„Elsősegélynyújtás” változatai közötti eltérés

[[Fájl:ICRC Logo.png|150px|jobbra|bélyegkép|Nemzetközi Vöröskereszt logó]]

 

A legfontosabb a sérült további károsodásának megakadályozása, és számára - lehetőség szerint - nyugodt környezet biztosítása.

* [[Élet csillaga]] - pl. az [[Országos Mentőszolgálat]] mentőjárművein is feltüntetik,

* [[Máltai kereszt]] - Máltai Mentőszolgálat,

 

== Jogszabályi előírás ==

 

 

 

== Teendők vészhelyzetben ==

|Lőtt sebek ||Lőtt sebek esetén fenyegethet a keringés összeomlása. ||A sebet sterilen le kell fedni. Vérzést csillapítani kell. Sérültnek nyugalmat kell biztosítani, sokkot kezelni kell.||Mindenképpen segélyhívás.

|-

|-

|Kisebb külső vérzések ||'''Orrvérzés''' következhet be pl. orrot ért ütés következtében vagy spontán módon.

'''Véraláfutás''' ütés következtében következik be általában vagy gyógyszerek is okozhatják.

 

 

||'''Orrvérzés''' esetén fel kell szólítani az ellátandó személyt, hogy fejét hajtsa kissé előre és kezével támassza meg a homlokát. Hidegvizes borogatást kell tenni a tarkójára. Tartós vérzés esetén mentőt kell hívni, mert bekövetkezhet a sokk.

 

 

'''Visszérvérzésnél''' erős vérzés esetén fennállhat a sokk veszélye. A beteg lábát meg kell emelni, nyomókötést kell ráhelyezni. Értesíteni kell a mentőket.

|[[Súly]]os külső [[vérzés]]ek ||Az erős vagy nagyon erős vérzések tartoznak ebbe a csoportba. || Alapvetően minden vérzést csillapítani lehet a sebre kifejtett nyomással. Vészhelyzetben a sebbe kell nyúlni és ujjal leszorítani a vérző eret. Gyorskötöző pólyatekercset is lehet erre a célra használni a sebbe nyomva. Vérzéscsillapítást fekvő személyen kell végezni. Sokkot lehetőség szerint el kell hárítani.||Segélyhívás.

|-

|-

|[[Koponya]] és [[agy]]sérülések ||Fejet ért ütés agyrázkódást, koponya- és agysérülést vagy koponyaalapi törést okozhat. A sérült eszméletlen lehet. [[Agyrázkódás]] tünetei: rövid ideig eszméletvesztés, emlékezetkiesés, hányinger, fejfájás, szédülés. Nyílt koponyasérülés súlyos fertőzésnek teheti ki az agyat, esetleg az agy-gerincvelői folyadék a fülön vagy az orron át folyik ki. ||Bukósisakot viselő sérültről a sisakot lehetőleg két személynek kell eltávolítania óvatosan. Állapottól függően stabil oldalfekvést kell alkalmazni. Pulzus és légzés ellenőrzése, szükség esetén lélegeztetés, tüdő és szív munkájának helyreállítása. ||Orvost kell hívni.

|[[Sokk]] ||A testben áramló vérmennyiség jelentős csökkenésekor sokk lép fel. A pulzus eleinte gyors, majd fokozatosan gyengül, alig tapintható. A bőr fakószürke, hideg, nyirkos, ajak feltűnően sápadt, borzongás, aprócseppes verejtékezés. A tünetek nem feltétlenül jelennek meg egyidejűleg. A sérült többnyire tudatánál van. ||A sokk életveszélyes állapot. A vérzést azonnal csillapítani kell. A sérültet takaróra, ágyra kell fektetni, lábait fel kell polcolni, be kell takarni. Nyugalmát biztosítani, pulzust ismételten ellenőrizni. Orvost kell hívni segélyhíváskor. ||'''Pulzus ellenőrzése:'''A pulzust a nyakon vagy a csuklón kell mérni a mutató,középső és gyűrűs ujjakkal együtt. Legalább 5 mp-ig szükséges vizsgálni a pulzust, mielőtt hiánya megállapításra kerülne. Mindenképpen orvos, mentő kell.

|-

|-

|Hasi sérülések ||Hasi ütés esetén a belső szervek sérülése miatt sokk léphet fel. A sérülés jelei: kímélő testtartás, kidudorodás a hason v. előreeső bélszakasz, sokktünetek, erős szomjúság, ütésnyomok. ||A sebet sterilen, lazán le kell fedni. A beleket nem szabad visszanyomni. Hőveszteségnek nem szabad fellépni (takaró). Ellenőrizni kell a pulzust és a légzést. Nem kaphat enni és inni a sebesült. Mentő vagy orvos. ||Segélyhívás mindenképpen.

|-

|-

|-

|Életveszélyes légzészavar ||Légzésleállást szokás életveszélyes légzészavarnak nevezni. || Pótolt [[fog]]at (műfogsort) el kell távolítani, hátra kell feszíteni a fejet az állnál és homloknál tartva. Ezután meg kell kezdeni a lélegeztetést (szájból orrba vagy szájból szájba). Eredményt kell elérni (visszatér a bőr színe, a fülcimpáké vagy a körömágyé, vagy megmozdul a beteg). ||Segélyhívás egyidejűleg.

|Mérgezések ||Mérgezés többféle úton jöhet létre (belégzés, lenyelés, bőrön át felszívódás, szembe cseppentve vagy injekciós tűvel). A szervezetbe kerülő [[méreg]], mérgező anyag felszívódik és rosszullétet (hányást, hasmenést, gyomorfájdalomt, fejfájást, szédülést, tudatzavart, ájulást, légzési nehézséget, sokkot, pulzus csökkenést vagy szaporodást, izgalmi állapotokat) okozhat.|| A közelben található gyógyszereket, mérgező anyagmaradványokat meg kell őrizni. Beteg állapotától függően lehet segélyt nyújtani stabil oldalfekvéssel, pulzus és légzés figyelésével. Hányás esetén edényt biztosítva segíteni lehet, de nem szabad hánytatni általában. Orvost kell hívni.||Mentő, kórház.

|-

|-

|Égési sérülések ||Az égési sérülések felismerhetőek a bőr kivörösödéséről, hólyagosodásáról, valamint sebek keletkezéséről. ||Teendők: az égés helyét hosszú ideig hideg vízzel öblíteni; forrázás esetén a ruhát levenni; a sérültet nyomás nélkül betakarni (pl. asztalt helyezni fölé és úgy takarni, mintegy hőkunyhót hozva létre felette); ellenőrizni a sérült tudatát, pulzusát, légzését. ||Tilos házi szereket (púder, olaj, liszt, kenőcs) használni! Segélyhívás.

|[[Napszúrás]] és [[hőguta]] ||Kevés hajú vagy kopasz emberek könnyen kapnak napszúrást, mivel nincs védelem a napsütés ellen, s a meleg az agyhártyát károsíthatja. Csecsemőkorúaknak még kutacsuk is lehet (csonthiány a koponyán), így ők különösen érzékenyek a napra. Napszúrás jellemzői: vörös arc, forró fej, hűvös, nyirkos testbőr, fejfájás, rosszullét, hányás. Gyermekek belázasodhatnak. Feltűnő sápadtság. Hőguta nyirkos, fülledt időben erős testi megterheléskor alakulhat ki, s az agy hőközpont funkciózavara. Víz- és sóveszteség léphet fel. Feltűnő sápadtság. || Napszúrás gyanús személyt árnyékba kell helyezni, feje alá párnát vagy hasonlót kell tenni, borogatás váltott, állott vizes ruhával. Hőgutát szenvedett személyt árnyékos helyen vízszintbe kell fektetni. Eszméletvesztés esetén lélegeztetés és pulzusmérés, majd stabil nyugalmi helyzetbe tenni. ||Segélyhívás.

|-

|-

|Fagyás || Fagy (már +6°C kb. 43°F hőmérséklet) esetén szövetektől kevésbé védett testrészek (fül, orr, láb- és kézujjak) fagyást szenvedhetnek. '''Külső''' fagyás a testrészek fagyosságáról tapintással felismerhető. Súlyosabb fagyásnál a bőr szürkésfehér színű, tapintásra puha és fájdalomra érzékeny, felhólyagosodhat. '''Mélyre''' hatoló fagyás feketedik, az érintett testrész törékennyé válik.||'''Külső fagyás esetén''' a szoros ruházatot meg kell lazítani, a fagyott testrészeket test által a legjobb felmelegíteni (kezekkel v. hónaljjal). Egy idő múlva ellenőrizni kell a nem fagyott testrészek mozgásképességét (felszólítással). Tovább lehet plédekkel, meleg ruhákkal és forró cukros itallal (szájon át) melegíteni a testet. A hidegtől folyamatosan védeni kell. || Pulzus és légzés folyamatos ellenőrzése és segélyhívás.

|[[Jég]] beszakadása ||Téli sportolás közben jeges tavon, befagyott folyóágon a lékek helye könnyen beszakadhat és beleeshet az ember. Általános lehűléssel és fagyással kell számolni. ||Mentést lehet kezdeni deszka, létra, kötél, rúd segítségével. A mentést végző biztosítsa saját magát (pl. kikötéssel), hogy elvégezhesse a feladatot. A mentendő személy megközelítése fekve szélesre terpesztett lábakkal, csúszva ajánlatos. ||További ellátás segélyhívással.

|-

|-

|-

|Fertőzés elleni védekezés ||Vérző sebek ellátásánál, ha a segítséget adó keze sérült, felnyílt bőrterület van rajta, szembe vagy szájba jut fertőzött anyag a sérülttől. || Segélyadás közben nem szabad kapcsolatba kerülni fertőzött anyaggal (vér, vizelet, széklet); kerülni kell a sérülést. Használni kell az egyszer használatos kesztyűt vérző sérült ellátásakor. Lélegeztetéskor zsebkendőt vagy gézt kell használni. ||Fertőzés gyanúja esetén kivizsgálás.

 

== Közúti elsősegélynyújtás ==

 

A közlekedési szabályok gyűjteménye (pl.KRESZ) részletesen előírja többek között a közúti balesetek során betartandó magatartást. Ezek röviden az alábbiak:

 

== Források ==

* [http://www.elsosegely-vizsga.hu/elsosegely_tanfolyam elsosegely-vizsga]

* Egészségügyi ABC. 161 - 171. old. Medicina Kiadó, Budapest, 1985. (főszerk.: Dr. [[Jellinek Harry]])

* Orvosi tanácsok otthonra 631-656. oldalak Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1995. (felelős szerkesztő: Csaba Emese), Szaklektorok: dr. Fenyvesi András, dr. Holló András, dr. Pásztélyi Zsolt, dr. Vásárhelyi Barna, {{ISBN|963 8475 03 X}}

== Jegyzetek ==

== Kapcsolódó szócikkek ==

* [[Biztonsági adatlap]]

* [[Magyar Vöröskereszt]]

* [[Világnapok és nemzetközi akciónapok listája]]