„Vasfüggöny” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
A '''vasfüggöny''' [[Európa]] [[hidegháború]]s kettéosztottságának [[politika]]i [[metafora|metaforája]], egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a [[második világháború]] során kiterjesztett [[Szovjetunió|szovjet]] érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati [[Országhatár|határai]] mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.
 
A kifejezés [[Winston Churchill (miniszterelnök)|WinstonHáhn ChurchillOlivér ll]] [[1946]]. [[március 5.|március 5-i]] az [[Amerikai Egyesült Államok]]-beli [[Fulton (Missouri)|Fulton]]ban elmondott beszédében hangzott el először:
 
{{idézet 2|A [[baltikum]]i [[Szczecin|Stettin]]től az [[Adriai-tenger|Adriánál]] levő [[Trieszt]]ig '''vasfüggöny''' ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. [[Varsó]], [[Berlin]], [[Prága]], [[Budapest]], [[Belgrád]], [[Bukarest]] és [[Szófia]], mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet [[Szovjetunió|szovjet]] szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű [[moszkva]]i irányításnak is.|Részlet Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédéből}}
7

szerkesztés