„Kézilabda” változatai közötti eltérés

A játék a kisméretű pálya révén felgyorsult, több gól született, a stratégia is fontosabb szerepet kapott, mindezek együtt jelentősen növelték a sportág népszerűségét. Az 1950-es évekre a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ([[IHF]]) már sűrű programot bonyolított évente, ekkor indult ugyanis útjára a világbajnokság, melyen elsősorban a nők szerepeltek sikeresebben, olyannyira, hogy 1957-ben ezüstérmet nyertek, majd 1965-ben világbajnokok lettek [[Dortmund]]ban. Ez idő tájt az [[IHF]] elindította a klubcsapatoknak kiírt három európai kupát. A [[Bajnokok kupája]], az [[IHF kupa]], és a [[Kupagyőztesek Európa-kupája]] nagyot lendített a játékosok technikai fejlődésén. Akkoriban a magyar csapatok közül a férfiaknál a Tatabánya, a Bp. Honvéd, a Győr és a Debrecen, míg a nőknél az [[Ferencvárosi TC kézilabda-szakosztály|FTC]], a [[Bp. Spartacus]] és a [[Vasas SC|Vasas]] vívott ki magának nemzetközi hírnevet.

 

 

1991-ben megalakult az [[Európai Kézilabda-szövetség]] ([[EHF]]).<ref name="EHF.about">{{cite web | url = http://www.eurohandball.com/ehf/about | title = About the EHF – The European Handball Federation | year = 2016 | publisher = [[EHF]] | quote = Since its foundation in November 1991, the EHF has taken on the role of ambassador to European handball ... | language = angol }}</ref> Ezekben az években újra megindult a sportág fejlődése, olyannyira, hogy a második legnépszerűbb sportág lett az országban, és a mérkőzéseket gyakran telt házas csarnokokban játszották. A női válogatott ebben az időben előbb egy világbajnoki 2. helyet, majd egy olimpiai 3. helyet szerzett [[Laurencz László]] szövetségi kapitány irányítása alatt. A [[Dunaferr NK|Dunaferr női kézilabdacsapata]] 1995-ben megnyerte az [[EHF-kupagyőztesek Európa-kupája|EHF-kupagyőztesek Európa-kupáját]], majd 1998-ban az [[EHF-kupa|EHF kupát]].