„Badacsony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a vizuális szerkesztő beillesztési hibájának javítása |
→Kialakulása: növény, állat forrás alapján |
||
20. sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 45.01
}}{{Egyért0|Ez a szócikk a Badacsony nevű tanúhegyről szól. Badacsony településrésszel kapcsolatban lásd [[Badacsonytomaj]] szócikkét! Hasonló névvel lásd még: [[Szilágybadacsony]]}}
A '''Badacsony''' a [[Tapolcai-medence]] legmagasabb [[tanúhegy]]e, a [[Balaton]] két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke [[bazalt]]sziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.<ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |title=Tanúhegyek |accessdate=2007-03-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070711224723/http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |archivedate=2007-07-11 }}</ref> A hegyről páratlan a panoráma a Balaton déli partján fekvő [[Fonyód]]ra, illetve észak felé a Tapolcai-medencére.<br />
== Földrajza ==
47 ⟶ 46 sor:
=== Növényzete ===
Növényföldrajzilag a Balaton-felvidék más részeivel együtt a Badacsony a [[Balatonicum flórajárás|Balatonicum flórajáráshoz]] tartozik. [[Zonális társulás|Zonális társulásai]] közül a [[cseres-tölgyes]] és a [[Gyertyános–tölgyes|gyertyános-tölgyes]] társulások jellemzőek, bár előbbi kisebb területekre szorult vissza, ugyanis a neki kedvező, alacsonyabb fekvésű területeken az intenzív szőlészeti tájhasználat jellemző. A Badacsony jellegzetessége a Tapolcai-medence más
A tanúhegyeken a különleges élőhelyek jelenléte változatos intrazonális társulások megtelepedéséhez is vezetett. A törmeléklejtők illetve az északi sziklafalak hűvösebb mikroklímája például a [[Hársas törmeléklejtő-erdő|hársas törmeléklejtő-erdők]] megjelenésének kedvez, amely a Badacsonyon is megfigyelhető. A délies kitettségű meredek sziklafalakon [[Sajmeggyes bokorerdő|sajmeggyes bokorerdők]], és [[molyhos-cseres tölgyes]] állományok élnek, ezen kívül kisebb foltokban értékes szilikát-sziklagyepek is megfigyelhetők. A legaktívabban mozgó kőfolyásokon olykor néhány pionírfajból álló törmeléklejtő-növényzet alakult ki. A folyamatos lemosódás a lejtőkön megtelepedő erdők alatt [[erubáztalaj]] kialakulásához vezetett.<ref name=":0" />
A növényzet fajgazdagságát elősegíti az az egyhébb mikroklíma, amit a Badacsony dél felőli nyitottságának, illetve a sötét (emiatt a napfénytől jobban felmelegedő) bazaltkőzetnek köszönhetünk. A melegkedvelő (szubmediterrán területeken elterjedt) fajok legnagyobb gazdagsága a Szent György-hegyen tapasztalható (11 faj), de az efféle sokszínűség a Badacsonyon és a Csobáncon is tapasztalható (10-10 faj). Kiemelendő a kopár törmeléklejtők jellemző faja, a [[fehér varjúháj]], a barnásvörös, illetve a felfújt hüvelytermésű [[pukkanó dudafürt]]. A hegy platójának délkeleti peremén a kialakuló [[molyhos-cseres tölgyes]] társulás melegkedvelő [[virágos kőris]] és [[molyhos tölgy]] állományai jellemzőek.
A hegyen 11 védett növényfaj él. Ezek közül kiemelkedőek a [[Szirti sziklaiternye|sziklai ternye]] és a [[sárga kövirózsa]] jelentős állományai. A sziklafalak repedéseiben megjelenik a ritka [[pikkelypáfrány]]. Emellett védettek még a [[deres csenkesz]], a [[tarka nőszirom]], az [[erdei deréce]], a [[piros madárbirs]], a mediterrán eredetű [[pirítógyökér]], a kora tavasszal kék szőnyeget alkotó [[Nemes májvirág|májvirág]], a [[selymes peremizs]], illetve a ritka [[vesepáfrány]].<ref name=":0" /><ref name=":1">{{Cite web |url=https://www.badacsony.com/badacsony_regio/badacsony/a-badacsony-hegy/ |title=A Badacsony-hegy – Badacsony Turisztikai Weboldala |accessdate=2019-02-01 |work=www.badacsony.com}}</ref>
=== Állatvilága ===
A Badacsony a többi környékbeli tanúheggyel együtt a Közép-dunai faunakerület Ősmátra (Matricum) faunakörzetébe, a Dunántúli-középhegység (Pilisicum) faunajárásába, és a Balaton-felvidék faunakistájba sorolható. A hegy ökológiai jellemzőit nagyban átszabta az 1900-as évek elejétől folyó bányásztevékenység. Ettől fogva viszonylag jól elkülöníthetően három élőhelytípus lett jellemző a hegyen: a szőlő, az erdő és a bányaterületek.
A hegyek zoológiai feltárása nem kimerítő, különös tekintettel a terület kétéltű-, hüllő- és emlősfaunájára. Emellett megjegyzendő, hogy a vízhez kötött életű kétéltűek számára a Badacsony nem ideális élőhely, ami szintén indokolhatja a megfigyelések, leírások ritkaságát. Mindazonáltal a Klastromkút körzetében, illetve a hűvösebb mikroklímájú Kőkapunál erdei békák figyelhetők meg. Emellett a mediterráneum szárazabb vidékeire jellemző [[fali gyík]] is előfordul a sziklásabb területeken, és az esetenként akár 40 centiméteresre növő [[zöld gyík]] is megél a tanúhegyeken. A kígyók közül kis számban előfordulhat a hegyeken vízi sikló és rézsikló, ám mérges kígyó a hegyen nem található. Emlősök közül előfordulnak kisebb rágcsálók, például mókusok.<ref name=":0" />
A kétéltűek és hüllők állományairól rendelkezésre álló kisszámú leírással szemben a terület madárvilágáról például [[Chernel István]], [[Horváth Lajos (ornitológus)|Horváth Lajos]], [[Keve András]] és [[Schmidt Egon]] kutatásai nyomán léteznek részletes tanulmányok. A Badacsonyban Chernel végezte az első madárvonulási megfigyeléseit 1917-ben.<ref name=":0" /> A hegyen védett hollófajok költenek, emellett a tanúhegyek változatos élőhelyein vörös vércse, gyurgyalag, kövi rigó fészkel.<ref name=":1" />
== Történelme ==
A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan a Badacsonyon is bazaltkitermelést végeztek az 1902 utáni évtizedekben, amely a természeti környezet maradandó károsodását okozta. A magyarországi természetvédelem nagy sikere volt a [[Badacsonytomaj|Badacsonytomaji]] kőfejtő bezárása, és a fejtés leállítása.<ref name=":2">{{Cite web |url=http://www.bfnp.hu/hu/torteneti-attekintes |title=Történeti áttekintés |accessdate=2019-02-01 |work=www.bfnp.hu |language=hu}}</ref>
A hegyet az országban másodikként, 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.<ref name=":2" /> Természeti, kulturális és tájhasználati történetét 4 km-es, 10 állomásból álló tanösvény ismerteti.<ref>{{Cite web |url=http://magyarnemzetiparkok.hu/tanosveny/geologiai-botanikai-tanosveny-badacsony/ |title=Geológiai-botanikai tanösvény – Badacsony {{!}} Magyar Nemzeti Parkok |accessdate=2019-02-01 |language=hu}}</ref> == Nevezetességei ==
62 ⟶ 73 sor:
{{Bővebben|Rózsakő}}
A Badacsony-hegy egy legendás kőképződménye, amely a Kisfaludy-ház közelében található.
=== Bujdosók lépcsője ===
=== Rodostó-turistaház ===
70 ⟶ 83 sor:
=== Kisfaludy Sándor-kilátó ===
{{Bővebben|Kisfaludy Sándor-kilátó}}
A kilátó 438 méteres tengerszint feletti magasságon épült, 2011-ben lebontották a 60-as években épült korábbi kilátót, és újat emeltek.<ref>{{Cite web |url=http://mtsz.org/cikk/75_eves_a_rodosto_turistahaz_a_badacsony_oldalaban |title=mtsz.org - 75 éves a Rodostó turistaház a Badacsony oldalában |accessdate=2019-02-01 |work=mtsz.org}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.termeszetjaro.hu/hu/point/kilato/kisfaludy-kilato/26066323/ |title=Kisfaludy-kilátó |accessdate=2019-02-02 |work=null |language=hu}}</ref>
=== Szegedy Róza-ház ===
| |||