Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
==Története==
A 14. század első felében a [[Brassó történelmi központja|Brassó központját]] sáncok, cölöpfalak, és tornyok védték. A kőből épült várfalak első vonalát valószínűleg a 14. század második felében, [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] uralkodása idején kezdték építeni. Az északkeleti várfalba két kapu épült, a Kapu utcai kapu és a [[Kolostor utcai kapu]], melyek ekkor még egyszerű, erődítés nélküli bejáratok voltak, felettük őrtoronnyal. 1395-ben [[Zsigmond magyar király]] javasolta a várfalak megerősítését a török fenyegetettség és a tűzfegyverek fejlődése miatt. Később egy második várfalat is emeltek, a kapu pedig idővel egy bástyával, toronnyal ellátott valóságos erődítmény-komplexummá vált.{{refhely|azonos=N123}}{{refhely|Pavalache|65–66. o.}}
 
1519 májusában egy tűzvész megrongálta a kaput és a környező utcák ([[Kapu utca]], [[Szent János utca (Brassó)|Szent János utca]], [[Michael Weiss utca|Apáca utca]]) egy részét. A kapubástyát 1522–1524 között építették újjá, 1535-ben pedig felépítették az új kaputornyot.{{refhely|azonos=N123}} A toronyra 1537-ben [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek; ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után. Az óra számlapjának freskóit [[Gregorius (festő)|Gregorius]] készítette.{{refhely|azonos=P163}}