„Második keresztes hadjárat” változatai közötti eltérés

Az első és a jelentéktelen [[1101-es keresztes hadjárat]] után három [[Keresztes államok|keresztes állam]] állt fenn: a [[Jeruzsálemi Királyság]], az [[Antiochiai Fejedelemség]] és az [[Edesszai Grófság]]. A negyedik [[Tripoliszi Grófság]]ot 1109-ben hozták létre. Közülük Edessza feküdt a legészakabbra, továbbá a legritkábban lakott és legkiszolgáltatottabb is ez volt: az [[artukidák]], [[dánismandidák]] és a [[Szeldzsuk-dinasztia|szeldzsuk törökök]] is gyakran betörtek.{{sfn|Riley-Smith|2005|pp=50–53}} Az 1104-es [[harráni csata]] után [[III. Balduin jeruzsálemi király|II. Balduin edesszai gróf]] és jobbkeze, a későbbi edesszai gróf [[I. Joscelin edesszai gróf|Joscelin]] is fogságba esett. Ugyanez történt 1122-ben is, és bár az [[Azazi csata (1125)|azazi csata]] után stabilizálódni látszott a helyzet, Joscelin 1131-ben egy csatában elhunyt. A trónon fia, [[II. Joscelin edesszai gróf|II. Joscelin]] követte, akit szövetségbe kényszerítettek a [[Bizánci Birodalom]]mal. 1143-ban azonban [[II. Ióannész bizánci császár|II. Ióannész]] [[Bizánci császárok listája|bizánci császár]] és [[Fulkó jeruzsálemi király|Fulkó]] [[Jeruzsálem királyakirályainak listája|jeruzsálemi király]] is elhunyt, és mivel Tripolisszal és Antiochiával is rossz viszonyban volt, erős szövetségesek nélkül maradt.{{sfn|Tyerman|2006|pp=185–189}}