Wikipédia

„Argonauták” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Inritter (vitalap | szerkesztései)
13 538 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
belső hivatkozás
3. sor:
Az '''argonauták''' néven ismertek a [[Görögország|görög]] [[mitológia|mitológiában]] az az ötven harcos [[Iaszón]] vezetésével, akik az [[Argosz (hajóépítő)|Argosz]] által épített [[Argó]] hajón [[Iolkosz]]ból a [[Anatólia|kis-ázsia]]i [[Kolkhisz]]ba hajóztak, hogy segítsenek Iaszón királyfinak megszerezni az ott sárkánnyal őrzött [[aranygyapjú]]t. A különböző mítoszok több nevet is felsorolnak, de ezek csak részben azonosak. Említik a legendák argonautaként többek között [[Nesztór (Néleusz fia)|Nesztór]]t, [[Orpheusz]]t, [[Dioszkuroszok|Kasztórt és Polüdeukészt]], [[Thészeusz]]t, [[Péleusz]]t, és [[Héraklész]]t.
 
Az utazás során a hősök számos veszedelmet éltek át. A hajó először [[Lémnosz]] szigetén állt meg, ahol csak asszonyok laktak, akik hűtlen férjeiketférjüket Thoasz király kivételével mind megölték. Az argonauták két évig maradtak itt, s a hagyomány szerint tőlük származott a sziget lakossága. A [[Dardanellák|HellészpontoszHellészpontosznál]]nál kalózokkal kellett megütközniük; miután szétkergették őket, a [[doliónok]] szigetén kötöttek ki. MiutánAztán, hogy innen elindultak, egy éjjeli viharvihartól visszasodorta őketvisszasodródtak a partra, ahol a doliónok kalózoknak vélték őket, és rájuk rontottak. A harcban Iaszón megölte a doliónok királyát; ezt követően engesztelő áldozatokat kellett bemutatniuk, hogy kiengeszteljék a sziget védőistenét. [[Müszia|Müsziában]] Hülászt elragadták a [[nimfák]], [[Bithünia|Bithüniában]] a bebrüxok királya, Amükosz tartóztatta fel őket. [[Trákia]] partján Phineusz, a vak jövendőmondó megtanította Iaszónt, hogyan kerülje el a mozgó és összecsukódó sziklákat. Az [[amazonok]] földjét érintve, Arétiász szigetére jutottak, ahonnan elűzték a sztümphaloszi madarakat.
 
Elérkezve [[Kolkhisz]]ba, Iaszón kikövetelte [[Aiétész]] királytól az aranygyapjút, s a király odaígérte, ha teljesíti a próbákat: ekébe kellett fognia két érclábú, tüzet okádó bikát, fel kellett velük szántania [[Arész]] mezejét, és sárkányfogakat elvetnie. Iaszónnak csak Aiétész lányának, a varázsló [[Médeia|Médeiának]] a segítségével sikerül végrehajtania a feladatokat.
|
Az argonauták hazaútja is bővelkedett kalandokban. A [[szirén (mitológia)|szirének]] szigete mellett elhajózva, [[Orpheusz]] dalai mentették meg őket a csábításoktól; a [[Szkhülla és Kharübdisz]] között az istenek segítségével jutottak át.▼
 
▲Az argonauták hazaútja is bővelkedett kalandokban. A [[szirén (mitológia)|szirének]] szigete mellett elhajózva, [[Orpheusz]] dalai mentették meg őket aazok csábításoktólcsábításától; a [[Szkhülla és Kharübdisz]] között az istenek segítségével jutottak át.
A hajóút legteljesebb [[ókor]]i feldolgozása [[Apollóniosz Rhodiosz]] „[[Argonautika]]” című [[eposz]]a. Az aranygyapjú elrablása, illetve [[Médeia]] története gyakori témája volt a 18.–19. századi operáknak, többek között [[Francesco Cavalli]] (1649), [[Ercole Bernabei]] (1674), <!-- Antonio vagy Giovanni Battista [[Draghi]] (1682),--> [[Johann Sigismund Kusser]] (1692), [[Pascal Colasse]] (1696), [[Georg Anton Benda]] (1769), [[Luigi Cherubini]] (1797), [[Johann Simon Mayr]] (1813) és [[Giovanni Pacini]] (1843) dolgozták fel. Regény formájában a huszadik században [[Robert Graves]] is feldolgozta ''(Az aranygyapjú)''.▼
 
▲A hajóút legteljesebb [[ókor]]i feldolgozása [[Apollóniosz Rhodiosz]] „[[Argonautika]]” című [[eposz]]a. Az aranygyapjú elrablása, illetve [[Médeia]] története gyakori témája volt a 18.–1918–19. századi operáknak, többek között [[Francesco Cavalli]] (1649), [[Ercole Bernabei]] (1674), <!-- Antonio vagy Giovanni Battista [[Draghi]] (1682),--> [[Johann Sigismund Kusser]] (1692), [[Pascal Colasse]] (1696), [[Georg Anton Benda]] (1769), [[Luigi Cherubini]] (1797), [[Simon Mayr|Johann Simon Mayr]] (1813) és [[Giovanni Pacini]] (1843) dolgozták fel. Regény formájában a huszadik században [[Robert Graves]] is feldolgozta ''(Az aranygyapjú)'' című regényében írta meg.
 
== Források ==
* {{Pecz|url=http://mek.niif.hu/03400/03410/html/822.html}}
* [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]]: ''Mitológiai kislexikon.'' Budapest:, Könyvkuckó. Budapest, 1998., 52. o. {{ISBN|963-9077-71-2}}
* {{KiKiMitol|49}}
* Várnai Péter: ''[http://mek.oszk.hu/06600/06654/html/03.htm Operalexikon.]'' Budapest: Zeneműkiadó., Budapest, 1975. {{ISBN|963-330-107-6}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Argonauták”