„Áchim L. András” változatai közötti eltérés

'''Áchim L. András''' (teljes nevén ''Áchim Liker András'', [[Békéscsaba]], [[1871]]. [[március 15.]] – Békéscsaba, [[1911]]. [[május 15.]]) magyar gazdálkodó, szocialista parasztpolitikus, szerkesztő, akit [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] és testvére, Zsilinszky Gábor agyonlőtt. Az alföldi demokratikus agrármozgalmak meghatározó alakja, markáns politikai egyénisége volt, aki bátran képviselte a paraszti érdekeket. A magyar parlamentben a magyar ügyet szolgáló, de szlovák származású parasztpolitikus Áchim, elszánt küzdelmet folytatott a politikai szabadságjogokért. A Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok egymásrautaltságának, összefogásának szorgalmazója és példája volt. Politikai célja a nyomor, a szegénység (és az ennek következtében fellépő tömeges kivándorlás) felszámolása. Ennek érdekében szeretett volna elindítani egy olyan mozgalmat ami, a nemzetiségi és vallási különbségeken is felül tud emelkedni. Általános földoszást kívánt megvalósítani a mágnások és a papok kezén lévő hatalmas, és nem hatékonyan művelt birtokok egy részének felosztásával.

Jelleme, műveltsége és népszerűsége már-már új népvezérré ("új Dózsává") kezdték emelni, amikor szélsőjobboldali gyilkosainak golyói 40 éves korában, kioltották életét. A trianoni tragédiát talán elkerülhetővé tehette volna az, ha a magyar politikai elit jobban odafigyel az Áchim L. Andráshoz hasonló konstruktívan politizáló, nemzetiségi hátterű, de mégis kiváló hazafiak vészjelzéseire és megoldási javaslataira. A történelemtudomány szinte kiírta őt a 20.szd-i törénelemkönyvekből,századi történelemkönyvekből (vélhetően a baloldalnak túlságosan jobboldali, míg a jobboldaliaknak túlságosan baloldali volt..). "Parasztfrófétai" jelensége, műveltsége és érzékeny lelkülete miatt a legtiszteletreméltóbb nemzeti hőseink egyike lehetne.

Áchim L. András felvidéki származású, Békés megyei szlovák-magyar családba született. Származása miatt későbbi politikai karrierje során több támadás is érte politikai ellenfelei részéről. Édesapja középbirtokos gazda, a családnak 200 [[hold (mértékegység)|hold]] tanyaföldje volt a [[Telekgerendás|gerendási]] pusztán. Alapfokú tanulmányait Békéscsabán végezte, rövid [[Szarvas (település)|szarvasi]] kitérő után a helybéli [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium|Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett. Tanulmányai befejeztével hazaköltözött volna, de édesapja, akivel rossz viszonyban volt, katonának küldte. A fiatal gazda két évet töltött katonaként [[Mezőhegyes]]en, utolsó katonaévét fegyelmezési problémák miatt büntetésből [[Szarajevó]]ban kellett leszolgálnia. Az [[Alföld]]re hazatérvén megnősült, felesége (Rajtár Ilona) hozományaként 40 hold földdel és egy városi házzal gyarapodott, de Áchimot nem vonzotta a város, továbbra is a gerendási határban lévő tanyán lakott. 1904-ben lépett be a szegényparasztok és kisgazdák által alapított Népegyletbe, amelynek hamar vezető alakjává nőtte ki magát.

Magyarországon az [[1890-es évek]]ben kibontakozott [[Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon|agrárszocialista mozgalmaknak]] új irányt igyekezett adni. Jómódú nagygazda létére felkarolta a nincstelen és szegényparasztság ügyét. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában|1905-ös választások]]on a [[Mezőfi Vilmos]] által vezetett [[Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt]] programjával nagy fölénnyel képviselővé választották Békéscsabán. Mára már szállóigévé vált első képviselőházi felszólalása, amelyet 1905. május 11-én, a felirati javaslat tárgyalása során mondott: - Tény az, hogy ebben a hazában nem vagyunk mindnyájan magyar származású polgárok. Többnyelvű, többnemzetiségű polgárok lakjuk, szolgáljuk pénzzel és vérrel egyaránt ezt a hazát. Jómagam sem dicsekedhetem azzal, hogy magyar származású vagyok, mert mint több lap gúnyosan állítja, alföldi származású paraszt, tót gazda vagyok. Nem tagadom. Azonban tisztelt nemzetiségi barátaim, van nekem arra a jogra, amelyet követelnek önök és követelünk mindnyájan, egy csalhatatlan dogmám, mégpedig: az én elvem az, hogy ha én, mint idegen származású ember Franciaországban laknám, igyekezném a legelső francia hazafi lenni (élénk helyeslés balról és jobbról), ha Zsidóországban laknám, az első zsidó hazafi lennék. De mivel Magyarországon lakom, igyekszem a magyar hazafiak közt az elsők között lenni (általános élénk helyeslés).

[[1906]]. [[március 18.|március 18-án]] megalakította a [[Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt]]ot (röviden: ''Magyarországi Parasztpárt'') és hetilapját, a Paraszt Újságot. Az [[1906-os választások]]on már ennek a programjával választották újból képviselővé, de mandátumát a [[Magyar Királyi Kúria|Kúria]] megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely [[1908]]-ban óriási sajtóérdeklődés mellett [[Nagyvárad]]on a felmentésével végződött. Létrehozta a ''Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét'', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8-án]] Békéscsabán tartott kongresszusán megközelítőleg 400 település képviseltette magát vallási, nemzetiségi különbségeken felülemelkedve. Baráti kapcsolatba került [[Ady Endre|Ady Endrével]] is, aki "parasztapollónak" nevezte el. Hogy miért, azt talán Féja Géza 1945-ben írt befejezetlen esszéjéből olvashatjuk ki leginkább: „Férfiszépség volt, paraszti eszmény: izmos szálfaalakjával, nyílt, s gátakat nem ismerő beszédével, mindenki fölé emelkedő merészségével - a parasztság szépségeszményének megtestesítője és fojtott vágyainak valóra váltója. Amerre lépett, elragadtatástól vagy gyűlölettől égő tekintetek kísérték. Állást kellett foglalni mellette, vagy ellene. A nép adta neki rangját, a nép csinált önként „udvart” körülötte, rajongó hívei saját jószántukból szegődtek szolgálatába... Ha Áchim megmozdult, gyűlést tartott vagy választásra ment, parasztszekerek beláthatatlan tömege követte… Csaba utcáit is megdübörögtették ezek a szekerek, midőn választás volt… A politika, mint általában a kelet-európai lélekben, benne is vallássá nőtt, valószerű emberi megváltássá, az élet értelmévé, mindennapos áldozattá.”

Az [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában|1910-es választások]]on újból képviselő lett, mandátumát ezúttal nem támadták meg. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus- és földreformokat követelt.

* {{cite book |last = Tibori| first = János | editor = Uhljár Mihály | title = Tanulmányok Békéscsaba történetéből | year = 1970 | publisher = Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága | chapter = Az Áchim András-féle parasztmozgalom (Agrárne hnutie Andreja Achima)| location = Békéscsaba | language = magyar és szlovák | pages = 215-245 }}

* [http://ek.bmk.hu:8080/jadox/documents.jsp?documentId=340 Békéscsaba - Áchim L. András szobor]{{Halott link|url=http://ek.bmk.hu:8080/jadox/documents.jsp?documentId=340 |date=2018-11 }} A [[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]] elektronikus könyvtára