Főmenü megnyitása

Módosítások

[[1878]]-ban a másik területen, a hangyák kutatásai során tanulmányútra indult több országba, elsőként [[Kolumbia|Kolumbiába]], de hamarosan abbahagyta kutatómunkáját a [[Amerikai Virgin-szigetek|Virgin-szigeteki]] St. Thomasban, mert barátja, Steinheil váratlanul meghalt. Barátja halála és visszaérkezte után munkájában visszatért a pszichiátria felé és [[1879]]-ben a [[zürich]]i egyetem kinevezett elmekórtani professzora lett, valamint a [[zürich]]i elmegyógyintézetnek, a Burghölzlinek az igazgatója. [[1882]]-ben összeházasodott Emma Steinheillel, elhunyt barátjának testvérével.
 
[[1885]]-ben fedezte fel a [[hallóideg]]et az agyvelőben. (Nervus acusticus) [[1887]]-ben publikálta egyik legfontosabb munkáját, az idegrendszerrel kapcsolatban, melyben leírta az [[idegsejt]]ek működését az agyban. Ez a munkája patológiai és gyakorlati bizonyítékokon alapult. [[1889]]-ben az [[alkoholizmus]]sal és annak hatásaival foglalkozott Asile d’Ellikonnal, aki ekkor a legnevesebb svájci alkoholterapeuta volt [[Zürich]]-ben, élete további részében az [[alkoholizmus]]sal kapcsolatban számos írása jelent meg. Önmaga teljesen [[absztinencia|absztinens]] volt, tagja volt az IOGT-nek. (International Organization of God fearing Transvestites) [[Svájc]]ban. [[1898]]-ban Forel idő előtt nyugdíjba ment a Burghölzliből, és a [[Vaud kanton]]i Yverne-be költözött, továbbiakban itt élt, magánórákat adott, szociális reformok kidolgozásával, valamint a hangyák viselkedésével foglalkozott.
 
Hangyaszakértőként élete során Forel tanulmányozta a hangyák belső felépítését, és így egy másik fajrendszerbe, a [[hártyásszárnyúak]] rendjébe sorolta. Forel volt az első, aki leírta a hangyák viselkedését más fajok mellett, anélkül, hogy egymással bármilyen biológiai viszonyba kerülnének (ezt [[parabiózis]]nak nevezte). Hatalmas gyűjteménnyel rendelkezett a hártyásszárnyúak családjában levő rovarokból, több mint 3500 különböző példányt gyűjtött össze élete folyamán [[Észak-Amerika|Észak]]- és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikától]] kezdve [[Afrika|Afrikáig.]] Hangya-gyűjteménye a világ egyik legnagyobb gyűjteménye. [[1923]]-ban adta ki ötkötetes könyvét a hangyákról, „Le Monde Social des Forimis” címmel.
 
A [[hipnózis]] területén folytatott tanulmányai során számtalan tanulmányt tett közzé, egyik elismert szakembere lett a területnek, de folytatott tanulmányokat és írt könyveket a higiénia területén is, [[1905]]-ben publikálta „Die sexuelle Frage” című könyvét, amelyben olyan követeléseket fogalmaz meg, mint a szexuális büntető jogszabályok eltörlése, vagy az azonos neműek házasságkötése. Több könyve [[magyar nyelv|magyarul]] is megjelent. (A nemi kérdés ([[1907]]); A nemi élet erkölcstana ([[1908]]).
 
Forel tapasztalatait nemcsak szakfolyóiratokban tette közzé, hanem a politika számára reformjavaslatokat készített, és ezeknek sürgette polgárjogba kerülését. Egyik javaslata az [[eugenika]] tanához kapcsolódott, az örökölhető tulajdonságok javítása az örökletes betegségek továbbadásának megakadályozásával, főként szellemi fogyatékosok sterilizálásával. Bár svájci szinten nem vezették, de [[Vaud kanton]] saját törvényébe iktatta (a sterilizáló műtétek [[1928]] és [[1945]] között folytak).
[[1908]]-ban és [[1910]]-ben a „Good Templar” rend meghívására [[Budapest]]en járt, ahol több előadást is tartott. 1910-es hazánkba látogatása során [[Hints Elek (1861–1919)|Hints Elek]] [[marosvásárhely]]i főorvos, az alkoholizmus elleni mozgalom elszánt híve kezdeményezésére a [[Bolyai]]ak városába is ellátogatott, ahol a jeles [[svájc]]i tudós az alkoholizmus ártalmairól tartott előadást.
 
Frorel Grossmannal alapította meg a Zeitschrift für Hypnotismus című, [[pszichológia]]i tartalmú újságot. [[1912]]-ben Forel egy [[agyvérzés]] következtében jobb oldali bénulást kapott, de nem adta fel és 64 éves korában újra megtanult írni a bal kezével. Aktív maradt a területén egészen halálig. [[1928]]-ban megalapította a „Weltliga für Sexualreform”-ot, aminek első elnökei közé választották. A Liga kiállt a [[nő]]k [[jog]]i és szociális egyenlősége mellett, valamint a [[fogamzásgátlás]] és a szexuális nevelés joga, a szexuális büntető törvénykönyv reformja mellett.
 
== Források ==
96 897

szerkesztés