„Haller György” változatai közötti eltérés

Az 1902-től 1906-ig tartó képzés ideje alatt tanárai voltak többek között [[Edvi Illés Aladár (festő)|Edvi Illés Aladár]], [[Nádler Róbert]], [[Révész Imre (festő)|Révész Imre]], [[Erdőssy Béla (festő)|Erdőssy Béla]], [[Loránfi Antal]] és [[Hegedűs László (festő)|Hegedűs László]].<ref>http://www.mke.hu/evkonyvek Országos Magyar Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Tanbizonyítvány 1902-1903. tanévtől évente 1905-1906. tanévig</ref> A képzés befejeztével, [[1906]]. [[június 24.|június 24-én]] a [[Székely Bertalan]] vezette vizsgabizottság előtt tett eredményes vizsga alapján tanári képesítést nyert.<ref>Országos Magyar Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Értesítője az 1905-1906. tanévről</ref>

Tanári hivatása mellett művészi elhivatottságának élt, rajzolt, festett különböző technikákat alkalmazva, keresve a maga művészi kifejezési módját. Tudta, hogy az átlagos rajztanári pályánál többre hivatott, így folyamatosan fejlesztette magát, folytatta a szakmai tapasztalatok bővítését, az új ismeretek szerzését. Ezért részt vett a főiskola által okleveles rajztanárok számára 1911-13. években indított továbbképzésen (művészképzésen). A képzés befejezése után, 1914-ben részt vett a [[nagybányai művésztelep]] munkájában.{{refhely|Réti 2001}} Ennek hatása a tájképek megörökítésében, az élénk, vidám színvilág alkalmazásában érhető tetten. (Itt volt alkalma találkozni, együtt dolgozni többek között a [[Ferenczy család]] tagjaival, [[Mikola András]]sal, [[Réti István (festő)|Réti Istvánnal]], [[Thorma János]]sal, [[Kádár Géza (festő)|Kádár Gézával]], [[Ziffer Sándor]]ral.) Ekkorra már a szakma felfigyelt rá, ismerték és elismerték tehetségét, szerepelt kiállításokon, a Nemzeti Szalon tárlatain, folyóiratot illusztrált (Az Élet c. szépirodalmi és kritikai hetilap 1909. évi, I. évfolyamának számai.)