A lap 2019. február 1., 15:39-kori változata szerkesztés Dave Bowman (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 1 737 szerkesztés létrehozás		A lap 2019. február 2., 00:22-kori változata szerkesztés visszavonás Hujber Tünde (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 38 202 szerkesztés →‎Források Újabb szerkesztés →
67. sor: [[Fájl:Mälarsee.jpg\|200px\|bélyegkép\|jobbra\|A Mälaren-tó]] A Balti-ősföld tavai is a jég munkája miatt jöttek létre. A legnagyobb, egyben Európa legnagyobb tavai, a 225 méter mély [[Ladoga-tó]] (17700 km<sup>2</sup>) és a 100 méter mély [[Onyega-tó]] (9720 km<sup>2</sup>). A Svéd-alföld tavainak ([[Vänern]], [[Vättern]], [[Mälaren]]) kialakításában a jég mellett vetődések is részt vettek. Mélységük szintén nagy, így víztömegük is jelentős. A legtöbb tavat magában foglaló [[Finn-tóvidék]] tavai viszont sekélyek (5-20 m), a legnagyobb svéd tóban annyi víz van, mint a 17 legnagyobb finn tóban összesen. ==Jegyzetek== {{források}} == Források == * Marosi Sándor-Sárfalvi Béla (szerk.): Európa, I. kötet, Gondolat, Budapest, 1975, {{ISBN\|9632801148}} * Probáld Ferenc (szerk.): Európa regionális földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000, {{ISBN\|9634633196}} {{Portál\|Földrajz\|-~~}} {{Portál~~\|Finnország\|-~~}} {{Portál~~\|Oroszország\|-}} ~~[[Kategória:Európa földrajza]]~~ [[Kategória:Finnország földrajza]] [[Kategória:Svédország földrajza]]

„Balti-ősföld” változatai közötti eltérés