„Málenkij robot” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a +1 könyv, átfog. |
||
1. sor:
[[Fájl:Vásárosnamény - Málenkij robotra elhurcoltak emlékére 2013.02.05 (59).JPG|bélyeg|250px|A málenkij robotra elhurcoltak emlékműve [[Vásárosnamény]]ban]]
[[Fájl:Málenykij-robot-Kvár.jpg|bélyegkép|250px|[[Kolozsvár]]i emléktábla az elhurcoltak emlékére a [[Házsongárdi temető]] evangélikus-lutheránus részében]]
A '''málenkij robot''' a magyar történelmi emlékezet részeként megőrződött kifejezés. A [[második világháború]] után a szovjetek által megszállt
A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg]], a [[NKVD|Belügyi Népbiztosság]] (NKVD), az [[Állambiztonsági Népbiztosság]] (NKGB) és a [[SZMERS|szovjet katonai hírszerzés]] (SZMERS) katonái cinikus módon ennek az orosz kifejezésnek az ismételgetésével vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, illetve hazugságával hurcolták el a magyar polgári lakosság tömegeit először a hadifogoly-gyűjtőtáborok valamelyikébe<ref>[https://www.neb.hu/hu/a-cegledi-hadifogoly-es-gyujtotabor A ceglédi hadifogoly- és gyűjtőtábor], neb.hu</ref>, majd onnan a civil internáltakat és a hadifoglyokat a szovjet munkatáborokba a világháború után.
28 ⟶ 27 sor:
A jelenleg használt 'málenkij robot' forma a 'malenykaja rabota' olyan módosulása, amely az oroszul hímnemű (szóként hangzó) 'robot'-hoz az orosz nyelv szabályai szerint igazítja vissza hímnemre a melléknevet. A két szó együtt tehát se magyarul, se oroszul nem jelent semmit a 'málenkij robot' kifejezés értelmén kívül.
== A deportálás megszervezése ==
[[Fájl:0060 számú parancs.jpg|250px|bélyegkép|jobb|A 0060. számú parancsot kihirdető falragasz]]
{{bővebben|0060. számú parancs}}
39 ⟶ 38 sor:
A módszer a legtöbb helyen hasonló volt. A hadköteles korban levő férfiaknak igazoló papír, „dokument” megszerzéséért jelentkezniük kellett a helyi szovjet parancsnokságon. Őket távolabbi helyekre irányították, majd gyűjtőtáborokba meneteltették. A civil lakosság elhurcolása – különböző intenzitással – az egész ország területén folyt. Megállapítható volt azonban, hogy ahol a szovjet csapatok gyorsan végigvonultak, ott az elhurcolás csak szórványos volt. Időben egészen a harcok befejeztéig elhúzódott, sőt 1945 májusának végéig is eltartott.<ref name="Bognár"/>
== Magyarországi
A magyarországi németek egy részének elhurcolása 1944–45 fordulóján, néhány hét alatt megtörtént, melynek során mintegy {{szám|32000}} magyarországi németet hurcoltak el.
50 ⟶ 49 sor:
A deportálások három ütemben történtek:<ref name="Bognár">[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/malenkij_robot/pages/004_Malenkij_robot.htm Bognár Zalán: MALENKIJ ROBOT] avagy a polgári lakosság tömeges elhurcolása Magyarországról szovjetunióbeli kényszermunkára 1944/45-ben, különös tekintettel a németként deportáltakra</ref>
=== Dél-Dunántúl ===
Dél-Dunántúlon már a parancs kiadásának napján, 1944. december 22-én elkezdődött az érintettek összegyűjtése. A Baranya megyei [[Babarc]]ról aznap 84 főt vittek el. December 23-án [[Magyartelek]] következett, december 25-én [[Csikóstőttős]], majd a többi környező településről gyűjtötték az embereket, a karácsonyi ünnepek alatt is. [[Pécs]]en és [[Siklós]]on december 26-án hirdették ki a parancsot, [[Palotabozsok]]on szintén ezen a napon történt a begyűjtés. Baranya megyében összesen 69 községből hurcoltak el civileket, ebből 49 a [[Siklósi járás|siklósi]] és a [[szentlőrinci járás]]ra esett, ahol német származásúak és német nevűek is csak kis számban élnek.<ref name="Bognár"/>
57 ⟶ 56 sor:
Tolna megyében [[Szekszárd]]on alakítottak ki gyűjtőtábort, ahol a „mozgósítottak" általában 10-14 napot töltöttek itt létszámellenőrzés, felülvizsgálat, élősködő-mentesítések és újabb csoportok bevárása miatt, majd továbbvitték őket [[Baja|Bajára]] vagy [[Kiskunhalas]]<nowiki/>ra.<ref>{{Cite book|title=Végső István: A kiskunhalasi gyűjtőtábor története. In: Végső István (szerk.) A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve Kiskunhalason. Pásztortűz Egyesület, Kiskunhalas, 2017}}</ref> Délkelet-Dunántúlról az elhurcoltakat ezekre a helyekre hozták, majd innen [[Marhavagon|vagonírozták]] be őket a Szovjetunióba haladó szerelvényekbe.<ref name="Bognár"/>
=== Alföld, Heves és Nógrád megye ===▼
▲===Alföld, Heves és Nógrád megye===
A deportálás Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Pest és Bács-Kiskun megyére, valamint Szatmár megye Romániához csatolt részére kiterjedő második hulláma 1944. december 28-tól 1945. január 15-éig tartott.
66 ⟶ 64 sor:
Jász-Nagykun-Szolnok megyében [[Fegyvernek]]en volt gyűjtőtábor, ahova január első napjaiban a helyieken kívül többek között [[Kenderes]]ről és [[Tiszabő]]ről érkeztek a deportálandók, akiket január 6-án szállítottak el Ukrajnába.<ref name="Bognár"/>
Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részéből, illetve Heves és Nógrád megyéből a „mozgósítottakat” a [[Kál]]ban létrehozott táborban gyűjtötték össze. Idehozták a németnek minősített lakosokat [[Jászárokszállás]]ról, [[Berkenye (település)|Berkenyéről]], [[Iklad]]ról, [[Kismaros]]ról, [[Nagymaros]]ról és [[Zebegény]]ből. December utolsó napjaiban Pest megye déli részének 25 településéről mintegy 3600 személyt szállítottak a [[Ceglédbercel]]en kialakított gyűjtőtáborba, például [[Szigetszentmárton]]ból és [[Taksony (település)|Taksonyból]]. A helyben összegyűjtött 730 fő is ide került.<ref name="Bognár"/>}
73 ⟶ 69 sor:
[[Kiskunhalas]]on<ref>{{Cite book|title=Végső István: A kiskunhalasi gyűjtőtábor története. In: Végső István (szerk.) A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve Kiskunhalason. Pásztortűz Egyesület, Kiskunhalas, 2017}}</ref>, Baján, és a Jugoszláviához csatolt [[Szabadka|Szabadkán]] is kialakítottak gyűjtőtáborokat, ahova az észak-bácskai [[Gara (Magyarország)|Garáról]], [[Bácsalmás]]ról, [[Bácsbokod]]ról és [[Katymár]]ról, a Békés megyei [[Füzesgyarmat]]ról, [[Doboz]]ról, [[Gyomaendrőd|Gyomáról]], [[Békés]]ről és [[Békéscsaba|Békéscsabáról]], valamint [[Mezőtúr]]ról és [[Kisújszállás]]ról is szállítottak embereket.<ref name="Bognár"/>
=== Pest, Borsod és Szabolcs megye ===
[[Kép:Railway wagon on the stone base, Memorial for 'Malenki Robot', 2017 Ferencváros.jpg|310px|bélyegkép|jobbra|Emlékmű a ferencvárosi vasútállomáson Budapesten, a „málenkij robot” áldozatainak állít emléket<ref>[https://welovebudapest.com/2017/03/21/mav-betonbunkerbol-malenkij-robot-emlekmu-korbejartuk-a-hatalmas-emlekhelyet/ MÁV-betonbunkerből Málenkij robot-emlékmű – körbejártuk a hatalmas emlékhelyet], welovebudapest.com</ref>]]
1945. január 14-étől 31-éig történt az elhurcolások harmadik szakasza, mely Budapest környékét, valamint a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét és Szabolcs megye egy részét érintette. Pest megyében a legtöbb embert az akkor még Budapesttől független [[Csepel (történelmi település)|Csepelről]], [[Pesthidegkút]]ról, [[Pestszenterzsébet]]ről, [[Pestszentlőrinc]]ről, [[Rákoscsaba|Rákoscsabáról]], [[Sashalom]]ról és [[Újpest (történelmi település)|Újpestről]], valamint [[Érd]]ről és [[Gyömrő]]ről vitték el.<ref name="Bognár"/> Egy részüket [[Kiskunhalas]]<nowiki/>ra szállították, és onnan deportálták.<ref>{{Cite book|title=Végső István: A kiskunhalasi gyűjtőtábor története. In: Végső István (szerk.) A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve Kiskunhalason. Pásztortűz Egyesület, Kiskunhalas, 2017}}</ref>
96 ⟶ 92 sor:
Akik eljutottak a Szovjetunióba, azok közül sokan ott haltak meg, csekély részük haza tudott szökni. Ezek az emberek a rendszerváltásig nem beszélhettek az átéltekről.{{forr}}
== Kárpátalján ==
[[Kép:Svaliava Memorial Park 3a.jpg|310px|bélyegkép|jobbra|A málenkij robot áldozatainak emlékműve [[Szolyva|Szolyván]]<ref>[http://mek.oszk.hu/10900/10996/10996.pdf Dupka György: A mi Golgotánk], mek.oszk.hu</ref>]]
A [[kárpátalja]]i és azzal szomszédos bodrogközi, Ung vidéki, tiszaháti begyűjtések – a munkaerőszerzés mellett – etnikai tisztogatásnak tekinthetők.<ref>Stark Tamás: [http://link.springer.com/article/10.1007%2Fs12142-000-1025-8 Népirtás vagy népirtó jellegű mészárlás?] (angol nyelven) [[Human Rights Review]]</ref>
106 ⟶ 101 sor:
== A málenkij robot a művészetekben ==
* [[Örök tél]]
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* [http://www.kmf.uz.ua/mr/index.html Málenykij robot]
* [[Miklósi Károly]]: Málenkij robot, 1945-1947
118 ⟶ 112 sor:
* Várdy Béla - Várdy Huszár Ágnes: Magyarok a Gulag rabszolgatáboraiban, Kairosz Könyvkiadó, 2007, {{ISBN|9789636620592}}
== További információk ==
* [[Botlik József]] – [[Dupka György]]: Ez hát a hon… Tények, adatok, dokumentumok a kárpátaljai magyarság életéből 1918-1991 – Budapest-Szeged, 1991
* Botlik József – Dupka György: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján – Ungvár-Budapest, 1993
128 ⟶ 122 sor:
* Miklósi Károly: Málenkíj Robot 1945–1947
* [[Ercsey Gyula]]: ''Farkasok árnyékában. Kolozsváriak a Gulágon'', Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2006. (németül: Ercsey Gyula: Im Schatten der Wölfe. Klausenburger im GULAG, Novum Pro, Publishing Gmbh, Neckenmarkt, Österreich, 2012, ford. Peter Gschwendtner) [http://mek.oszk.hu/06400/06419/06419.pdf Online hozzáférés]
* Aztat tollal nem írhatom..., Janus Pannonius Múzeum Pécs, 2017, {{ISBN|978-963-9873-48-3}}.
* Geiger Viktor, Viktor et Klára, Paris, L'Harmattan, 2015,
* L. Balogh Béni (szerk.): Törvényes megszállás – Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között, Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2015, {{ISBN|9789636312312}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||