Wikipédia

„Alsó-Szászország” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Legnagyobb városok: Földrajzi név egyértelműsítése
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{ország infobox
| teljes név =Alsó-Szászország
| zászló = Flag of Lower Saxony.svg
| címer= Coat of arms of Lower Saxony.svg
| térkép = Deutschland Lage von Niedersachsen.svg
| főváros= [[Hannover]]
| szélességi fok = 52.366667
| szélesség= N
| hosszúsági fok = 9.733333
| hosszúság= E
| legnagyobb város = [[Hannover]]
| államforma = szabad állam
| vezető cím 1 = Miniszterelnök
| vezető név 1 = [[Stephan Weil]] ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]])
| vezető cím 2 = Hatalmon lévő párt
| vezető név 2 = [[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]] / [[Szövetség ’90/Zöldek]] koalíció
| hivatalos nyelv= [[német nyelv|német]]
| beszélt nyelvek= [[német nyelv|német]]
| becsült népesség = 7 993 946
| becsült népesség éve = [[2005]]. [[december 31.]]
| népsűrűség = 168
| terület= 47 264,22
| pénznem= [[euró]]
| internet TLD = de
| villamos hálózat = 230 V 50 Hz
| közlekedés iránya= jobboldali
| időzóna = CET
| eltérés UTC-től = +1
| nyári időzóna = CEST
| eltérés UTC-től nyáron = +2
| gépkocsijel = D
}}
'''Alsó-Szászország''' ([[német nyelv|németül]] ''Niedersachsen'', kiejtés: {{IPA|[ˈniːdɐˌzaksən]}}) szövetségi tartomány [[Németország]] északnyugati részén fekszik. Az ország összterületének 19%-át foglalja el, {{szám|47618}} km²-es területével Németország második legnagyobb tartománya, a lakosság száma alapján pedig a negyedik helyen áll. Tartományi székhelye [[Hannover]]. Alsó-Szászország, a délkeleti területeket kivéve, domborzatilag az [[Észak-európai-alföld]]höz tartozik. Az északkeleten elterülő Lüneburger Heide kivételével, a tartomány [[Németország]] egyik legkiválóbb mezőgazdasági termővidéke.
 
== Természeti viszonyok ==
 
'''Földrajzi elhelyezkedése'''<br />
Alsó-Szászországot ''északon'' az [[Északi-tenger]], [[Schleswig-Holstein]] és [[Hamburg]] tartományok határolják. Keleten a [[Mecklenburg-Elő-Pomeránia]] és [[Szász-Anhalt]] tartományok találhatók, míg a déli határvonalat [[Türingia]], [[Hessen]] és [[Észak-Rajna-Vesztfália]] tartományok képezik. A nyugati szélek pedig [[Hollandia|Hollandiával]] közösek.
 
'''Földrajzi egységei'''<br />
Alsó-Szászország területének legnagyobb részét a már említett ''hatalmas síkság'' foglalja el, amelyet [[Germán-alföld]]nek neveznek. A nagy sík vidéket több folyó medre is szabdalja. Ilyen folyók az [[Ems]], [[Weser]], [[Aller]] és az [[Elba (folyó)|Elba]] is. Valamikor kiterjedt mocsár- és lápvidékek jellemezték ezeket a területeket, de mára nagy részüket már lecsapolták. Az egykori mocsárvilág utolsó tanúi közé tartozik a ''Buortangi-láp''.<br />A szövetségi állam másik nagy tájegysége a ''Német-középhegység'' előterének számít. A ''Wesermenti-hegység, a Teutoburgi-erdő és a [[Harz]]'' vonulatai már kissé más arculatot kölcsönöznek Alsó-Szászország délkeleti régiójának. A [[Harz]] magaslatai között találjuk a tartomány legmagasabb pontját is, a '''Wurmberg'''et ({{szám|971|m}}).
 
== Népesség ==
 
A Germán-alföld területei a ritkábban lakottak. A lakosság több mint fele a tartomány délkeleti, hegyvidéki nagyvárosaiban, [[Göttingen]]ben, [[Osnabrück]]ben, [[Braunschweig]]ben és [[Hannover]]ben él.
 
=== Nyelvek és nyelvjárások ===
Alsó-Szászország a hivatalos [[német nyelv|német]] nyelven kívül a keleti [[fríz nyelv|fríz]] és az [[alnémet nyelv|alnémet]] is elfogadott a hivatali ügyintézésben. A két utóbbi nyelv [[a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája]] szerint különösen védett.
 
Köznyelvként főleg a [[Felnémet nyelvek|felnémetet]] használják, mely a 19. századig csak írott nyelvként szolgált. Azután felváltotta a nyelvjárásokat, mint ahogy egész Németországban így történt, illetve történik a nyelvjárásokkal. Korábban még gyakran olyan felnémetet hallhattunk Alsó-Szászországban, amely erős alnémet szubsztrátumra támaszkodott. Ez a köznyelv ma már kihalóban van.
 
A Bentheim grófság környékén és a [[Frízföld]]ön a [[holland nyelv|holland]] is használatos.
 
A idegen nyelvek közül főleg a [[török nyelv|török]], [[olasz nyelv|olasz]], [[szerb nyelv|szerb]], [[kurd nyelv|kurd]], [[horvát nyelv|horvát]], [[albán nyelv|albán]], [[görög nyelv|görög]], [[orosz nyelv|orosz]] és [[lengyel nyelv|lengyel]] van jelen Alsó-Szászországban. A [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] csapatai miatt a népesség egy része [[angol nyelv|angolul]] is beszél.
 
== Története ==
 
A [[második világháború]]t követően Alsó-Szászország [[brit]] megszállási terület lett. Mai formáját 1946. november 1-jén a brit katonai kormányzat hozta létre az egykori ''[[Hannoveri Királyság]]ból, az [[Oldenburgi Nagyhercegség]]ből, a [[Braunschweigi Hercegség]]ből és a [[Schaumburg-Lippei Fejedelemség]]ből.'' Noha azelőtt ilyen elnevezéssel hivatalosan soha nem létezett Alsó-Szászország, neve azonban már a középkorban ismert volt. Az így létrehozott terület ''1947-ben'' gyarapodott [[Bréma (tartomány)|Bréma]] tartomány jelentős részével, majd ''1949-től'' a független [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaság]] része, és annak szövetségi tartománya lett. 1951-ben készítették el a tartomány alkotmányát, és azóta is ''6 mandátum''mal képviseli magát a [[Bundestag]]ban. 1990-től az egyesült [[Németország]] szövetségi tartománya.
 
== Gazdaság ==
 
Alsó-Szászország legfontosabb ipari központja a tartományi főváros, [[Hannover]]. Fontos iparvárosai még: [[Braunschweig]], [[Salzgitter]], [[Wolfsburg]], [[Osnabrück]], [[Emden]].
 
A [[mezőgazdaság]] már régóta fontos helyet foglal el a tartomány gazdaságában. Főként gabonaféléket és kapásnövényeket termelnek. Az északi és északnyugati részeken homokos a föld, ezért itt fűtermesztéssel foglalkoznak. Délen cukorrépát is termelnek, de jelentős szerepet játszik az állattenyésztés is. A tartomány szolgáltatja az ország tejtermelésének 20%-át (Bajorország után – 30% – a legtöbbet).
 
A halászat központja [[Cuxhaven]], mely az ország halászati iparának 12%-ával részesedik. Cuxhaven nemcsak fontos halászati kikötő, hanem a halfeldolgozás egyik központja is.
 
Ásványi kincsekben is gazdag a tartomány. Jelentős a szén, érc, kősó és kálisó bányászata is.
Az előző évszázadok során a bányák sok hasznot hoztak a tartománynak. A [[Harz]]ban a [[vasérc]]termelés volt fontos, Salzgitterben pedig a [[vas]]kohászat. Ma már a bányák kevésbé nyereségesek.
 
Atomerőművei (Lingen, Stade, Würgessen) az 1980-as évek adatai szerint már akkor 7,6 milliárd kilowattórta energiát termeltek, s a fogyasztás több mint felét biztosították.
 
A másik fontos energiahordozó az olaj, mely a wilhelmshaveni olajkikötőből kiinduló északnyugati olajvezeték útján jut el a fogyasztókhoz és [[Emden]], [[Lingen]], [[Salzbergen]], és [[Misburg]] olajfinomítóihoz. Itt termelik az ország olajának 94, földgázának pedig 90%-át. Az [[Európai Unió]] is hasznot húz a tartomány nyersolajából.
 
A gyárak is fontos szerepet játszanak a gazdaságban. Főként a gépkocsiipar, az élelmiszer feldolgozás, a gépgyártás és az elektrotechnika, a textilgyártás és a fémfeldolgozó ipar fejlődése volt gyors ütemű. A legnagyobb termelő a [[Volkswagen]], öt üzemegységgel. Jelen van továbbá a [[hajó]]- és [[repülőgép]]gyártás, a [[biotechnológia]] és az [[acél]]nemesítés.
 
Az 1970-es évek óta a szolgáltatás a gazdaság fontos részévé vált. Ma főként a [[turizmus]] (például a [[hannover]]i TUI), a [[kereskedelem]] és a [[távközlés]] játszik kiemelkedő szerepet.
 
== Címere és zászlaja ==
=== A címer ===
A címer fehér lovat ábrázol piros háttérben. A szászok lováról van szó, mert ilyen címert a [[szászok|szász nép]] használt és a mai [[Észak-Rajna-Vesztfália]] címerében is megtalálhatjuk ezt a lovat.
 
[[Porosz Királyság|Poroszország]] megszűnése előtt 1946. július 8-án [[Braunschweig]] tartomány már kiválasztotta magának a szászok lovát, a [[Hannoveri tartomány]] pedig augusztus 23-án tette meg. Amikor a brit kormány Alsó-Szászország tartományt létrehozta, viták kezdődtek arról, hogy inkább több, egykori tartomány címerét vigyék be a hivatalos címerbe. Pedig, bár nem hivatalosan, már a mai zászlót használták. Végül abban egyeztek meg, hogy a címer minél egyszerűbb legyen, mivel Hannover és Braunschweig népessége a tartományok 80 százalékát alkották.
 
=== A zászló ===
A zászló hátterében [[Németország zászlaja]] látható, előtte pedig a címerkép. Az 1951. március 1-jén hatályba lépett ''Ideiglenes Alsó-Szászországi Alkotmány'' döntött arról, hogy a II. világháború után létrejött tartomány kapjon zászlót. Ennek a zászlónak semlegesnek kellett lennie, nehogy a tartomány valamelyik egykori része becsapva érezze magát.
 
== Közigazgatás ==
[[Fájl:Lower Saxony, administrative divisions - de - colored.svg|bélyegkép|300px|jobbra|Alsó-Szászország közigazgatási beosztása]]
=== Közigazgatási egységek ===
A tartomány 38 [[Németország járásai|járásra]] ''(Landkreis)'' és 8 járási jogú városra ''(kreisfreie Stadt)'' van felosztva.
 
==== Járások ====
Alsó-Szászországhoz jelenleg a következő járások tartoznak:
{|
|- valign=top
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Alsó-Szászország”