„1848–49-es honvédsereg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Batthyány Lajos –> Batthyány Lajos (miniszterelnök) |
|||
6. sor:
Az ország a [[Habsburg Birodalom|Habsburg Birodalmon]] belül hadügyileg nem volt önálló, a magyar országrészről származó katonák is a [[cs. kir. hadsereg 1848-ban|cs. kir. hadsereg]] kötelékein belül szolgáltak. A [[rendi országgyűlés]]ek mindössze a hadiadó megszavazásával tudták kontrollálni a katonai ügyek alakulását, az újoncok illetve a hadiadó felhasználásába nem szólhattak bele. A kiegészítő jogkört bíró, elvileg független kormányszervek, a [[helytartótanács]], a [[kancellária]] és a [[kamara]] minimális szereppel bírtak (a helytartótanács a katonaság ellátását és elhelyezését, illetve az újoncok kiállítását, a kancellária a katonai kinevezések körüli adminisztrációt, a kamara a hadiadó beszedését végezte), az érdemi döntések [[Bécs]]ben születtek. A birodalom központi hadügyi kormányszerve a – nyilván – bécsi székhelyű [[Udvari Haditanács]] ''([[Hofkriegsrat]])'' volt, ennek alárendelve regionálisan [[főhadparancsnokság]]ok ([[Generalkommando|Generalkommandók]]) léteztek, amelyek nem integrálódtak be a magyar feudális államszervezetbe, illetőleg szervezetileg és politikailag is függetlenek voltak a magyar kormányszervektől.
Az ország hadügyi önállósága fokozatosan valósult meg: először egy félig tisztázott, és ennek megfelelően korlátozottan alkalmazható törvény született a cs. kir. hadsereg „magyar” részei fölötti minisztériumi kontrollról, később egy korlátozott szervezeti szintű és harcértékű nemzeti őrsereg felállításáról, majd önálló hadseregünk első tíz honvédzászlóaljának toborzásáról. És a faszopó anyátokat megbassza ha nem küldöd el ezt az oldalt be fog törni hozzátok a Honvédség bazdmeg elegem van már.
Törvényi és gyakorlati fordulatot az 1848-as év hozott: az idézett évi 3. törvénycikk 6.§-a kimondja, hogy „mindazon tárgyakban, melyek eddig a m[agyar] k[irályi] udvari kancelláriának, a k[irályi] helytartótanácsnak s a k[irályi] kincstárnak (…) köréhez tartoztak vagy tartozniok kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban Őfelsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni”. A 8.§ szerint „a magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokrai kinevezéseket” az uralkodó „személye körüli leendő felelős magyar [külügy]miniszter ellenjegyzése mellett” fogja elhatározni. A 14.§ magában foglalja a felelős magyar minisztérium jogát egy honvédelmi osztály létrehozására is.
| |||