„Monroe-elv” változatai közötti eltérés

A Monroe-elv meghirdetése nem váltott ki élénkebb reakciókat a világ akkori vezető nagyhatalmai részéről, mivel hozzájuk képest a fiatal Egyesült Államok nem rendelkezett komolyabb erőforrásokkal, sem a tengereken, sem szárazföldön nem rendelkezett elegendő haderővel ahhoz, hogy érdekeit hathatósan érvényesítse. Ezekben az években azonban Nagy-Britannia és nem is olyan régi gyarmata, az Egyesült Államok között jelentős érdekazonosság állott fenn a nemzetközi politika fő területein. A brit flotta pedig ekkoriban vitathatatlanul a tengerek ura volt, így a szigetország hathatós segítséget nyújtott Washingtonnak a doktrína érvényesítésében. Az Egyesült Államok külpolitikája számára pedig ez a kongresszusi üzenet irányadó volt nem csak a következő évtizedekben, hanem még a 20. században is.{{refhely|Tarján}}

 

{{idézet|Egész szívemből és lelkemből hiszek a Monroe-elvben. Van egy régi mondásunk: „Beszélj csendesen, de legyen nálad egy nagy bot, és messzire jutsz”. Ha az Egyesült Államok csendesen beszél, de ugyanakkor kiépíti és a legtökéletesebb kiképzésben részesíti a haditengerészetét, akkor a Monroe-elv messzire jut.|Theodor Roosewelt nyilatkozata, 1903. április 2.}}

Theodor Roosewelt ezen szavait később furkósbot-politikának nevezte el a sajtó.