„Betty White” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Hdt1991 (vitalap | szerkesztései)
Visszavontam 217.216.5.49 (vita) szerkesztését (oldid: 20931067)
Címke: Visszavonás
1. sor:
{{Színész infobox
| név = BeaBetty ArthurWhite
| kép = Betty_White_1989_Emmy_Awards.jpg
| képaláírás = Betty White az 1989-es Emmy-díjátadón
| születési név = Bernice Frankel
| születési dátum = 1922. május 13.
| születési hely = Brooklyn, New York City
| aktív évek = 1947-20081939 óta
}} 
'''Betty Marion White Ludden''' ([[Oak Park]], [[Illinois]], [[USA]], [[1922]]. [[január 17.]] –) amerikai színésznő, aki az 1930-as évek végén kezdte páratlanul hosszú színészi pályáját. A magyar közönség elsősorban az ''Öreglányok'' című amerikai szitkom Rose Nylandjeként ismerte meg, de számos nagy sikerű hollywoodi produkcióban játszott, például a ''Már megint Te?'' c. vígjáték.
 
== Korai évek ==
Betty Marion White az Illionois állambeli Oak Parkban született 1922. január 17-én. Több interjúban is azt állította, hogy „Betty” néven anyakönyveztették, és keresztneve nem az „Elizabeth” beceneve. Édesanyja Christine Tess Cachikis (1899-1985) háztartásbeli volt, édesapja, Horace Logan White (1899-1963) pedig magas tisztséget töltött be egy lámpagyárban.
Beatrice Arthur 1922. május 13-án Brooklynban látta meg a napvilágot Bernice Frankel néven, Philip Frankel (1885-1973) lengyel bevándorló és Rebecca Pressner (1895-1985) lányaként. Két lánytestvére volt, Gertrude és Marian.
 
Apai nagyapja dán, anyai nagyapja görög volt, de ereiben angol és walesi vér is csörgedezik. Mindkét nagyanyja kanadai származású volt. A White család előbb a Kalifornia állambeli Alhambrába, majd később, a gazdasági világválság alatt Los Angelesbe költözött. White apja egy kis plusz pénzért rádiókat szerelt össze és árult, mivel azonban a válság idején az embereknek nem volt számottevő jövedelmük, gyakran kutyákat is elfogadott a rádiókért cserébe.
1933-ban a Frankel család a Maryland állambeli Cambridge-be költözött, ahol a szülők később nőiruha-üzletet nyitottak. Beatrice tizenhat éves volt, amikor súlyos véralvadás zavar alakult ki nála, ezért szülei egy pennsylvaniai bentlakásos leányneveldébe küldték.
 
A második világháborúban kamionsofőrként és gépírónőként dolgozott, amiért rangos elismerésben részesült 1944 őszén.
Miután leszerelt, egy évig Philadelphiában tanult, ahol orvosi technikusi végzettséget szerzett. A nyarat gyakornokként a helyi kórházban töltötte, ahol úgy döntött: inkább nem lép laboratóriumtechnikusi pályára. 1947-ben New Yorba ment, hogy megkezdje színészi pályafutását.
 
Kamaszként Betty White minden álma az volt, hogy vadőr lehessen, azonban ez idő tájt nők nem vállalhattak ilyen tisztséget. White érdeklődése előbb az írás felé fordult, majd amikor ő játszotta a főszerepet a középiskolai végzősök bálján rendezett színdarabban, rájött, mennyire érdekli a színészkedés, és elhatározta, hogy színésznő lesz.
 
== Színészi pályája ==
Karrierje elején, az 1940-es években White-ot több stúdió is visszautasította, mondván: nem elég fotogén. Így a figyelme a rádiózás felé fordult, ahol nem számított a külseje. A feladata gyakran annyiban merült ki, hogy reklámszövegeket olvasott fel, vagy háttérzajhoz kölcsönözte a hangját. White karrierje a második világháború kitörésével azonban abbamaradt, amikor beállt önkéntesnek.  
Televíziós pályafutásának fontos éve volt 1971, amikor megkapta a liberális gondolkodású, feminista Maude Findlay szerepét az amerikai "All in the Family' című sorozatban. Bea Arthur e szerep miatt a nők egyenjogúságáért vívott harc kulcsszereplőjének tartották.
 
Pályája innentől kezdve felfelé ívelt. Hét Emmy-díjat is neki ítéltek, 1983-ban pedig ő lett az első nő, aki megkapta a ''Daytime Emmy''-t, egy olyan díjat, amely kizárólag a napközben futó műsorokra specializálódik. 2013-ban, 91 éves korában ő lett a valaha volt legidősebb jelölt. Emellett Betty White nevéhez fűződik még egy rekord: nincs más előadóművész, akinek első és legutóbbi díja között 61 év telt volna el.
Világhírnevét azonban az „Öreglányok” című sorozat szarkasztikus Dorothy Zbornakje hozta meg. neki. Szerepe szerint egy elvált kisegítő tanár, aki idős, szicíliai származásű édesanyjával, Sophiával (akit a valóságban a nála egy évvel fiatalabb Estelle Getty játszott), valamint a kicsit bohókás, de aranyszívű Rose Nyland-del és a férfifaló özvegyasszonnyal, Blanche Devereaux-val él együtt ez utóbbi miami lakásában. A sorozat óriási siker lett, hét évadot is megélt, és számos szállóige származik belőle. Egy anekdota szerint az amerikai meleg közösség körében annyira nagy népszerűségnek örvendett az „Öreglányok”, hogy amikor a melegbárokban sugározták az éppen aktuális epizódot, mindenki csendben nézte azt. 1988-ban az Emmy-díjat is megkapta alakításáért. 1992-ben, hét évvel a sorozat debütálás után Arthur úgy döntött: otthagyja a sorozatot, amely The Golden Palace címmel folytatódott a CBS csatornán. Bár Arthur két epizódban is vendégszereplősködött, a sorozat csak egy évadot ért meg.
 
A magyar közönség elsősorban az ''Öreglányok'' c. sorozatból ismeri, ahol a bohókás, de jóindulatú Rose Nylundként szórakoztatta lakótársait gyerekkori történeteivel. Szerepelt emellett olyan híres hollywoodi filmekben mint az ''Enyveskezű Mikulás'' (2003), a ''Több a sokknál'' (2003), és a ''Már megint Te'' (2010). Legutóbb a ''Nyugdíjas bajkeverők'' (2012) c. reality showban szerepelt, ahol idős emberek tréfálnak meg fiatalokat.
Később is aktív maradt: 2001-ben a Futurama című rajzfilmsorozatban kölcsönözte a hangját egy Femputer nevű robotnak. Emellett a Már megint Malcolm című rajzfilmsorozatban mint bébiszitter csillogtatta meg színészi képességeit.
 
== Magánélet ==
Betty White háromszor is férjhez ment. 1945-ben egy amerikai pilótához, Dick Barkerhez, a házasság azonban nem volt hosszú éltű. Két évvel később egy Lane Allen nevű hollywoodi ügynökkel kötötte össze az életét, de 1949-ben ez a házasság is zátonyra futott.
Bea Arthur kétszer is férjhez ment. Első házasságát még katonaévei alatt kötötte, férje pedig az akkor szintén tengerészetnél szolgáló későbbi forgatókönyvíró és producer, Robert Alan Aurthur volt. Felvette férje nevét, és később is megtartotta, noha némi változtatással. 1950-ben elváltak, majd nem sokkal később Gene Saks-hez ment feleségül, akivel két fiút is örökbe fogadtak: Matthew-t és Danielt. Ez a házasság 1978-ig tartott.
 
1963-ban White hozzáment Allen Ludden televíziós műsorvezetőhöz, akivel akkor ismerkedett meg, amikor két évvel korábban meghívott sztárvendégként szerepelt a férfi egyik műsorában. Mielőtt elfogadta volna Ludden ajánlatát, Betty kétszer is kikosarazta. Bár gyermekük nem született, a férfi első házassága lévén Betty mégis három gyermek mostohaanyja lett. Ludden 1981. június 9-én gyomorrákban elhunyt. Betty többé nem ment férjhez.
Arthur eltökélt állatjogi aktivista volt, és számos kampányt támogatott. Számtalan levelet írt, nyilvánosan felszólalt például a szőrmeviselés, a libamájfogyasztás ellen, továbbá a KFC beszállítóit állatkínzással vádolta. A virginai Norfolkban a tiszteletére kutyafuttatót neveztek el róla.
Emellett harcolt a nők egyenjogúságáért, valamint támogatta a zsidó közösséget és az időseket is. Mind a fő szerepeiben, mind a karitatív tevékenységei alatt is segítette ezeket a társadalmi csoportokat.
 
White nagy állatbarát, kiemelkedő munkájáért több alkalommal is kitüntetésben részesült.
Liberális demokrata volt, és egy interjúban azt vallotta, két fő szerepe, Maude és az Öreglányok Dorothyja azért olyan hiteles, mert maximálisan egyetért karakterei nézőpontjával arról, hogyan kellene az országot irányítani.
 
Kiváló kapcsolatot ápolt a szintén színésznő Mary Tyler Moore-ral (1936-2017), valamint az ''Öreglányok'' c. sorozat Blanche-ével, Rue McClanahan-nel (1934-2010) még a sorozat vége után több mint tíz évvel is rendszeresen beszélt.
== Halála ==
 
Nem sokkal 87. születésnapja előtt, 2009. április 25-én érte a halál los angelesi otthonában. Két fia és két lányunokája gyászolta. Az Öreglányok sorozat két még életben lévő szereplője, Rue McClanahan és Betty White a két nappal későbbi Larry King Live című műsorban rótták le kegyeletüket. Betty White így nyilatkozott: "Tudtam, hogy fájdalmas lesz, de azt nem hittem volna, hogy ennyire." Angela Lansbury, a Gyilkos Sorok című sorozat főszereplője így emlékezett meg Arthurról: "Hosszú évek óta kebelbarátnők voltunk. Nagyon fáj, hogy elment, de némileg vigasztal, hogy nem szenved többet."
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Betty White|oldid=767496795}}
 
{{Primetime Emmy-díj a legjobb női főszereplőnek (vígjátéksorozat)}}
{{Screen Actors Guild-díj a legjobb színésznőnek (televíziós vígjátéksorozat)}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}
{{csonk-színész}}
 
{{DEFAULTSORT:White, Betty}}
 
[[Kategória:Amerikai színészek]]
[[Kategória:1922-ben született személyek]]
[[Kategória:Emmy-díjasok]]
[[Kategória:Screen Actors Guild-díjasok]]
[[Kategória:Élő személyek]]
[[Kategória:Amerikai nők]]