„Chromista” változatai közötti eltérés

{{Taxobox | color = khaki

| image = Fucus vesiculosus.jpeg

| image_width = 300px

==Rendszertan==

Rendszertani helyük vitatott. A csoportot általában a hagyományos [[véglények]] (''Protista'') országába helyezik. Mivel erről kiderült, hogy [[parafiletikus]], indokolt volt alországait (''subregnum'') ország rangra emelni, ezzel megszüntetve a parafiletikusságot. Az újabb rendszertanok szerint vagy a ''[[Chromalveolata]]'' ország egyik alországa, vagy pedig az élővilág egy teljesen önálló országa (''regnum''). A legújabb genetikai alapú osztályozások szerint nem alkot egységes rendszertani csoportot, mivel parafiletikus.

A ''Cromista'' csoportba másodlagos [[endoszimbiózis]] során kialakult élőlényeket sorolunk. A másodlagos endoszimbiózis akkor alakult ki, mikor az eredeti heterotróf egysejtű [[vörösmoszatok|vörösmoszatot]] kebelezett be, és azt nem megemésztette, hanem endoszimbiózisba, helyesebbeb endocitobiózisba került vele: a sejt ellátta tápanyagokkal és védelmezte, a vörösalgasejt pedig táplálékot készített cserébe a [[fotoszintetizáció]]s képessége révén; az élőlény autotróffá alakult. Ezt [[citológia]]i vizsgálatok is igazolják: a ''Chromisták'' színtestjeit burkoló membránok számából következtettek erre. A barnamoszat-sejteket tanolmányozva rájöttek, hogy a kloroplasztiszokat 4 réteg membrán határolja: az első kettő még az eredeti [[cianobaktérium]]é (melyet a vörösalga-ős kebezelezett be), a harmadik a vörösmoszaté, a negyedik a barnamoszaté, mely a bekebelezéskor körbeburkolta a sejtet. Az autotróf szervezet aztán asszimilációs képességét vesztve újra heterotróffá alakulhat. Ilyenek példálul a [[moszatgombák]] (''Oomycota'').