„Farsang” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:810:DDFB:6C08:A8D0:E61D:51 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
5. sor:
A farsang csúcspontja a [[karnevál]], hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában [[tél]]búcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált ([[riói karnevál]], [[velencei karnevál]]), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a [[busójárás|mohácsi busójárást]].
==A magyarság körében==
A ''farsang'' elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az [[Anjou-ház|Anjouk]] és [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
37 ⟶ 34 sor:
Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött [[fonó]]. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk [[tánc]]; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó [[éneklés|ének]]elte.
Húshagyókedden történt, a sok farsangi [[esküvő|lakodalom]] után, a pártában maradt leányok, [[agglegény]]ek kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleánynak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a [[víz]]be dobták. A farsangi [[hús]]os ételek után a böjtös ételek győzelmét jelképező Cibre (Cibere) vajda és Konc (Csont, Sódar) vitéz (király) párviadalát valaha szintén [[Cibere vajda és Konc király|megszemélyesítették]].<ref
==Más országokban==
| |||