„Szín” változatai közötti eltérés

Ha színes fénysugarakat összekeverünk, az eredmény egy kevert színű fénynyaláb lesz, amelyben az emberi érzékelés számára az egyes komponensek nem választhatók szét. Az ilyen fajta színkeverést ''összeadó színkeverésnek'' nevezik. Rendszeresen találkozunk vele [[televízió]]-nézéskor, vagy bármiféle színes kijelzős elektronikai készülékek használatakor. Az összeadó színkeverés ''alapszínei'' a <font color="#DD0000FF0000">vörös</font> (piros), a <font color="#00DD0000FF00">zöld</font> és a <font color="#0000DD0000FF">kék</font>, ezeket különböző arányban keverve minden színt megkaphatunk, de csak azokat, amelyek a [[gamut]] belsejébe esnek. Az ezen kívülre eső színeket az emberi agyműködés (képzelet) adja hozzá.

Felületen való visszaverődéskor, szóródáskor a felület a fénynyaláb bizonyos hullámhosszúságú összetevőit elnyelheti (abszorbeálja), kivonhatja, ezért látjuk a fehér fénnyel megvilágított tárgyakat színesnek. Azt a fajta színkeverést, amikor nem színek összeadásával, hanem színösszetevők kivonásával kapunk új színt, ''[[Szubtraktív színkeverés|kivonó színkeverésnek]]'' nevezzük. Legkézenfekvőbb példája a [[festészet]], amikor különböző színű festékek keverésével érjük el a kívánt színhatást, de a hagyományos színes fényképezés, nyomtatás is ezen az elven alapul. Ilyenkor a színes felület színének azt a színt érzékeljük, amely a megvilágító fehér fény spektrumából megmarad, a többi elnyelődik. A kivonó színkeverés ideális alapszínei a <font color="#DD00DDFF00FF">magenta</font> (bíbor), <font color="#DDDD00FFFF00">sárga</font> és a <font color="#00DDDD00FFFF">cián</font> (türkíz), de a színes nyomtatás fekete festéket is használ, a festészet pedig még többféle színt.