„Haller György” változatai közötti eltérés

jogsértő sablon le (van engedély a szöveg használatára)
a (Elhalálozás helyének megjelölése.)
(jogsértő sablon le (van engedély a szöveg használatára))
<blockquote>Haller György (1883-1934.) sváb származású, erdélyi születésű, magyar festőművész volt.</blockquote><blockquote>Felmenői az 1700-1800-as években lezajlott Szatmár megyei német telepítés során, a Duna és a Bodeni-tó között fekvő felsősváb területről érkeztek egy új és jobb élet reményében a Szatmár környéki településekre.</blockquote><blockquote>Édesapja gazdálkodó ember volt, aki Mezőteremen született (a település Tiream néven ma Románia területén található Szatmár megyében) és itt alapított családot. Első gyermekeként született György 1883. március 10-én ugyancsak Mezőteremen. </blockquote><blockquote>György alig volt 8 éves, amikor édesanyja elhunyt. Apja második feleségétől négy féltestvére született.</blockquote><blockquote>Legidősebb és tehetséges gyermekként a család fontosnak tartotta a taníttatását, ezért – a kor szokásait követve – papi pályára szánták. </blockquote><blockquote>A szülőfalujában elvégzett elemi után Szatmárnémetiben a Királyi Katolikus Főgimnáziumban tanult tovább, majd érettségizett kitűnő eredményeket felmutatva. </blockquote><blockquote>A képzőművészet iránti vonzódás, a rajzolás szeretete miatt elhagyta a papi képzést, jelentkezett és felvételt nyert a Budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet rajztanári képzésére.</blockquote><blockquote>A képzőművészet iránti vonzódás, a rajzolás szeretete miatt elhagyta a papi képzést, jelentkezett és felvételt nyert a Budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet rajztanári képzésére.</blockquote><blockquote>Az 1902-től 1906-ig tartó képzés ideje alatt tanárai voltak többek között Edvi Illés Aladár, Nadler Róbert, Révész Imre, Erdőssy Béla, Lóránfi Antal és Hegedűs László. </blockquote><blockquote>A képzés befejeztével, 1906. június 24-én a Székely Bertalan vezette vizsgabizottság előtt tett eredményes vizsga alapján tanári képesítést nyert.</blockquote><blockquote>''" E vizsgálat alapján mi Haller György urat a művészeti és a mértani rajznak a hazai középiskolákban, a felsőipariskolákban, ipari szakiskolákban és nőipariskolákban, valamint ezekkel egyenrangú és alsóbb tanintézetekben való tanítására, a ránk ruházott hatalomnál fogva, képesítettnek nyilvánítjuk."''</blockquote><blockquote>Tanári hivatásának gyakorlását még ez évben a Nagymihályi Fiúiskolában megkezdte. Az itt eltöltött évekből több Nagymihályban és a vidék több részén készült festmény származik. </blockquote><blockquote>Később, több vidéki iskola után Budapesten, a piarista rend által fenntartott V. kerületi Kegyesrendi Gimnáziumban tanított rajzot és ábrázoló geometriát.</blockquote><blockquote>Életének utolsó, közel tíz évében a Budapesti Magyar Királyi Állami Mátyás Király Reálgimnáziumban tanított, ahol kollégája volt Mező Ferenc történész, sporttörténész. </blockquote><blockquote>Tanári hivatása mellett művészi elhivatottságának élt, rajzolt, festett különböző technikákat alkalmazva, keresve a maga művészi kifejezési módját. Tudta, hogy az átlagos rajztanári pályánál többre hivatott, így folyamatosan fejlesztette magát, folytatta a szakmai tapasztalatok bővítését, az új ismeretek szerzését. Ezért részt vett a főiskola által okleveles rajztanárok számára 1911-13. években indított továbbképzésen (művészképzésen). A képzés befejezése után, 1914-ben részt vett a nagybányai művésztelep munkájában. Ennek hatása a tájképek megörökítésében, az élénk, vidám színvilág alkalmazásában érhető tetten. (Itt volt alkalma találkozni, együtt dolgozni többek között a Ferenczy család tagjaival, Mikola Andrással, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Kádár Gézával, Ziffer Sándorral.)</blockquote><blockquote>Ekkorra már a szakma felfigyelt rá, ismerték és elismerték tehetségét, szerepelt kiállításokon, a Nemezeti Szalon tárlatain, folyóiratot illusztrált (Az Élet c. szépirodalmi és kritikai hetilap 1909. évi, I. évfolyamának számai.)</blockquote><blockquote>Választmányi tagja volt a Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének.</blockquote><blockquote>Mindeközben 1907-ben megnősült. Felesége egy nála idősebb özvegyasszony lett, kinek megfestette arcképét is (''Matild portréja'').</blockquote><blockquote>Házasságuk alig 11 évig tartott, 1918-ban felesége halálával megözvegyült. Újra nősült 1921-ben. Szülőfalujából választott hitvesével családot alapított és 1931-ben megszületett egyetlen gyermeke, leánya Mária Magdolna. Budapesten ismert lakcímei a XI. kerületi Kruspér utcában, majd a Bertalan utcában voltak. Azonban ő saját családi otthonra vágyott, így 1926-ban a Budatétényben megvásárolt telekre megálmodta, megtervezte saját lakóházát. Az építkezés 1930-ra befejeződött, s ő feleségével, majd 1931-ben megszületett gyermekével boldog családi életet s még hosszú, nyugodt alkotó éveket remélt. Lakókörnyezetében, a kerület lakosai körében megbecsülés övezte. Kapcsolatot tartott többek között volt tanárával, Edvi Illés Aladárral, aki – mint számos más festőművész akkoriban (pl. Pogány Gyula, Vén Emil, Lassgallner Oszkár /Benczúr Gyula unokatestvére/) – Budafok-Tétény lakosa volt, nem messze a Haller villától. Baráti, kollegális kapcsolatai közül ismert még Füst Milánhoz fűződő barátsága, aki ''"... szeretettel Gyuri barátomnak ..."'' ajánlással dedikálta számára a könyvét.</blockquote><blockquote>Életét meg kellett osztania családja, tanári hivatása és művészi elhivatottsága között. Az előzőek kötelezettségei utóbbi kiteljesedését némileg háttérbe szorították, lassabb léptéket szabtak a művész vágyainak. Haller Györgynek nem volt módja nemzetközi kapcsolatokat ápolni, akár a müncheni, vagy a párizsi művészeti életben a különböző irányzatok képviselőivel eszmét cserélni, együtt dolgozni. Művészi élete kiteljesedésének nagy fordulópontja lehetett volna, ha elfogadja 1927-ben azt a lehetőséget, mely egy angliai mecenatúrát jelentett volna számára. Mindazon által műveiben tetten érhető a folyamatos fejlődés, a korszerű technikák alkalmazása. Hátrahagyott terveiből, vázlataiból kibontakozik a plein air festő új látásmódja, új témaválasztása, talán irányváltása is, melyet sajnos már nem volt módja megvalósítani. </blockquote><blockquote>Családi életének, művészi elhivatottságának kiteljesedését félbeszakította 1934-ben, súlyos betegség miatt bekövetkezett korai halála. Ekkor még alig töltötte be 51. életévét.</blockquote><blockquote>Sírja Budapesten, a Budafoki Temetőben található.</blockquote><br />
{{nincs forrás}}
{{Személy infobox
|név=Haller György
|kép=Haller_György_portréja.jpg
|születési dátum= [[1883]]. [[március 10.]]
|születési hely=[[Mezőterem]]
|halál dátuma=[[1934]]. [[július 9.]]
|halál helye= Budapest
|sírhely=Budafoki temető
}}
'''Haller György''' ([[Mezőterem]], [[1883]]. [[március 10.]] – [[1934]]. [[július 9.]]) sváb származású, erdélyi születésű festő-és grafikusművész, középiskolai rajztanár.
==Élete==
[[Fájl:Platánok (akvarell, 26*35).jpg|bélyegkép|Platánok (akvarell, 26*35)]]
[[Fájl:Az öreg tölgy (pasztell).jpg|bélyegkép|Az öreg tölgy (pasztell)]]
Felmenői az 1700-1800-as években lezajlott Szatmár megyei német telepítés során, a Duna és a Bodeni-tó között fekvő felsősváb területről érkeztek egy új és jobb élet reményében a Szatmár környéki településekre.<ref>Dr. Vonház István: A Szatmár megyei német telepítés</ref>
 
Édesapja gazdálkodó ember volt, aki [[Mezőterem]]en született és itt alapított családot. Első gyermekeként született György 1883. március 10-én ugyancsak Mezőteremen. György alig volt 8 éves, amikor édesanyja elhunyt. Apja második feleségétől négy féltestvére született.
[[Fájl:Tabán, Holdvilág u. 14. (színes rajz, 20*27).jpg|bélyegkép|Tabán, Holdvilág u. 14. (színes ceruzarajz, 20*27)]]
 
Legidősebb és tehetséges gyermekként a család fontosnak tartotta a taníttatását, ezért – a kor szokásait követve – papi pályára szánták. A szülőfalujában elvégzett elemi után Szatmárnémetiben a Királyi Katolikus Főgimnáziumban tanult tovább, majd érettségizett kitűnő eredményeket felmutatva. A képzőművészet iránti vonzódás, a rajzolás szeretete miatt elhagyta a papi képzést, jelentkezett és felvételt nyert a Budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet rajztanári képzésére.
[[Fájl:Hegyvidéki falu.jpg|alt=1913. Nemzeti Szalon Tavaszi Tárlaton kiállítva|bélyegkép|Hegyvidéki falu (olaj, vászon)]]
 
A család szűkös anyagi lehetőségei és az önálló döntése miatt történt pályamódosítás okán a család az anyagi támogatást megvonta tőle. Ahhoz, hogy választott hivatására, valamint művészi pályájára felkészülhessen, magának kellett a megélhetését biztosítania. Ezt többek között házitanítóként tudta megtenni. Ezen kívül a főiskolán három féléven át ösztöndíjban részesült. Diákként, majd később tanárként is a kor nagyiparos családjainál ([[Dreher család|Dreher]], Stühmer, Gschwindt) valamint az Eszterházi családnál tanított.
 
Az 1902-től 1906-ig tartó képzés ideje alatt tanárai voltak többek között [[Edvi Illés Aladár (festő)|Edvi Illés Aladár]], [[Nádler Róbert]], [[Révész Imre (festő)|Révész Imre]], [[Erdőssy Béla (festő)|Erdőssy Béla]], [[Loránfi Antal]] és [[Hegedűs László (festő)|Hegedűs László]].<ref>Országos Magyar Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Tanbizonyítvány 1902-1903. tanévtől évente 1905-1906. tanévig</ref> A képzés befejeztével, 1906. június 24-én a [[Székely Bertalan]]<ref>Országos Magyar Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Értesítője az 1905-1906. tanévről</ref> vezette vizsgabizottság előtt tett eredményes vizsga alapján tanári képesítést nyert. Tanári hivatásának gyakorlását még ez évben a Nagymihályi Fiúiskolában megkezdte. Az itt eltöltött évekből több Nagymihályban és a vidék több részén készült festmény származik. Később, több vidéki iskola után Budapesten, a piarista rend által fenntartott V. kerületi Kegyesrendi Gimnáziumban tanított rajzot és ábrázoló geometriát. Életének utolsó, közel tíz évében a Budapesti Magyar Királyi Állami Mátyás Király Reálgimnáziumban tanított, ahol kollégája volt [[Mező Ferenc (sporttörténész)|Mező Ferenc]] történész, sporttörténész.
 
[[Fájl:Aranyló rét.jpg|bélyegkép|Aranyló rét (olaj, vászon, 25*34)]]
<!--''" E vizsgálat alapján mi Haller György urat a művészeti és a mértani rajznak a hazai középiskolákban, a felsőipariskolákban, ipari szakiskolákban és nőipariskolákban, valamint ezekkel egyenrangú és alsóbb tanintézetekben való tanítására, a ránk ruházott hatalomnál fogva, képesítettnek nyilvánítjuk."''-->
 
[[Fájl:Kikötő a vámháznál (olaj, vászon, 16*26).jpg|bélyegkép|Kikötő a vámháznál (olaj, vászon, 16*26)]]
Tanári hivatása mellett művészi elhivatottságának élt, rajzolt, festett különböző technikákat alkalmazva, keresve a maga művészi kifejezési módját. Tudta, hogy az átlagos rajztanári pályánál többre hivatott, így folyamatosan fejlesztette magát, folytatta a szakmai tapasztalatok bővítését, az új ismeretek szerzését. Ezért részt vett a főiskola által okleveles rajztanárok számára 1911-13. években indított továbbképzésen (művészképzésen). A képzés befejezése után, 1914-ben részt vett a [[nagybányai művésztelep]]<ref>Réti István: Nagybányai művésztelep</ref> munkájában. Ennek hatása a tájképek megörökítésében, az élénk, vidám színvilág alkalmazásában érhető tetten. (Itt volt alkalma találkozni, együtt dolgozni többek között a [[Ferenczy család]] tagjaival, [[Mikola András]]sal, [[Réti István (festő)|Réti István]]nal, [[Thorma János]]sal, [[Kádár Géza (festő)|Kádár Gézával]], [[Ziffer Sándor]]ral.) Ekkorra már a szakma felfigyelt rá, ismerték és elismerték tehetségét, szerepelt kiállításokon, a Nemzeti Szalon tárlatain, folyóiratot illusztrált (Az Élet c. szépirodalmi és kritikai hetilap 1909. évi, I. évfolyamának számai.)
 
Választmányi tagja volt a Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének.
[[Fájl:Erdőalja (grafika).jpg|bélyegkép|Erdőalja (ceruzarajz)]]
Mindeközben 1907-ben megnősült. Felesége egy nála idősebb özvegyasszony lett, kinek megfestette arcképét is (''Matild portréja''). Házasságuk alig 11 évig tartott, 1918-ban felesége halálával megözvegyült. Újra nősült 1921-ben. Szülőfalujából választott hitvesével családot alapított és 1931-ben megszületett egyetlen gyermeke, leánya Mária Magdolna. Budapesten ismert lakcímei a XI. kerületi Kruspér utcában, majd a Bertalan utcában voltak. Azonban ő saját családi otthonra vágyott, így 1926-ban a [[Budatétény]]ben megvásárolt telekre megálmodta, megtervezte saját lakóházát. Az építkezés 1930-ra befejeződött, s ő feleségével, majd 1931-ben megszületett gyermekével boldog családi életet s még hosszú, nyugodt alkotó éveket remélt. Lakókörnyezetében, a kerület lakosai körében megbecsülés övezte. Kapcsolatot tartott többek között volt tanárával, Edvi Illés Aladárral, aki – mint számos más festőművész akkoriban (pl. Pogány Gyula, [[Vén Emil]], Lassgallner Oszkár /Benczúr Gyula unokatestvére/) – Budafok-Tétény lakosa volt, nem messze a Haller villától. Baráti, kollegiális kapcsolatai közül ismert még [[Füst Milán]]hoz fűződő barátsága, aki ''"... szeretettel Gyuri barátomnak ..."'' ajánlással  dedikálta számára a könyvét.
 
Életét meg kellett osztania családja, tanári hivatása és művészi elhivatottsága között. Az előzőek kötelezettségei utóbbi kiteljesedését némileg háttérbe szorították, lassabb léptéket szabtak a művész vágyainak. Haller Györgynek nem volt módja nemzetközi kapcsolatokat ápolni, akár a müncheni, vagy a párizsi művészeti életben a különböző irányzatok képviselőivel eszmét cserélni, együtt dolgozni. Művészi élete kiteljesedésének nagy fordulópontja lehetett volna, ha elfogadja 1927-ben azt a lehetőséget, mely egy angliai mecenatúrát jelentett volna számára. Mindazon által műveiben tetten érhető a folyamatos fejlődés, a korszerű technikák alkalmazása. Hátrahagyott terveiből, vázlataiból kibontakozik a plein air festő új látásmódja, új témaválasztása, talán irányváltása is, melyet sajnos már nem volt módja megvalósítani.
[[Fájl:Kereszt a kálvárián (Gellért-hegyi kálvária).png|bélyegkép|Kereszt a kálvárián (Gellért-hegyi kálvária) (akvarell)]]
Családi életének, művészi elhivatottságának kiteljesedését félbeszakította 1934-ben, súlyos betegség miatt bekövetkezett korai halála. Ekkor még alig töltötte be 51. életévét.
 
Sírja Budapesten, a Budafoki Temetőben található.
 
==Kiállításai==
{| class="wikitable"
|1910.
|Nemzeti Szalon:
 
Téli tárlat
|A tavasz
 
Kilátás
|akvarell
 
akvarell
|-
| rowspan="4" |1913.
|Nemzeti Szalon:
 
Tavaszi tárlat
|Hegyvidéki falu
|olaj, vászon
|-
|Nemzeti Szalon:
 
Őszi tárlat
|Budai utcarészlet
 
Nagyszalóki templom
|színes rajz
 
színes rajz
|-
|Nemzeti Szalon:
 
Magyar Grafikusok Egyesülete és a Magyar Aquarell és Pastellfestők Egyesülete IV. kiállítása
|Gazdasági udvar
 
Balaton partján
 
Lágymányos
|rézkarc
 
aquatinta
 
rézkarc
|-
|Műcsarnok:
 
Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállítás
|Lágymányos
|rézkarc
|-
|1922.
|Nemzeti Szalon:
 
Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete kiállítása
|Margithíd
 
Halászkunyhó
 
Laborcapart
|pastell
 
akvarell
 
akvarell
|-
|2009.
|Klauzál Gábor Művelődési Központ Budapest
|gyűjteményes kiállítás
|
|-
|2014.
|Károlyi Kastély Nagykároly
|életmű kiállítás
|
|-
|2018.
|Dunamenti Svábok Központi Múzeuma Ulm
|válogatás
|
|-
|2018.
|Megyei Történelmi Múzeum Szatmárnémeti
|életmű kiállítás
|
|}
[[Fájl:Budai rakpart (grafika, 15*24).png|bélyegkép|Budai rakpart (grafika, 15*24)]]
 
Az ''ÉLET'' című szépirodalmi és kritikai hetilap 1909. évi, I. évfolyamának számai
 
Grafikák:
 
stilizált /régi/ címerrajz a kettős kereszttel,
 
Sík Sándor „A tó lelke” c. versének illusztrációja,
 
Falusi iskola ceruzarajz,
 
szánkózó gyerekeket ábrázoló rajz,
 
falusi képet ábrázoló színes tollrajz,
 
pávát ábrázoló tollrajz,
 
falusi táj gémeskúttal és kertekkel
 
==Források==
{{jegyzetek}}
==További információk==
*[http://hallergyorgy.hu hallergyorgy.hu]
 
[[Kategória:1883-ban született személyek]]
[[Kategória:1934-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar pedagógusok]]