„Szarvaskő” változatai közötti eltérés

=== Szarvaskő kő- és szénbányászata ===

==== Geológiai kutatások ====

Szarvaskő országos, sőt nemzetközi hírnevét [[földtan]]i szakmai körökben főleg azáltal szerezte meg, hogy az itt lévő [[gabbró]] kőzetben nagy [[vasérc|vasérc-]] és [[titán (elem)|titántartalmú]] kőzet fordul elő.<ref>{{cite web|url= http://www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/szarvsko.htm|title= Szarvaskő földtani tanösvény|publisher= Gellai Mária}}</ref> {{refhely|Tóth István 2005|123. old.}} Szarvaskő határában [[1801]]-ben találtak először vasércet, amit innen még szekerekkel szállítottak a [[szilvásvárad]]i vaskohóba, amely [[1870]]-ig működött. Egy Fischer nevű [[geológus]] állapította meg először, hogy ez az anyag nem egyszerű ásvány, hanem a [[Bükk-vidék|Bükkben]] addig nem ismert, többféle [[ásvány (anyag)|ásványból]] álló összetett [[kőzet]]. Ezt a kőzetet először [[Alois Wehrle|Wehrle Alajos]] vegyészprofesszor elemezte, és róla nevezték el ezt a kőzetet ''wehrlit''nek [[1864]]-ben. A szarvaskői wehrlit igen magas [[gabbró|titán-oxid-]] és magas [[vas-oxid]]-tartalma miatt ''titánvasércnek'' minősül. [[Szentpétery Zsigmond (geológus)|Szentpétery Zsigmond]], a szarvaskői gabbró fáradhatatlan kutatója a kőzetet alkotó ásványok egész sorát írja le. A ''Denevér-táróba'' és annak közelébe telepített fúrásokból vett mintákat vizsgálva [[pirit|pirit-]], [[kalkopirit|kalkopirit-]], [[magnetit|magnetit-]], [[hematit|hematit-]] és [[ilmenit]][[érc]]eket figyelt meg. A kezdetben elméleti alapon több millió tonnára becsült érckészlet azonban a későbbi mélyfúrások alapján csekély kiterjedésűnek bizonyult, ezért az [[ipar]]i [[termelés]] sosem indult meg.<ref>{{cite web|url= http://geomania.hu/lelohely.php?lelohely=272|title= Denevér-táró, Szarvaskő, Bükk és Upponyi-hegység|publisher= Geo-mánia }}</ref>{{refhely|Tóth István 2005|124. old.}}