Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás ,  9 hónappal ezelőtt
a
ahor javítva ahol-ra
Aztán ismét visszatért egy régi téma: az űrhajósoknak váltásokban kellene aludni, legalábbis az idő alatt, amíg össze vannak kapcsolódva az Agena-val. Hosszas, több irányban lefolytatott szimulációk és elemzések vezettek végül arra az eredményre, hogy a rendszerfelügyelet megoldható másképpen is (a követő hálózat révén, amely eléggé sokat fejlődött addigra) és nem kell a két űrhajósnak megosztania az idejét. Egy másik kérdés is eldőlt az elemzések során, miszerint az Agena hajtóművével való manőverezés nem látszott kellően biztonságosnak, ezért elvetették, így nem kerülhetett sor a második, fantomrandevúra sem. Egyedül annyi maradt a tervben, hogy az Agena a manőverek után megmaradt passzív céltárgynak a Gemini IX számára.<ref name="OTSoT_ch11_5"/>
 
Külön tervezési kérdés volt a Gemini IV utáni első, ezúttal sokkal komolyabb űrséta végrehajtása. Az összesen tíz kísérletből három is az [[űrséta|űrhajón kívüli tevékenység]] idejére került. Az első kettő passzív kísérlet volt. Az S-9 jelű (Nukleáris Emulzió nevű) kísérlet során egy [[emulzió]]val bevont fémlapot kellett kihelyezni és figyelni az űrbeli [[rádióaktivitás]] hatását. Az S-10 jelűben pedig az Agena-ra kellett egy másik fémlapot szerelni és az „Agena Mikrometeorit Gyűjtés” keretében meghatározható lett volna, hogy mennyi mikrobecsapódás éri az alacsony Föld körüli pályán keringő űrobjektumokat. A harmadik kísérlet volt az egyedüli aktív művelet: az űrhajó másodpilótája kapott volna egy nyomatékmentes akkus csavarhúzót, amellyel elnavigált volna az űrhajó hátuljához, ahorahol öt darab csavart tekert volna be egy fémlapba, majd az egészet vissza kellett volna helyezni egy tartóba. A művelet célja az volt, hogy megláthassa az irányítás, hogy a Földön egyébként egyszerű tevékenységek mennyire kivitelezhetők az űrben.<ref name="OTSoT_ch11_5"/>
 
Még egy tervezési problémával kellett megbirkózni, amelyben az Apollo–program erőforrásai és a Gemini-programéi bizonyultak szűk keresztmetszetnek. A két program párhuzamosan futott és a Gemini VIII nagyjából egy időbe esett az [[AS–201|Apollo AS-201]] kísérleti rakétaindítással. A két repülés egyetlen láncszeme közös volt: a ''Rose Knot Victor'' követőhajó. A hajónak az Apollo kísérlethez az Atlanti-óceánon, a Gemininél pedig a Csendes-óceánon kellett volna tartózkodnia. Végül a startokat úgy időzítették, hogy a lassú hajó idejében átérjen az egyik őrhelyéről a másikra.<ref name="OTSoT_ch11_5"/>
35 249

szerkesztés