Főmenü megnyitása

Módosítások

34 bájt hozzáadva, 4 hónappal ezelőtt
a
kékít
A [[19. század]] során jelentkeztek először komolyabban a nemzetiségi problémák is a Duna völgyében. A század közepére a [[Oszmán Birodalom|Török Birodalom]] gyengülésével a Duna alsó szakaszán sorban létrejött a különböző nemzetek autonóm területe: ([[1820]]-ban [[Szerbia]], [[1829]]-ben [[Havasalföld]], [[1878]]-ban [[Bulgária]]), amelyek azután függetlenedtek is, és a tőkés fejlődés útjára léptek. Ám ezek az országok a későbbiekben területi viták alapján több háborút folytattak egymással. Az [[első világháború]]t lezáró [[Párizs környéki békeszerződések]] végül egy rövid időre megszüntették a háborúskodást a Duna környékén, illetve felbomlasztották az Osztrák–Magyar Monarchiát, a folyó melletti legnagyobb államot. A kialakult új nemzetállamok általában nagyon rossz kapcsolatban voltak egymással, így a Duna hajózása ismét mérséklődött.
 
A [[második világháború]] során a Duna teljes szakasza a [[tengelyhatalmak]] fennhatóságfennhatósága alá került, majd az előrenyomuló [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] szállta meg szinte a teljes folyó-mentét. [[1948]]-ban a Duna parti [[szocialista országok]] megalapították a Duna Bizottságot, amelyhez később [[Ausztria]], [[1998]]-ban pedig [[Németország]] is csatlakozott. A [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] [[1992]]-es megépítése óta a folyó részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai víziútnak, amely az [[Északi-tenger]] melletti [[Rotterdam]]tól a [[Fekete-tenger]] melletti [[Sulina|Sulináig]] ér. [[1999]]-től a folyami szállítás nehézkessé vált, miután a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] 3 hidat lebombázott [[Újvidék]]en, [[Szerbia|Szerbiában]]; a roncsokat [[2002]]-re távolították el.
[[Fájl:Uszálystrand.JPG|thumb|Uszálystrand a Dunán - 2009]]