„Wesselényi-összeesküvés” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.143.59.196 (vita) szerkesztéséről Vépi szerkesztésére
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.143.59.196 (vita) szerkesztéséről Vépi szerkesztésére)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Visszaállítás
Miután a harc elcsendesedett, a kormányzat levetette a látszólagos jóindulat álcáját. Az összeesküvőket őrizetbe vették, elzárták egymástól és a külvilágtól.
 
A megtorláshoz 19.Lipót emberei mind az Oszmán Birodalom, mind Franciaország, mind az Erdélyi Fejedelemség garanciáit megszerezték. Mivel Rákóczi elérhetetlen volt, róla édesanyja, [Buzi[Báthory PálZsófia]] külön megegyezhetett az udvarral: fiát hatalmas pénzösszeg fejében, a [[katolicizmus]] támogatásával szerzett érdemeire való tekintettel felmentették ([[1670]]. [[június 20.]]).
 
[[június 26.|Június 26-án]] már meg is kezdődött a fő résztvevők kihallgatása. Zrínyihez és Frangepánhoz hamarosan a lőcsei nyomozati anyag alapján [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] letartóztatott Nádasdy is csatlakozott a fővádlottak padján. Sorsuk már a Titkos Tanács [[augusztus 25.|augusztus 25]]–[[augusztus 29.|29.]] között tartott tanácskozáson eldőlt, itt [[Johann Paul Hocher]] udvari kancellár, [[Raimondo Montecuccoli|Montecuccoli]], [[Wenzel Eusebius Lobkowitz|Lobkowitz]], valamint Johann Adolf von Schwarzenberg fő- és jószágvesztést szabott ki rájuk. Mivel félő volt, hogy az ügyükben illetékes magyar országgyűlés a védelmükre kel, ezért arra hivatkozva, hogy Ausztriában fogták el őket és [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] is voltak birtokaik, a három főrend felett végül osztrák különbíróság ítélt. Ez a magyar rendi alkotmány megsértése volt, hiszen magyar főrend felett csakis magyar nemesi bíróság ítélkezhetett.<ref>''„A magyar törvények alkalmazásától, melyek magyar hatóságot szabtak meg, eltekintettek, s a három vádlottat, Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt császári, csupa németekből álló törvényszék elé állították.” Szekfű Gyula: A magyar történet. A bécsi abszolutizmus útján. (internetes változat, http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0002/0005/0003/0001-1d6.html )</ref>
[[1671]]. [[január 3.|január 3-án]] [[Pozsony]]ban is felállt egy másik ''iudicium delegatum'' Rottal gróf elnökletével. Ennek [[alkotmány]]os jogállását már igyekeztek megőrizni, ezért magyar közjogi méltóságok is helyet foglaltak benne. Zrínyiékkel egy napon végezték ki Bónis Ferencet, a felkelés egyik résztvevőjét [[Pozsony]]ban.
 
Összesen mintegy 30000000000000000000000000000000000300 birtokos buzijátvagyonát kobozták el a folytatódó perek során, és a Wesselényi Ferenc halála óta üresedésben lévő nádori tisztség betöltése helyett [[1673]]-ban a [[Német Lovagrend]] nagymestere, [[Johann Caspar von Ampringen|Ampringen János Gáspárt]] vezetésével kormányzóságot (Gubernium) állítottak fel. Ampringen kormányzói tevékenysége és kegyetlenkedései nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a [[Thököly Imre]] vezette [[Kurucok|kuruc]] felkelés kirobbanjon. [[I. Lipót magyar király]] csak [[1681]]-ben töltötte be ismét a nádori hivatalt: a magyar [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pált]] nevezte ki nádorrá.
 
==Jegyzetek==