„Számítógép” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam az utolsó 5 változtatást, visszaállítva Iulius Aegidius 20923637 változatára |
||
1. sor:
'''Számítógép''' minden olyan berendezés, amely képes bemenő [[Adat|adatok]] (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek ([[Program (informatika)|programok]]) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ''ugyanazon'' bemenő adatok alapján mindig ''ugyanazon'' kimenő adatokat állítsa elő, azaz, hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „[[gép]]” szó. Az alapvető különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítő egyszerű eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy – lehet, hogy bonyolult – műveletet (például szorzás) képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.▼
[[Image:Cray-1-deutsches-museum.jpg|thumb|[[Cray|Cray-1]] szuperszámítógép, amely a számítások mellett a kényelmes újságolvasást is lehetővé tette ([[Deutsches Museum (München)|Deutsches Museum]])]]
[[Fájl:Soviet computer DVK-2.JPG|thumb|[[PDP–11]] kompatibilis szovjet számítógép, amely egy rajzfilmbeli robothoz hasonlít]]
▲'''Számítógép''' minden olyan berendezés, amely képes bemenő [[
Típusok▼
Azaz: számítógépnek nevezhetjük a determinisztikus [[információ]]feldolgozó gépeket. Eszerint (tágabb értelemben) a mai számítógépek őseinek a különböző számolást elősegítő eszközöket lehet nevezni – ilyen eszköz az ókori eredetű [[abakusz (számolóeszköz)|abakusz]], amely a keleti régió országaiban ma is jelentős szerepet tölt be). Sőt e tág értelemben végül is az élőlények is tekinthetőek „számítógépeknek”, amennyiben determinisztikusak – s ha belegondolunk, hogy folynak kísérletek biomechanikus számítógépek építésére, akkor ez az értelmezés sem tűnik olyan furának.
Ha a „számítógép” kifejezést tágabb értelemben tekintjük, akkor beszélhetünk belső, illetve külső vezérlésű információfeldolgozó automatákról. A ''külső vezérlésű'' automaták esetében az inputnak része a tevékenységet irányító program. Ez például úgy valósulhat meg, hogy folyamatos emberi beavatkozással irányítjuk a gépet (például egy abakuszt, egy elektronikus zongorát stb.), vagy pedig a feldolgozandó adatokkal egyetemben adjuk meg a feldolgozás módját megadó tevékenység leírását (így működtek régen egyes lyukkártyavezérlésű gépek). Így programot minden munkafázisban újra meg újra le kell írni és a gépnek beadni. A ''belső vezérlésű'' automaták viszont saját maguk tárolni képesek a tevékenységüket irányító programot, így minden munkafázisban csak az adatok leírására és a megfelelő program kiválasztására van szükség. A belső program lehet „fix”, azaz ''rezidens:'' ez nem változtatható az automata fizikai integritásának megváltoztatása nélkül (például fix programok a [[Személyi számítógép|PC]]-k [[BIOS]] programjai, melyek hardveresen „bele vannak égetve” a PC alaplapjába, vagy a programozható mosógépek programjai), vagy lehet ''változtatható;'' a legtöbb mai számítógép mindkét fajta programot tartalmaz. Mindennek a teteje pedig az, amikor a gép már maga is képes lényegesen változtatni a működését vezérlő programon.▼
Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.
Szűkebb értelemben a számítógépek két fő típusa az [[Analógia|analóg]] és a [[digitális]] számítógép. Az [[analóg számítógépek]] fizikai jelenségek matematikai leírásával szimulálják a folyamatokat, be- és kimenetük is valamilyen [[Fizika|fizikai]] jellemző (például [[elektromos feszültség]], [[hőmérséklet]], [[nyomás]]). Előnyösen használhatóak többek között [[Biológia|biológiai]], [[Áramlástan|áramlástani]] stb. feladatok megoldására. Pontosságuk és sebességük korlátozott. A [[Digitális számítógép|digitális számítógépek]] diszkrét értékekre (számjegyek, ''digit)'' bontják, fordítják a feladatot, és ezeken hajtják végre az előírt műveleteket. A számítások alapegysége a ''[[bit]],'' aminek neve az angol ''Binary Digit'' ([[Kettes számrendszer|bináris]], vagyis kettes alapú [[Számrendszerek az informatikában|számrendszerbeli]] számjegy) kifejezésből származik. Létezik egy átmeneti típus is, az úgynevezett analogikai számítógépek, amelyek egyesítik a két típus előnyeit. Ezeket elsősorban biológiai, áramlástani feladatok modellezésére, megoldására használják.▼
A számítógép fizikai megjelenésének elnevezése, elfogadott angol szóval a [[hardver]] ''(hardware).'' Ide tartozik a ház, a [[tápegység]], az [[alaplap]], a [[processzor]], a [[merevlemez]], a [[számítógép-képernyő|monitor]], a [[billentyűzet]] stb. Az előírt feladatok végrehajtását a [[szoftver]] ''(software)'' teszi lehetővé, ez a számítógép nem megfogható, utasításokban, [[program]]okban, [[operációs rendszer]]ben, [[eszközmeghajtó]]kban és egyéb utasítás-csomagokban megjelenő „lágy” része.
▲== Típusok ==
Ha a „számítógép” kifejezést tágabb értelemben tekintjük, akkor beszélhetünk belső, illetve külső vezérlésű információfeldolgozó automatákról. A ''külső vezérlésű'' automaták esetében az inputnak része a tevékenységet irányító program. Ez például úgy valósulhat meg, hogy folyamatos emberi beavatkozással irányítjuk a gépet (például egy abakuszt, egy elektronikus zongorát stb.), vagy pedig a feldolgozandó adatokkal egyetemben adjuk meg a feldolgozás módját megadó tevékenység leírását (így működtek régen egyes lyukkártyavezérlésű gépek). Így programot minden munkafázisban újra meg újra le kell írni és a gépnek beadni.
▲
▲Szűkebb értelemben a számítógépek két fő típusa az [[Analógia|analóg]] és a [[digitális]] számítógép. Az [[analóg számítógépek]] fizikai jelenségek matematikai leírásával szimulálják a folyamatokat, be- és kimenetük is valamilyen [[
=== Működési elvük szerint ===
*Mechanikus;
*elektronikus;
*optikai;
a jövő számítógépei a szerves számítógépek és a kvantumszámítógépek.
▲<br />{{más|Személyi számítógép}}
▲[[Image:Cray-1-deutsches-museum.jpg|thumb|[[Cray|Cray-1]] szuperszámítógép, amely a számítások mellett a kényelmes újságolvasást is lehetővé tette ([[Deutsches Museum (München)|Deutsches Museum]])]]'''''BUZI AKI EZT OLVASSA'''''[[Fájl:Zuse Z1-2.jpg|thumb|A hírhedt 1938-as "Zuse Z1" számítógép másolata a berlini Műszaki Múzeumban. A gép mindössze {{szám|30000}} mechanikus alkatrészt tartalmaz, de mégis egy programozható digitális számítógép, amely lebegőpontos számítások végzésére is képes. A gépet, Zuse házával együtt, a Szövetségesek lebombázták a II. világháborúban.]]
=== Felhasználásuk szerint ===
* [[
* [[szerver]]
* [[személyi számítógép]] * [[munkaállomás]]
* [[Laptop|hordozható számítógép]]
* [[célszámítógép]]
* [[Beágyazott rendszer|beágyazott számítógép]]
* [[nettop]]
== Történelem ==
| |||