|
* a vasmag anyagától, relatív [[permeabilitás]]ától
* a vasmag alakjától, méretétől,
== Gyakorlati alkalmazásai ==
Néhány példa a gyakorlati alkalmazására: [[generátor]], [[lineáris motor]], [[mágneses lebegtetés]], teheremelő mágnes, sínfék, villanymotor, relé, elektromos mérőműszer, automata biztosító, mikrofon, hangszóró, autókürt, elektromos csengő, mágneses ajtózár, elektromágneses ágyú (kísérleti fegyver), kromatográfiás analitika, részecskegyorsító, stb.
=== Villamosenergia-termelés ===
Mivel a villamosenergia felhasználás nem állandó, de az erőművek generátorainak a terheléstől függetlenül állandó feszültséget kell szolgáltatniuk, a generátorokban nem használhatnak állandómágneseket. A forgórész elektromágneseinek gerjesztésének nagyságával szabályozható az előállított teljesítmény.
=== Lineáris motor ===
Felépítése megegyezik a normál motorokéval, de az egész síkban ki van terítve. Az átkapcsolást elektronika vezérli.
=== Mágneses lebegtetés ===
A korszerű vasúti járművek nem sínen gurulnak, hanem elektromágnesek tartják meghatározott magasságban, így elkerülve a súrlódást, rázkódást.
=== Teheremelő mágnes ===
Vasanyagok, és mágnesezhető anyagok felemelésére, szállítására használják. Az elektromos áram ki- és bekapcsolásával szabályozzák, hogy a mágnes felemelje vagy elengedje az anyagot.
=== Sínfék ===
Kötöttpályás járműveknél a sínfék biztosítja a gyors fékezést. Az elektromágnes rugó ellenében a sínhez vonzza magát, és a nagy súrlódást kihasználva fékez.
=== Villamos motorok ===
Az elektromágneses vonzás, és taszítás elvén működnek az elektromotorok. Az egyenáramú motorok esetében a forgórészre szerelt [[kommutátor]] feladata, hogy a forgórészen és az állórészen mindig a megfelelő irányú mágneses tér legyen jelen. A váltakozóáramú háromfázisú motorok, az állórészen lévő tekercsekkel hoznak létre [[forgó mágneses tér|forgó mágneses teret.]] Az egyfázisú motoroknál induktív vagy kapacitív [[fáziseltolódás|fáziseltolással]] hozzák létre a forgó mágneses teret.
=== Elektromágneses jelfogó (relé) ===
Ha az elektromágnes horgonyát villamos kontaktus mozgatására használjuk fel, kis elektromos jellel nagy teljesítményt kapcsolhatunk. A [[reed-relé]] esetében magukban a tekercs belsejében lévő [[Ferromágnesség|ferromágneses]] érintkezőkben lép fel a vonzóerő, amely egymáshoz rántja a lágyvasakat, mivel ugyanaz az a mágneses tér mágnesezi fel a lemezeket, de egymáshoz képest eltoltan a déli pólussal szemben a másik lemez északi pólusa található.
=== Elektromos mérőműszer ===
{{Bővebben|Analóg elektromechanikus műszerek}}
=== Adattárolás ===
A mágneses hang és képrögzítés esetében a villamos jellé alakított hanggal vagy a képtartalommal a felvevőfejet (ami tulajdonképpen egy elektromágnes) táplálják, ami az előtte elhaladó mágnesezhető anyagon a jellel arányos mágneses nyomot hoz létre, ami visszaolvasható. A számítógépek mágneslemezei is ugyanezen az elven működnek, az 5,25"-os floppytól a modern winchesterekig.
=== Orvosi alkalmazás ===
A diagnosztikában használt [[MRI]] (Magnetic Resonance Imaging) egy gyorsan változó, erős mágneses teret hoz létre, ennek hatását használják fel képalkotásra.
=== Elektromos csengő ===
Itt az elektromágnes előtt található egy lágyvas test, amelyet egy rugalmas fémlemez tart. Ha a tekercsben áram folyik, magához vonzza a lágyvasat, és a vele összekötött kalapácsot ami megszólaltatja a csengőt. De össze van kötve egy érintkezővel is, ami ilyenkor meg is szakítja az áramkört. Az elektromágnes elveszti mágnesességét, a lágyvas visszatér eredeti pozíciójába, az áramkör újra záródik, ez a mozgás addig ismétlődik amíg a csengőgombot elengedve a táplálás meg nem szűnik.
===Elektromos kenyérpirító===
A kenyérszeletek behelyezése után, a kar lenyomásakor (rugó ellenében) egy elektromágneshez nyomjuk a karral kényszerkapcsolatban álló lágyvas darabot. A beállított érték elérése után az elektromágnes áramellátása megszakad, tovább nem tudja megtartani a lágyvas darabot, és a rugóerő hatására a szerkezet visszatér alaphelyzetbe.
== Forrás ==
| 