„Szegő Gábor” változatai közötti eltérés

Apja Szegő Adolf, édesanyja Neuman Hermina volt. Elemi iskoláigiskolai tanulmányait szülővárosában végeztekvégezte. Gimnáziumba [[Szolnok|Szolnokon]] járt,a hola Magyar Királyi Állami Gimnáziumban (ma Verseghy Ferenc nevét viseli) érettségizett kitűnő eredménnyel. [[1912]]-ben megnyerte a "''Mathematikai és Physikai Társulat''" tanulmányi versenyét. Rendszeres megoldója volt továbbá a [[Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok|KöMaL]]-nak. Ugyanebben az évben érettségizett, és iratkozott be a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]]re, hol [[Matematika|matematikát]] és [[Fizika|fizikát]] hallgatott. Ebben az időben lett az [[Eötvös József Collegium|Eötvös Kollégium]] lakója is. Az egyetemen [[Bauer Mihály (matematikus)|Bauer Mihály]], [[Eötvös Loránd]], [[Kürschák József]], [[Fejér Lipót]] és [[Beke Manó]] is tanította. Tagja volt a nemzetközi hírű Fejér-iskolának ([[Csillag Pál]], [[Egerváry Jenő]], [[Erdős Pál]], [[Fekete Mihály (matematikus)|Fekete Mihály]], [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László ]], [[Lukács Ferenc]], [[Pólya György]], [[Riesz Marcell]], [[Szász Ottó]], [[Szidon Simon]], [[Turán Pál]] és Szegő). [[1913]] nyarán a [[Berlin|berlini]] egyetem, [[1914]] nyarán pedig a [[göttingen]] egyetem hallgatója volt. Harcolt az [[első világháború]]ban ([[1915]]-től [[1918]]-ig). [[1918]]-ban még katonaként szerezte meg doktorátusát [[Bécs|Bécsben]]. [[1919]]-ben vette el Neményi Erzsébet Anna vegyészt, akitől két gyermeke született: Péter (1925) és Veronika (1929). A következő két évben [[Kürschák József|Kürschák]] mellett volt a műegyetemen tanársegéd. [[1921]]-ben a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetem]] magántanára lett, [[1926]]-ban pedig [[Königsberg]]be nevezték ki egyetemi tanárnak. Időközben [[1924]]-ben megkapta a Kőnig Gyuláról elnevezett díjat. A következő évben jelent meg barátjával és egyben kollégájával, [[Pólya György|Pólya Györggyel]] közösen írt kétkötetes művük: "''Problémák és tételek az analízis köréből''". [[Adolf Hitler|Hitler]] hatalomátvétele után, [[1934]]-ben [[Zsidók|zsidó]] származása miatt távoznia kellett [[Németország|Németországból]]. J. D. Tamarkin és Pólya György segítségének köszönhetően az USA-ban, a St.Louis Washington Egyetemen kapott fizetés nélküli állást. Így csak közadakozásokból, illetve alapítványokból származó pénzből tudott megélni. Stanfordban [[1938]]-ban tanszéket kapott, ahol [[1953]]-ig dolgozott. [[1960]]-ban ment nyugdíjba. Ezután különböző matematikai konferenciákat látogatott. [[1969]]-ben előadást tartott Budapesten korábbi tanárárának, [[Fejér Lipót]]nak munkásságáról. [[Parkinson-kór|Parkinson-kórban]] szenvedett. <br />

Emlékére hozták létre a Szegő Gábor matematikaversenyt, melyet volt iskolája, a mai Verseghy Ferenc Gimnázium rendez meg.<ref>A Verseghy gimnázium [http://verseghy-gimnazium.net/szegogabor.html honlapja ] {{Wayback|url=http://verseghy-gimnazium.net/szegogabor.html# |date=20140811185314 }}</ref> Kunhegyesen 1995. augusztusa óta szobra van, mely Győrfi Lajos alkotása.