|
Az akkori kor szokásának megfelelően keményen nevelték. Az elemi iskola első négy évét (1906–1910) szülőfalujában végezte el, az ötödik évet már [[Kaposvár]]on ([[Az egykori polgári fiúiskola épülete (Kaposvár)|a polgári fiúiskolában]]) kezdte el, ahová egy év múlva a család is elköltözött.
Első „vadászélményeit” már nagyon fiatalon (körülbelül 3 éves korában) szerezte, ahogyan a Ballagó idő című életrajzi regényében is említi. 1917 végén önként bevonult katonának, ,nyai végeztével egy kis csomag kézirattal hagyta el [[1918Magyaróvár]]t. tavaszánA iskolájában[[Szigetköz]] hadiérettségitpedig tettkésőbb is kedvenc területei közé tartozott, majdilletve 1919az 1968-igban káplárkéntmegjelent Barangolások c. könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. A mű elején olvashatjuk: „A 150 éves [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolának]] szeretettel ajánlja ezt a könyvet öreg diákja.”<ref>[[Walleshausen Gyula]]: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve. Mosonmagyaróvár, 1993. 117-121 szolgáltold.</ref>
1923-ban felvették a [[debrecen]]i Gazdasági Akadémiára, de csak az első félévet végezte el. Dunántúliként nem érezte jól magát az Alföldön, visszavágyott a dimbes-dombos dunántúli tájra.
1924 januárjában a [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián]] folytatta tanulmányait, ahol [[1926]]-ban mezőgazdászként végzett. A város és az [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Akadémia]] emléke nem múlt el nyomtalanul életében. A [[Szigetköz]] és a [[Hanság]], valamint [[Magyaróvár]] belvárosa a tanintézetnek helyet adó Vár épületével, a [[Lajta]] több ágával, a hatalmas kiterjedésű gyönyörű park, amelynek közepén a kollégium található, Fekete Istvánt is megihlették. Korabeli leírások szerint tanulmányai végeztével egy kis csomag kézirattal hagyta el [[Magyaróvár]]t. A [[Szigetköz]] pedig később is kedvenc területei közé tartozott, illetve az 1968-ban megjelent Barangolások c. könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. A mű elején olvashatjuk: „A 150 éves [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolának]] szeretettel ajánlja ezt a könyvet öreg diákja.”<ref>[[Walleshausen Gyula]]: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve. Mosonmagyaróvár, 1993. 117-121 old.</ref>
Tanulmányai befejeztével [[Bakóca|Bakócára]] került, gróf Mailáth György birtokán kapott segédtiszti állást. Itt ismerkedett meg Piller Edittel, a bakócai belgyógyász főorvos lányával, akivel [[1929]]. [[december 12.|december 12-én]] házasságot kötött, a bakócai római katolikus templomban.
=== Írói pálya ===
Bár gazdatisztként sikeres pálya állt mögötte és előtte, többre, kreatívabb tevékenységgel töltöttebb életre vágyott. Kezdetben a Nimród c. vadászújságba írt, eleinte szakcikkeket és vadászélmények leírásait, azonban a szerkesztő és vadászíró Kittenberger Kálmán néhány líraibb elbeszélését is elfogadta, és bátorította a kezdő írót. Fekete István nagyjából 1934 körül ébredt rá0, hogy irodalmi pálya áll előtte és hogy vágyik is rá, hogy komolyan foglalkozhasson írói terveivel. Kittenberger 1935-ben bemutatta a kezdő írót a már befutott, népszerű [[Csathó Kálmán]]nak, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy legyen, aki a szépirodalmi pályáját egyengetni tudja. A találkozásból életre szóló barátság lett, Csathó pedig valóban mindent megtett, amit egy mentor tehet: tanácsokkal látta el Feketét, bátorító kritikákat írt róla, és még műveivel is kilincselt különböző kiadóknál. A feltörekvő író több, később életmeghatározónak bizonyuló irodalmi pályázaton is sikerrel indult ekkoriban. Így születtek jelentős korai regényei, a ''Koppányi aga'' és a ''Zsellérek''.<ref>[[Sánta Gábor]]: ''Mintha egy végtelen lánc szeme lennék.'' Életrajzi utószó a ''Kísértés'' c. novelláskötetben. Lazi könyvkiadó, szeged, 2006.</ref>
[[1936]]-ban megírta az [[Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság]] történelmi regénypályázatára ''[[A koppányi aga testamentuma (regény)|A koppányi aga testamentumát]],'' amellyel első lett. [[1939]]-ben a [[Királyi Magyar Egyetemi Nyomda]] magyar nemzeti szellemiségű regény pályázatán, melyre összesen 193 író küldte be pályaművét, a [[Zsellérek]] című regénye kapta a 3000 pengős első díjat. A ''Zsellérek'' népszerűségét mutatja, hogy 1939 és 1944 között hét kiadást ért meg, majd csak a rendszerváltozás után, 1994-ben jelent meg újra, csonkítatlan formában, mivel a regényben bemutatja a [[vörösterror]]t. Ez a máig az évtizedes agyonhallgatás által sújtott regény az író korai, de nem az utolsó mesterműve.
1936-tól 1945-ig főképp a [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] szerkesztette ''Új Idők'' c. folyóirat szerzőgárdájába tartozott (ahogy Csathó is), amire nagyon büszke volt (Gárdonyival, Tömörkénynyel és Krúdyval került közös platformra így) , habár írásai egyre több más lapban (pl. a Budapesti Hírlap, Ünnep, Esti Újság, Pesti Hírlap, Híd) is megjelentek és egyre nagyobb népszerűséget hoztak. Főképp novellákat írt, ezek kezdetben magukon viselték a Horthy-korszak "barokkos" és érzelmes légkörét, mivel főleg a középosztály és az úri osztály nőtagjai voltak az olvasótábor; társadalmi vagy érzelmi konfliktusokat tárgyalnak, és szinte kivétel nélkül heppienddel végződnek.
[[1940]]-ben beválasztották a [[Kisfaludy Társaság]]ba, melybe a kor jelentősebb és legnagyobbnak tartott írói, költői, irodalomtörténészei, esztétái, kritikusai és műfordítói tartoztak, és csak szigorú és objektív szakmai értékmérés és elbírálás alapján lehetett tag valaki. A taglétszám maximált volt, 50 rendes és 20 levelező tag lehetett, új tag csak akkor kerülhetett a Társaságba, amennyiben haláleset következtében üresedés történt. Fekete István [[Harsányi Zsolt]] helyét foglalta el. A Társaság bírálóbizottsága hat könyv, és a nagy sikerű [[Dr. Kovács István]] című film forgatókönyve, valamint a Hajnalodik színdarabja után az ország 15 legjelentősebb és legtehetségesebb írója közé rangsorolta Fekete Istvánt.
Elbeszéléseit 1970-től európai, kanadai és amerikai magyar hetilapok közölték. 1985 óta állandó heti rovata van az emigráció legismertebb és a világ összes kontinensén olvasott lapjában, a Kanadai Magyarságban.
Évente kétszer-háromszor baráti társaságával napokra – vagy néha egy-két hétre – eljárt [[Erdély]]be, a [[Börzsöny (hegység)|Börzsönybe]], a [[Bükk-vidék|Bükkbe]], vagy egyéb vadregényes helyekre vadászni. A barátok és vadásztársak többek közt a következők voltak: [[Kittenberger Kálmán]], a világhírű Afrika-vadász, író és a Nimród című vadászújság tulajdonos-főszerkesztője; [[Csathó Kálmán]], neves író, a [[Nemzeti Színház]] főrendezője; gróf [[Széchenyi Zsigmond]], világhírű Afrika-vadász és író; dr. [[Vertse Albert]], a [[Magyar Madártani Intézet|Madártani Intézet]] igazgatója; [[Tőrey Zoltán]], a Magyar Filmiroda igazgatója; gróf [[Wass Albert]] földbirtokos, író. Gazdatiszti munkája mellett vadászati témában írogatott is, cikkei a ''Nimród'' vadászújságban jelentek meg.
[[1946]] tavaszán tiltó indexre került a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írott művei miatt. A politikai rendőrség, az [[Államvédelmi Hatóság#Az ÁVO|ÁVO]] is bántalmazta emiatt. Szemét kiverték, szétverték a veséjét, és hajnalban egy katonai kocsiból kidobták a János Kórház mellett, ahol két járókelő találta meg.<ref>{{CitPer |szerző=Lőrincz Sándor |cím=Szeretete határtalan határa volt Gölle |periodika=[[Új Ember]] |év=2004 |hónap=3 |nap=28 |évfolyam=50 |szám=13 |oldal= |egyéb= |url=http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.03.28/0902.html |accd=2007-10-27 |aurl=https://web.archive.org/web/20071208225209/http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.03.28/0902.html |archd=2007-12-08 }}</ref>
Az [[1949]]. tavaszi „tisztogatásig” Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, ahol több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. Ezután politikai okokból könyveit nem adták ki, állandó állást sehol sem kapott, alkalmi munkából ''(például uszályrakodás)'' tartotta el családját [[1951]] őszéig, amikor tanári álláshoz jutott a [[kunszentmárton]]i Halászmesterképző Iskolában.
Osztályidegenként az új könyvkiadók és folyóiratok nem kér(het)tek belőle, igaz, a Sztálin halálát követő itthoni változásokig ő sem keres(het)te velük a kapcsolatot. Miután kizárták a [[Magyar Írók Szövetsége|Magyar Írók Szövetségéből]], már csupán az [[Új Ember]] és a Vigilia fogadta szívesen írásait, ekkoriban ez nagy egzisztenciális segítséget is jelentett, hogy rendszeresen közölték apróbb, [[tárca (műfaj)|tárcaszerű]] novelláit.
[[Fájl:Fekete István emléktáblája Orbánhegyi út 7.jpg|bélyegkép|balra|180px| [[Emléktáblák Budapest XII. kerületében|Emléktáblája a róla elnevezett iskola bejáratánál, Orbánhegyi út 7.]]]]
A két egyházi folyóirat szerkesztősége tulajdonképpen az író kirekesztését követően kezdett érdeklődni iránta. Szerkesztőik, [[Saád Béla]] és [[Sík Sándor]] régebbről ismerték Fekete Istvánt, és olyan „katolikus íróként” tartották számon, aki irányzatok és mozgalmak mellett nem szívesen kötelezi el magát, ám a hite megingathatatlan, a barátai mellett pedig mindhalálig kitart. A változások idején e függetlenség a megbízhatóság ajánlólevelét jelentette, a vallásos kiadványok marginalizálódása pedig a jelenlévő kívülállóság lehetőségét kínálta fel Fekete Istvánnak. Bennük folyamatosan publikálhatott, anélkül, hogy elvtelen kompromisszumokra kényszerült volna.
Az ''[[Új Ember]]'' és a ''[[Vigília]]'' közönsége szívesen fogadta a polgári középosztály egykori lapjainak népszerű szerzőjét, és ennek jeleként folyamatosan gyarapodó olvasótábora lett a következő húsz esztendőben. Személyes hangú tárcái mellett különösen az ünnepi alkalmak idején közölt, morális dilemmákat megelevenítő hagyományos elbeszéléseit kedvelték.
Egész életében nyíltan vallotta istenhitét, világnézeti és erkölcsi hovatartozását. 1950-ben, a [[Rákosi Mátyás#A Rákosi-korszak|Rákosi-korszak]] legvéresebb időszakában, a II. ker. Tárogató út 77. alatti, volt Rajnai-Tömöry villában található lakásába befogadta a Szent Ferenc Leányai apácarend „kápolnáját”. Az egykori Szajkó, ma Szerb Antal utca és a Tárogató út sarkán lévő Szent Ferenc Lányai rendházból kilakoltatták az apácákat, hogy az épületből kommunista pártszékházat csináljanak. A Jézus Szíve-kápolna mai napig a villában található.
[[1955]]-ben a ''Halászat'' című könyvét tankönyvként adták ki. Ezután számos kiváló ifjúsági regényt írt, melyekben az ember és a természet igazi viszonyát hűen ábrázolta.
[[1960]]-ban [[József Attila-díj]]jal tüntették ki a [[Tüskevár (regény)|Tüskevár]] című regényéért. Több regényéből készült sikeres film, így a [[Bogáncs (film)|''Bogáncs'']], a [[Tüskevár (televíziós sorozat)|''Tüskevár'']] és rajzfilmen a [[Vuk (film)|''Vuk'']].
Hetvenedik születésnapjának méltó megünnepléseként megkapja a [[Munka Érdemrend]] arany fokozatát.
Nagyon erős dohányos volt, ami miatt [[1968]]-ban már kapott egy [[szívinfarktus]]t. [[1970]]-ben újabb infarktus következtében halt meg [[Budapest]]en. A [[Farkasréti temető]]ben temették el, de gyerekei kezdeményezésére hamvait 2004. augusztus 14-én újratemették a Somogy megyei Göllén, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…”.
=== Halála, emlékezete ===
Az író halála után felesége közel másfél évig járkált a magyar könyvek külföldi fordításával foglalkozó hivatalba, hogy érdeklődjön a szovjet kiadást illetően. Mindig negatív választ kapott, a szovjet fél érdektelenségét okolva. Egyszer bizalmasan megsúgták neki:<br/>
''„Tudod, Edithkém, köztünk legyen mondva, a Szovjetunióban rémes lassan mennek az üzleti dolgok, mert a bürokráciájuk még nagyobb, mint a mienk!”''<br/>
''(Mindez a Tüskevár 1973-as szovjet megjelenését követően történt)''<br/>
Az özvegy megunta az eredménytelen helyben topogást, és kezébe vette az ügyek intézését. Moszkvába utazott, 30-50 oldalas mintafordításokkal és tolmács kíséretében. Ott tudta meg, hogy a magyar illetékesek az ígéretükkel ellentétben Fekete István könyveivel kapcsolatban a szovjet könyvpiacon való megjelenésre semmiféle kiajánlást nem tettek.<br/>
Az özvegy 1974-es közbenjárásának eredményességét igazolja, hogy ettől kezdve egymás után láttak napvilágot Fekete István orosz nyelvre fordított könyvei ''(1975: Bogáncs, Vuk; 1976: Hú; 1980: Kele; 1981: Lutra; 1985: 21 nap + Ci-Nyi + Cönde + Csend; 1990: Bogáncs'' újra; ''1994: Vuk'' újra, 1996: Tüskevár újra; mind több mint 50 ezer példányban)''.
==Hivatalos megítélése a kommunista rendszerben==
[[Fájl:Matula kunyhó - Diás sziget, 2013 (1).JPG|thumb|Matula kunyhója]]
Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében, ezért próbálták munkásságát kicsinyíteni, elhallgatni, ifjúsági regényírónak titulálni.<ref>{{CitPer |szerző=Sánta Gábor |cím=Hová sorolható Fekete István prózája? |alcím= |periodika=[[Kortárs (folyóirat)]] |év=2002 |hónap=február |nap= |évfolyam=45 |szám=2 |oldal= |egyéb= |url=http://www.kortarsonline.hu/0202/santa.htm |accd=2007-10-26 |aurl=https://web.archive.org/web/20071110043402/http://www.kortarsonline.hu/0202/santa.htm# |archd=2007-11-10 }}</ref>
Az irodalmi életben sem nagyságának megfelelően kezelték. Könyveit ugyan kiadták és az olvasók között ezek népszerűek is voltak, de politikai okokból például több lexikonban hiányosan vagy egyáltalán nem szerepelt.<ref>Ifj. Fekete István: Fekete István az Édesapám volt… Móra könyvkiadó, 2004. 315 old. ''(Benedek Marcell (Szerk.), Bölöni György (Szerk.), Király István (Szerk.), Pándi Pál (Szerk.), Sőtér István (Szerk.), Tolnai Gábor (Szerk.) munkája nyomán)''</ref> Az [[Akadémiai Kiadó]] [[1965]]-ben megjelent ''Magyar irodalmi lexikon I-III.'' kötetében foglalkoznak ugyan vele, de életével, munkásságával kapcsolatban az alábbi tényeket kihagyták:
* Egyik versét már 14 éves korában közölte a ''Zászlónk'' című, népszerű ifjúsági folyóirat;
* [[1940]]-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban;
* [[1941]]-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű – és nagy szenzációt kiváltó – magyar filmjének, a ''[[Dr. Kovács István]]''-nak a forgatókönyvét;
* [[1942]]-ben írta a ''Túlsó part'' és a ''Féltékenység'' című film forgatókönyvét;
* [[1943]]-ban írta az ''Aranypáva'' című film forgatókönyvét;
* 1941–[[1948]] között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett;
* Az [[1940-es évek]] elején az egyik legkeresettebb és legsikeresebb magyar író volt;
* ''Csí'' című könyve 1942-ben megjelent német nyelven;
* [[1936]]-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat – az [[Új Idők]] – rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. ''(Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül)'';
* A [[Kisfaludy Társaság]] tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított.<ref>Ifj. Fekete István: Fekete István az Édesapám volt… Móra könyvkiadó, 2004. 315-316 old.</ref>
Az Akadémiai Kiadó által először 1966-ban kiadott és még 1982-ben is megjelent ''A magyar irodalom története 1919-től napjainkig''<ref>[http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/index.html A magyar irodalom története 1919-től napjainkig.] Akadémiai Kiadó, első kiadás 1966. {{hibás ISBN|963 04 1645 4}}.</ref> című 1105 oldalas összefoglaló műben, politikai okból egyáltalán nem szerepelt.
==Művei==
{|{{széptáblázat}}
! Első kiadás éve
! Cím
! Megjegyzés
!
|-
| 1937
| [[A koppányi aga testamentuma (regény)|A koppányi aga testamentuma]]
| (ifjúsági regény, történelmi regény)
|
|-
| 1939
| Zsellérek
| (regény)
|
|-
| 1940
| [[Csí (regény)|Csí]] – Történetek állatokról és emberekről
| (állattörténetek, kisregények: Csí, Hú, Kele, Vuk és novellák)
|
|-
| 1940
| Dr. Kovács István
| (forgatókönyv)
|
|-
| 1940
| Hajnalodik
| (színdarab)
|
|-
| 1941
| Öreg utakon
| (elbeszélések)
|
|-
| 1942
| Féltékenység
| (forgatókönyv)
|
|-
| 1942
| Túlsó part
| (forgatókönyv)
|
|-
| 1942
| Hajnal Badányban
| (regény)
|
|-
| 1943
| Aranypáva
| (forgatókönyv)
|
|-
| 1944
| Egy szem kukorica
| (novellák)
|
|-
| 1944
| Emberek között
| (regény)
|
|-
| 1944
| Emberpor
| (újságokban, folyóiratokban megjelentek válogatása)
|
|-
| 1947
| Gyeplő nélkül
| (regény)
|
|-
| 1947
| Tíz szál gyertya
| (elbeszélések)
|
|-
|195?
|Pistabá mesél...
|(olvasókönyv a tíz cserkésztörvényhöz Fekete István novelláiból, Garfield, USA)
|
|-
| 1955
| [[Kele]]
| (állattörténet egy [[gólya|gólyáról]])
|
|-
| 1955
| Lutra
| (állattörténet egy [[Vidraformák|vidráról]])
|
|-
| 1955
| Halászat
| (tudományos munka: a tankönyv, melyből még ma is tanítanak a szakemberek)
|
|-
| 1957
| [[Tüskevár (regény)|Tüskevár]]
| (ifjúsági regény)
|
|-
| 1957
| [[Bogáncs (regény)|Bogáncs]]
| (regény)
|
|-
| 1959
| [[Téli berek]]
| (regény, a Tüskevár folytatása)
|
|-
| 1960
| Pepi-kert
| (tudományos munka: A szarvasi arborétum története és leírása )
|
|-
|1960
|Köd
|(vadásztörténetek)
|
|-
| 1962
| Őszi vásár
| (elbeszélések)
|
|-
| 1962
| [[Kittenberger Kálmán]] élete
| (életrajzi regény)
|
|-
| 1965
| [[Vuk (regény)|Vuk]]
| (állattörténet egy [[róka|rókáról]], az 1940-ben kiadott Csi - Történetek állatokról és emberekről c. kötetben jelent meg legelőször)
|
|-
| 1965
| Huszonegy nap
| (kisregény)
|
|-
|1965
|Csend
|(regény)
|
|-
| 1966
| Hú
| (állattörténet egy [[bagoly]]ról)
|
|-
| 1968
| Barangolások
| (elbeszélések)
|
|-
| 1970
| Ballagó idő
| (életrajzi regény)
|
|-
|1972
|Tíz szál gyertya
|(elbeszélések)
|
|-
| 1973
| Tarka rét
| (elbeszélések és versek) az író posztumusz elbeszélés kötetét, folyóiratokból és Fekete István hagyatékából válogatta özvegye
|
|-
| 1973
| Rózsakunyhó
| (elbeszélések, karcolatok)
|
|-
|1975
|Harangszó
|(elbeszélések és versek, Torontóban adták ki)
|
|-
|1979
|Ködös utak
|(válogatott elbeszélések és kisregények)
|
|-
|1979
|Búcsú
|(elbeszélések)
|
|-
| 1987
| Erdei utakon
| (elbeszélések)
|
|-
| 1987
| Vadászatok erdőn-mezőn
| (elbeszélések)
|
|-
|1989
|Karácsonyi látogatók
|(elbeszélések)
|(elbeszélések)
|-
|1989
|Derengő hajnal
|(regény) / eredetileg - Emberek között (1944) - címmel
|
|-
|1990
|Végtelen út
|(történelmi regény)
|
|-
|1991
|Vasárnap délután
|(novellák)
|
|-
| 1993
| Ci-Nyi
| (állattörténetek)
|
|-
|1993
|Magasles
|(töredékben maradt ifjúsági regény, kiegészítve, sajtó alá rend. Nagy Domokos Imre)
|
|-
|1994
|Cönde
|(kisregény)
|
|-
|1994
|Kelével, Bogánccsal Tüskevárig
|(Fekete István 100 ismeretlen levele, 1935-1970, Dalányi József)
|
|-
|1994
|Régi karácsony
|(elbeszélések)
|
|-
|1997
|Három
|(színdarab három felvonásban)
|
|-
|1997
|Számadás
|(novellák)
|
|-
|1997
|A három uhu és más történetek
|
|
|-
|1997
|Három karácsony
|(színmű három felvonásban)
|
|-
|1998
|Aranymálinkó
|(Fekete István hátrahagyott versei)
|
|-
|2000
|A magam erdeiben
|(elbeszélések)
|
|-
|2001
|Zsong az erdő
|(válogatott elbeszélések)
|
|-
|2001
|Napló/Hajnalodik/Keserves évek
|(A "Keserves évek" Fekete Istvánné visszaemlékezései)
|
|-
|2001
|Öreg naptár
|(Eddig kiadatlan, valamint 1935 és 1953 között hetilapokban kiadott novellák. Szent Gellért kiadó)
|
|-
|2002
|Kedves Rudi Bátyám!
|(levelek Láng Rudolf Rezső tanárhoz, 1938-1969)
|
|-
|2002
|Képzelet és valóság
|(elbeszélések)
|
|-
|2004
|Éjfél után...
|(regény)
|
|-
| 2005
| Karácsony éjjel
| (regény)
|
|-
|2005
|Almárium
|(Fekete István füveskönyve)
|
|-
|2005
|Balangó és egyebek...
|(válogatás Fekete István kiadatlan kézirataiból)
|
|-
|2005
|Matula és egyebek
|(elbeszélések)
|
|-
| 2006
| Kísértés
| (elbeszélés, novella, kisregény)
|
|-
| 2006
| Tűz mellett
| (elbeszélések)
|
|-
| 2006
| Erdély
| (kisprózák)
|
|-
| 2007
| Fészekrablás
| (elbeszélés, novella, kisregény)
|
|-
| 2007
| Tojáshéjdarabkák
| (regény)
|
|-
|2007
|Sárgaréz patkók
| (elbeszélés, memoár)
|
|-
|2007
| Fekete István és Ilona...
| (levelezés)
|
|-
|2008
|Útra kelünk
|(elbeszélés, memoár)
|
|-
|2008
|Az erdő ébredése
|(elbeszélés)
|
|-
|2008
|Összegyűjtött versek
|
|
|-
|2009
|Őszi számadás
|(Fekete István füveskönyve)
|
|-
|2009
|Szerelmem
|(novellaválogatás)
|
|-
|2009
|Vadászok
|(elbeszélés)
|
|-
|2009
|Örökség
|(elbeszélés, memoár)
|
|-
|2009
|A természet művészete
|(a legszebb magyar természetfotók, Fekete István idézeteivel)
|
|-
|2009
|Első uhuzásom
|(memoár)
|
|-
|2010
|Tűnődések
|(válogatott művek)
|
|-
|2010
|Dr. Kovács István
|(filmforgatókönyv)
|
|-
|2011
|Búcsúzás
|(elbeszélés)
|
|-
|2011
|Féltékenység
|(filmforgatókönyv Zsigray Julianna regényéből)
|
|-
|2012
|Aranypáva
|(filmforgatókönyv)
|
|-
|2014
|A túlsó part
|(filmforgatókönyv)
|
|-
|2015
|Névtelen katona
|(filmforgatókönyv )
|
|-
|2016
|Öreg magyarok
|(válogatott novellák)
|
|}
=== Könyvészeti adatok ===
*''Derengő hajnal''; Fortuna, Bp., 1989
*''Vasárnap délután. Novellák''; Szt. Gellért, Szeged, 1991
*''Magasles. Ifjúsági regény''; regénytöredék folyt.regén, sajtó alá rend. Nagy Domokos Imre; Officina Nova, Bp., 1993''
*''Ci-Nyi''; Nesztor, Bp., 1993 ''(Fekete István életműsorozat)''
*''Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele, 1935-1970''; sajtó alá rend. Dalányi József; Polgármesteri Hivatal, Ajka, 1994
*''Cönde''; Nesztor, Bp., 1994 ''(Fekete István életműsorozat)''
*''Régi karácsony''; Új Ember, Bp., 1994
*''Tüskevár. Házi olvasmány 7. Az általános iskolák 7. osztálya számára, 1-2.''; sajtó alá rend. Sárvári Vajda Zsuzsanna; Zavod za udzbenike i nastavna sredstva, Beograd, 1994
*''Három karácsony. Színmű három felvonásban''; Szt. Gellért, Szeged, 1997
*''Számadás. Novellák''; Nesztor, Bp., 1997 ''(Fekete István életműsorozat)''
*''A három uhu és más történetek''; Nesztor, Bp., 1997 ''(Fekete István életműsorozat)''
*''Aranymálinkó. Fekete István hátrahagyott versei''; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 1998
*''Régi karácsony. Elbeszélések''; szerk., szöveggond. Szigeti László; 3. jav. kiad.; Új Ember, Bp., 2000
*''A magam erdeiben. Elbeszélések''; szerk., szöveggond. Szigeti László; Új Ember, Bp., 2000
*''Zsong az erdő. Válogatott elbeszélések. Házi olvasmány az általános iskolák 4. osztálya számára''; vál., jegyz., utószó Dávid András; Zavod za udbenike i nastavna sredstva, Beograd, 2001
*''Öreg naptár''; szöveggond. Nagy Alexandra; Szt. Gellért, Bp., 2001
*''Napló / Hajnalodik. Dráma /'' Fekete Istvánné: ''Keserves évek''; szerk. Gáspár János; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2001
*''Képzelet és valóság''; Szt. Gellért, Bp., 2002
*''Kedves Rudi Bátyám! Levelek Láng Rudolf Rezső tanárhoz, 1938-1969''; szerk. Láng Ágostonné, Pályi Gábor; Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Mosonmagyaróvár, 2002
*''Emberek között''; utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2003 ''(Fekete István művei)''
*''Emberpor''; összeáll., szöveggond., bev. Kelényi István; Szt. István Társulat, Bp., 2003
*''Éjfél után...''; utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2004 ''(Fekete István művei)''
*''Egy szem kukorica''; Szt. Gellért, Bp., 2004
*''Végtelen út''; Lazi, Szeged, 2004 ''(Fekete István művei)''
*''Balangó és egyebek... Válogatás Fekete István kiadatlan kézirataiból''; szerk. Gáspár János, Horváth Tibor; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2005
*''Almárium. Fekete István füveskönyve''; vál., összeáll., utószó Bányász Banas István; Lazi, Szeged, 2005
*''Matula és egyebek''; összeáll. Horváth József, utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2005 ''(Fekete István művei)''
*''Karácsony éjjel''; összeáll., szerk. Horváth József; Lazi, Szeged, 2005 ''(Fekete István művei)''
*''Erdély''; összeáll. Horváth József, utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2006 ''(Fekete István művei)''
*''Kísértés''; utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2006 ''(Fekete István művei)''
*''Tűz mellett''; utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2006 ''(Fekete István művei)''
*''Sárgaréz patkók''; összeáll. Horváth József, utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2007 ''(Fekete István művei)''
*''Fészekrablás''; összeáll. Horváth József, utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2007 ''(Fekete István művei)''
*''Fekete István és Ilona...''; vál., szerk. Gáspár János; a Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2007
*''Tojáshéjdarabkák''; összeáll. Horváth József, utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2007 ''(Fekete István művei)''
*''Útra kelünk''; utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2008 ''(Fekete István művei)''
*''Az erdő ébredése''; utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2008 ''(Fekete István művei)''
*''Összegyűjtött versek''; összeáll. Horváth József, utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2008 ''(Fekete István művei)''
*''Őszi számadás. Fekete István füveskönyve''; vál., összeáll. Papp Csaba; Lazi, Szeged, 2009
*''Szerelmem. Válogatás Fekete István szerelemről szóló novelláiból''; vál. Nagy Alexandra; Szt. Gellért, Bp., 2009
*''A természet művészete. A legszebb magyar természetfotók. Fekete István idézeteivel''; szerk. Fodor Ferenc; Kossuth, Bp., 2009
*''Örökség''; összeáll. Horváth József, vál., utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2009 ''(Fekete István művei)''
*''Vadászok''; összeáll. Horváth József, utószó Sánta Gábor; Lazi, Szeged, 2009 ''(Fekete István művei)''
*''Első uhuzásom''; Lazi, Szeged, 2010 ''(Fekete István művei)''
*''Tűnődések''; Lazi, Szeged, 2010 ''(Fekete István művei)''
*''Dr. Kovács István. Filmforgatókönyv''; szerk. Horváth Tibor; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2010
*''Búcsúzás''; Lazi, Szeged, 2011 ''(Fekete István művei)''
*''Féltékenység. Filmforgatókönyv. Zsigray Julianna regényéből filmre írta Fekete István''; rend. Cserépy László; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2011
*''21 nap''; Lazi, Szeged, 2011 ''(Fekete István művei)''
*''Aranypáva. Filmforgatókönyv''; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2012
*''A túlsó part. Filmforgatókönyv''; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2014
*''Névtelen katona. Filmforgatókönyv''; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2015
*''Vadászelbeszélések''; vál., tan. Sánta Gábor; Móra, Bp., 2015
*''Öreg magyarok. Válogatott novellák''; vál. Bányász István; Móra, Bp., 2016
*''Gyurkának. Fekete István levelei Zsoldos Györgyhöz''; sajtó alá rend., jegyz., előszó Borda Márton Áron; Borda Antikvárium, Zebegény, 2017
*''Éjféli harangszó. Válogatott novellák''; vál. Bányász István; Móra, Bp., 2017
==== Egyéb ====
*Bozsik Rozália: ''Olvasmánynapló Fekete István Vuk című regényéhez''; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997
*Bali József–B. Dancsó Irén: ''Mestervizsga – Mesterpistából. Vetélkedő ifjú természetbúvároknak; Calibra, Bp., 1993'' [Fekete István művei alapján]
*''Vuk. Ceruzaforgató. Foglalkoztatófüzet''; ill. Dargay Attila nyomán Máli Csaba, feladatok összeáll. Pelle Kinga; Móra, Bp., 2015
== Díjai, elismerései ==
* [[József Attila-díj]] (1960)
* Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
* Somogyért-díj (posztumusz) (1997)<ref name="ReferenceA">{{CitPer|szerző=Földi Bodó Imre (szerk.) |cím=A dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület Emlékkönyve 2013 |periodika=Fekete István Kulturális Egyesület Emlékkönyve |év=2013 |hónap= |nap= |évfolyam=17 |szám= |oldal=73 |egyéb= |url= |ISSN=1586-1880}}</ref>
* [[Magyar Örökség díj]] (posztumusz) (2000)
* [[Örökségünk – Somogyország Kincse|Somogyország Kincse]] (posztumusz) (2005)<ref name="ReferenceA"/>
== Emlékezete ==
* Napjainkig több mint harminc oktatási és egyéb intézmény vette fel az író nevét, többek között Ajkán, Mosonmagyaróváron és Zichyújfaluban.
* Ajkáról indult a ''[[Kele Napja]]'' országos rendezvénysorozat, ahol azon oktatási intézmények növendékei, melyek Fekete István nevét viselik, képzőművészet, vers- és prózamondás, tanulmányok, Fekete irodalmi műveinek ismerete tárgykörökből versenyezhetnek. A ''Kele Napja'' ünnepséget Gáspár János kezdeményezésére indította el az [[ajka]]i Fekete István Általános Iskola.
* A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található a Fekete István Emlékhely, mely minden évben május és október között várja a látogatókat.<ref>{{cite web |url=https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/kis_balaton_dias_sziget/1/1 |title=Diás-sziget bemutatása |accessdate=2014-10-17 |format= |work=}}</ref>
* 1975-ben a Fővárosi Tanács emléktáblát helyezett el az író lakóházán [[Budapest II. kerülete|Budapest II. kerületében]].
* 1984-ben<ref name="k300">{{cite book |author=L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán|title=Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv |year=2013 |publisher=Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata|isbn=978-963-87678-5-1}}</ref> annak a háznak a falán, melyben [[Kaposvár]]on 1910 és 1918 között élt (a mai Gróf Apponyi Albert utcában) emléktáblát helyeztek el.<ref>{{hiv-web |url=http://kaposvarkereszt.atw.hu |cím=Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények |elérés=2013-09-24}}</ref>
* 1985-ben Ajka város és a [[Magyar Írószövetség]] adta ki a ''[[Fekete István irodalmi plakett]]et''. Kitüntetettek: [[Csorba Piroska]], [[Ihász-Kovács Éva]], [[Heitler László]] és Konkoly Thege Aladár.<ref>{{CitPer|szerző= |cím= |alcím= |periodika=[[Élet és Irodalom]] |év=1985 |hónap=július |nap= |oldal= }}</ref>
* 1987-ben Gáspár János szervezésében megalakult a ''[[Fekete István Irodalmi Társaság]]'', melynek 2007 májusában már 887 tagja volt. Ugyanebben az évben adták a szülőházában berendezett emlékszobát.<ref>{{cite web |url=http://www.feketeistvanmuzeum.hu/golle.html |title=Fekete István Múzeum (Gölle) |accessdate=2014-10-17 |format= |work=}}</ref>
* 1995-ben nyílt meg a magántulajdonban lévő Fekete István Múzeum a Tolna megyei [[Dombóvár]]on, mely akkoriban a város első múzeuma volt.<ref>{{cite web |url=http://www.feketeistvanmuzeum.hu/ |title=Fekete István Múzeum (Dombóvár) |accessdate=2014-10-17 |format= |work=}}</ref>
* 2013-ban [[Balatonfenyves]] Majorka nevű településrészén felavatták emléktábláját.<ref>{{CitPer|szerző=Földi Bodó Imre (szerk.) |cím=A dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület Emlékkönyve 2013 |periodika=Fekete István Kulturális Egyesület Emlékkönyve |év=2013 |hónap= |nap= |évfolyam=17 |szám= |oldal=72 |egyéb= |url= |ISSN=1586-1880}}</ref>
===Az író életéről szóló írások, tanulmányok===
* Gáspár János: ''Fekete István sorsa...''; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2016
* Sánta Gábor: ''Fekete István nyomában. Rendhagyó életrajz''; Móra, Bp., 2014
* Mészáros József: ''Visszatérő sorok. Fekete István emlékére''; szerzői, Győr, 2009
* ''Őszinte szóval. Kaleidoszkóp Fekete Istvánról''; szerk. Horváth Tibor; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2008
* ifj. Fekete István: Fekete István az édesapám volt… ([[Móra Ferenc Könyvkiadó]], 2004), {{ISBN|9789631179705}}
* ifj. Fekete István: Fekete Istvánra emlékezve… (Móra Ferenc Könyvkiadó)
* Sánta Gábor: Az ismeretlen Fekete István – ''Tanulmányok egy ismerős íróról I.'' (Lazi Könyvkiadó, 2001), {{ISBN|9639227668}}
* Sánta Gábor: A természetbúvár Fekete István – ''Tanulmányok egy ismerős íróról II.'' (Lazi Könyvkiadó, 2002), {{ISBN|963941610X}}
* Sánta Gábor: Az elfeledett Fekete István – ''Tanulmányok egy ismerős íróról III.'' (Lazi Könyvkiadó, 2004), {{ISBN|9639416789}}
* Sánta Gábor: Fekete István. ''Tanulmányok 1.'' (Pro Pannonia Kiadó, 2003), {{ISBN|9639498033}}
* Sánta Gábor: Fekete István. ''Tanulmányok 2.'' (Pro Pannonia Kiadó, 2005), {{ISBN|9639498556}}
* ''Kedves István bátyám! Új dokumentumok és levelek Fekete István hagyatékából''; szerk. Gáspár János; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2003
* Fekete István sorsai (Szerk.: Gáspár János - dokumentumgyűjtemény) »Kiadó: Fekete István Irodalmi Társaság - Ajka 2002« {{ISBN|963 204 111 9}}
* Gáspár János: ''Töredékek a kuckóból. Fekete István sorsai''; Fekete István Irodalmi Társaság–"Nimfea" Természetvédelmi Egyesület, Ajka–Túrkeve, 2002 ''(Zöldike könyvsorozat)''
* Fekete István: Aranymálinkó (összegyűjtött versek - Patka László tanulmányával - G.J. utószavával. Szerk.: Gáspár János. »Kiadó: Fekete István Irodalmi Társaság - Ajka« {{ISBN|963 03 6159 0}} (Első kiadás: 1998)
*TÖREDÉKEK Fekete István levélhagyatékából és írásaiból (Szerk.: Gáspár János -ifj. Fekete István előszavával) »Kiadta: Fekete István Irodalmi Társaság - Ajka« 2000. {{ISBN|963 03 9505 3}}
*''A koppányi agától a halhatatlanságig. Tanulmányok Fekete Istvánról''; szerk. Gáspár János; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 1997
*Bodó Imre: ''Fekete István emlékszoba, Dombóvár''; Bodó Imre, Kaposvár, 1996
*Bodó Imre: ''Fekete István és a szülőföld''; Bodó Imre, Kaposvár, 1995
*''"A szálak nem szakadnak el soha-soha...". Írások Fekete Istvánról – Fekete Istvántól''; szerk. Gáspár János, Horváthy György; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 1994
*''Fekete István személyi bibliográfia''; összeáll. Gáspárné Monostori Judit; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 1992
* Valló László: Emlékké válok magam is... Fekete István élete (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986) {{ISBN|9631142604}}
* Bukovics Ildikó: ''Állatnevek Fekete István műveiben''; ELTE, Bp., 1984 ''(Magyar névtani dolgozatok)''
* ''A "Tüskevár" állatvilága. Fekete István Tüskevár című regényének olvasmányfeltáró bibliográfiája''; összeáll. Szász Ilona; FSZEK, Bp., 1980
* Balkovitzné Cynolter Magda: Olvasmányunk a Tüskevár; Fővárosi Pedagógiai Intézet, Bp., 1978
* Fekete Istvánné: ''Emléksorok Fekete Istvánról''; s.n., Bp., 1975
== Képgaléria ==
<gallery class="center">
File:Zichyújfalu – Fekete István Általános Iskola.JPG|[[Fekete István Általános Iskola és Művelődési Ház (Zichyújfalu)|Fekete István Általános Iskola és Művelődési Ház]] ([[Zichyújfalu]])
Fájl:Fekete István emléktáblája.JPG|Fekete István emléktábla - Budakeszi Vadaspark
Fájl:Fekete Istvan szulohaz.jpg|Emléktábla a szülőházán
File:Fekete István emlékszoba - Diás sziget.JPG|Fekete István emlékszoba - Diás sziget
</gallery>
== Származása ==
{| class="wikitable"
|+'''Fekete István családfája'''<ref>A Fekete családról szóló cikk: http://www.infodombovar.hu/hirek/olvas/permalink:az-epito-fekete-csalad-dombovaron-2012-02-29-063000</ref>
| rowspan="8" |'''Fekete István'''
(Gölle, 1900. jan. 25.–
Budapest, 1970. jún. 23.)
író
| rowspan="4" |Apja:
'''Fekete Árpád Ferenc''' (Ó-Dombóvár, 1863. okt. 5.<ref>"Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKRL-F4P : accessed 29 February 2016), Arpad Franciscus Fekete Schvary, 05 Oct 1863, Baptism; citing Ódombovár, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 601,210.</ref> – Budapest, 1933. jan. 17.)
tanító, iskolamester, gazdálkodó
| rowspan="2" |Apai nagyapja:
'''Fekete (Schwartz) Antal Kelemen'''<ref>A Schwartz család sváb származású, 1883-ban változtatja meg nevét Feketére Antal.</ref>
(Tevel, 1835. nov. 23.<ref>"Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCYV-VNW : accessed 29 February 2016), Amal Kelemen Schvartz, 23 Nov 1835, Baptism; citing Tevel, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,073.</ref> –
Ó-Dombóvár, 1889. márc. 28.)
Eszterházy herceg építésze, r. kat.
|Apai nagyapai dédapja:
'''Schwartz György'''
(Tevel, 1804. ápr. 24.<ref>"Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCYV-3X5 : accessed 29 February 2016), Georgius Schwartz, 24 Apr 1804, Baptism; citing Tevel, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,073.</ref> –
Tevel, 1864. ápr. 13.)
építőmester
|-
|Apai nagyapai dédanyja:
'''Majer Anna Mária'''
(Tevel, 1813. nov. 13.<ref>"Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCYV-45L : accessed 29 February 2016), Anna Maria Majer, 13 Nov 1813, Baptism; citing Tevel, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,073.</ref> –
Tevel, 1858. júl. 31.)
|-
| rowspan="2" |Apai nagyanyja:
'''John Barbara'''<ref>A családi hagyomány szerint a John család Franciaországból menekült Magyarországra a forradalom időszakában. Ennek bizonyítéka még nem került elő.</ref>
(Pincehely, 1839. jún. 16.<ref>"Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX73-Z6N : accessed 29 February 2016), Barbara John, 16 Jun 1839, Baptism; citing Pincehely, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,028.</ref> –
Budapest, 1918. márc. 17.)
róm. kat.
|Apai nagyanyai dédapja:
'''John Ferenc'''
(Ó-Dombóvár, 1807. nov. 24.<ref>"Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2SC-9KM : accessed 29 February 2016), Franciscus Johi, 24 Nov 1807, Baptism; citing Ódombovár, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 601,209.</ref> –
Pincehely, 1868. júl. 12.)
kőművesmester
|-
|Apai nagyanyai dédanyja:
'''Vokant Katalin'''
(Gyönk, 1811 k. –
Cece, 1879. júl. 20.)
Vokant József kelmefestő lánya
|-
| rowspan="4" |Anyja:
'''Sipos Anna Terézia'''
(Marcali, 1878. márc. 20.<ref>"Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXDN-PRL : accessed 29 February 2016), Anna Terez Sipos, 21 Mar 1878, Baptism; citing Marczali, Somogy, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 699,822.</ref> – 1956)
| rowspan="2" |Anyai nagyapja:
'''Sipos István'''
(Somogyfajsz, 1849 – 1933)
kastély felügyelő
|Anyai nagyapai dédapja:
'''Sipos Ferenc'''
(Somogyfajsz, 1828 – 1888)
erdész, vadász
|-
|Anyai nagyapai dédanyja:
'''Bottyáni Anna'''
(Boronka, 1826 k. –
Somogyfajsz, 1899. aug. 20.<ref>A halotti anyakönyvi bejegyzést tartalmazó lap:
https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPR1-SN9Q?mode=g&i=166&wc=92SJ-2NR%3A40680201%2C53422201%2C40749901%3Fcc%3D1452460&cc=1452460
</ref>)
|-
| rowspan="2" |Anyai nagyanyja:
'''Gronszki Jozefa'''<ref>A családnév az anyakönyvekben "Gronszki" és "Granski" alakokban fordul elő.</ref>
(?, 1842 k. –
Kaposvár, 1918. júl. 21.<ref>A halotti anyakönyvi bejegyzés tartalmazó lap:
https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPB9-3FL?mode=g&i=237&wc=92SL-DPN%3A40680201%2C49365501%2C41076301%3Fcc%3D1452460&cc=1452460
</ref>)
|Anyai nagyanyai dédapja:
'''Gronszki József'''
|-
|Anyai nagyanyai dédanyja:
n. a.
|}
==Jegyzetek, források==
{{jegyzetek}}
| 