„Osztályharc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
11. sor:
Marx nézeteiben az osztályellentétek, az osztályharcok különféle vonatkozásainak, okainak felderítése többé-kevésbé egész életművében központi szerepet játszott. Ezért nincs olyan kitüntetett jelentőségű mű, melyben osztályharcelméletét rendszeresen kifejtette volna, bár bizonyos hangsúlyeltolódások megfigyelhetők.
„Minden eddigi társadalom története<ref>Azaz minden ''írott'' történet. […] – Engels jegyzete (1888; 1890)</ref> osztályharcok története.” – ezzel a híressé vált mondattal kezdődik a [[Kommunista kiáltvány]] I. fejezete. Bár a különféle termelési módokban a domináns elem az ''alapvető'' [[kizsákmányolás|kizsákmányoló]] és kizsákmányolt osztályok egymás elleni harca, – ennek megfelelően: az antikvitásban a rabszolgatartók és a rabszolgák, a feudalizmusban a földbirtokosok és a jobbágyok, a kapitalizmusban a tőkések és munkások, – Marx osztály- és osztályharc elmélete sokkal árnyaltabb a fenti ellentétpárokra egyszerűsítő megközelítésnél. Egyfelől figyelembe veszi az alapvető osztályok közötti átmeneti osztályokat is, sőt azok rétegzettségét is, másfelől az egyes termelési módok újakba való átmenete során a régi osztályok eltűnését és újak keletkezését is:
:„Szabad és rabszolga, patrícius és plebejus, báró és jobbágy, céhmester<ref>(1888) Céhmester: a céh teljes jogú tagja, mester a céhen belül, nem a céh elöljárója. – Engels jegyzete.</ref> és mesterlegény, egyszóval: elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben álltak egymással, szakadatlan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan harcot, amely mindenkor az egész társadalom forradalmi átalakulásával vagy a harcban álló osztályok közös pusztulásával végződött.
| |||