„Juliette története, avagy a bűn virágzása” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor:
Azonban később mégis történt valami- talán egyik késői ismeretsége, ''Corville úr'', s az ő figyelme és tapintata változtatott rajta, talán Juliete maga tért jobb belátásra, húga szörnyű halála után. Mindenesetre az asszony belép a karmelitákhoz és néhány év alatt az ájtatosság, az életbölcsesség és szigorú erkölcsök eleven szobrává válik.
===Az „esztétika”===
Az [[erotika]] úgyszintén örök toposza - a [[képzőművészet]] mellett- az [[irodalom]]nak. A regény esztéikájáról [[Michel Delon]] ''A sade-i test'' című esszéjében az alábbiakat írja: „''A testek elrendezése az elbeszélésben, az a színpadias jelleg, amelyet a meseszövés és az illusztráció kölcsönöz neki, kétségkívül a barokk esztétikának felel meg, melynek mintáját Sade éppen Rómában találhatta meg. (...) A sade-i esztétika, amint már sejthettük is, az erotikában oldódik fel. A test szépsége nem egyéb, mint az érzéki izgatás és a szexuális élvezet lehetősége, azaz arra való képessége, hogy részt vegyen egy oly módon felfogott természet fő mpzgásaiban, amely csupán folyamatos akció és reakció, alkotás és rombolás. A tudat rögzíti a határokat, az átmeneti pillanatokat, míg maga is foglyává nem válik az őt tagadó mozgásoknak. Ezért az írásra marad az a feladat, hogy érzékelhetővé tegye a test rángásait és nyugtalanító villódzásait.''”<ref>[http://www.c3.hu/scripta/vulgo/1/01/delon.htm c3.hu-delon] {{hu}}</ref>
==A Juiette és a Justine==
| |||