„Kükladikus kultúra” változatai közötti eltérés

A Kükládok szigeteinek bronzkori kultúrája, melynek emlékei szinte az egész Mediterráneumból előkerültek. A Kükládok művészete, mivel a terület közel van Krétához, annak kultúrális befolyása alá került. A feltárásokból előkerült leletek tanúsága szerint a kükladikus kultúrának három periódusát különböztethetjük meg.

 

 

Ez a periódus a kultúra fejlődésének önálló időszaka. A települések (Szürosz, Szeriphos, Aigina, Naxosz, Parosz) tengerparti magaslatokon épültek, városias jellegűek. A lakóházak négyszögletes alaprajzúak, több helyiségből állnak. Ennek az időszaknak a legfontosabb leletanyaga a márványplasztika. A karcsú figurák jellemzői a keresztbe tett kar, felnéző, címerpajzs formájú arc, melyen a részletekre utaló festéknyomokat találtak a kifaragott orron kívül. Jellegzetesek a hegedű formájú [[idol]]ok és a ruhátlan nőalakokat ábrázoló, olykor háromnegyedes életnagyságú szobrok. Talányosak és ugyanakkor szépérzékre vallanak zenélő embereket ábrázoló idolok. Ezek közül leghíresebb a lantost ábrázoló márványszobrocska, amely az Athén Nemzeti Múzeum tulajdona.

Ezüsművessgéük is számottevő, Amargosz városából diadémák kerültek elő.

 

 

A szigetek kultúrája a [[krétai művészet]] befolyása alá került. E korszak fontos lelőhelyei a Mélosz szigetén található Phylakopi, Théra (Szantorin) és Parosz. A helyi hagyományokat elsősorban a kerámia őrizte meg. A Phylakopiból előkerült repülőhalat ábrázoló freskótöredék erősen minószi jellegű.

 

 

A Kükládok ekkor már a [[mükénéi kultúra]] elterjedési területéhez tartoztak. A szigetcsoport a későbbi ókori görög művészetnek lett központja.