„Badacsony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Rodostó-turistaház: bőv |
|||
20. sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 45.01
}}{{Egyért0|Ez a szócikk a Badacsony nevű tanúhegyről szól. Badacsony településrésszel kapcsolatban lásd [[Badacsonytomaj]] szócikkét! Hasonló névvel lásd még: [[Szilágybadacsony]]}}
A '''Badacsony''' a [[Tapolcai-medence]] legmagasabb [[tanúhegy]]e, a [[Balaton]] két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke [[bazalt]]sziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.<ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |title=Tanúhegyek |accessdate=2007-03-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070711224723/http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |archivedate=2007-07-11 }}</ref> A hegyről páratlan a panoráma a Balaton déli partján fekvő [[Fonyód]]ra, illetve észak felé a Tapolcai-medencére.
== Földrajza ==
60. sor:
== Történelme ==
A környező falvak nevében is megtalálható hegynév eredete nem tisztázott. Első írásos említése 1263-ból származik. Az oklevél II. Pál veszprémi püspök IV. Orbán pápa utasítására a remete közösségek körében tett látogatása után keletkezett, amelyben a Bodochun hegynév szerepel.<ref name=":7">{{Cite web |url=http://badacsonykilato.hu/index.php/badacsony.html |title=Badacsony Története |accessdate=2019-02-02 |work=badacsonykilato.hu}}</ref>
A Badacsony népszerűségének fontos forrása [[Kisfaludy Sándor]] költészete. A költő-polihisztor egy 1795-ös badacsonyi szüreten ismerkedett meg Szegedy Rózával, kettejük szerelme pedig bő alapanyagul szolgált a hegyről és környezetéről szóló költeményeihez. Ma is számtalan legenda kötődik személyükhöz. Kisfaludy egykori kúriáját 1951-ben emlékházzá alakították.<ref>{{Cite web |url=https://welovebalaton.hu/latnivalok.kultura/latnivalok/kisfaludy.sandor.emlekhaz |title=Kisfaludy Sándor Emlékház {{!}} WeLoveBalaton.hu |accessdate=2019-02-02 |work=welovebalaton.hu}}</ref> A környék jellegzetes tája, a szőlőtermelő községek, és a természeti szépségek később is vonzották a művészeket. [[Egry József]] 1928-ban költözött Badacsonyba, de e táj nagy hatással volt [[Keresztury Dezső]] [[Nyugat (folyóirat)|nyugatos]] íróra, továbbá [[Udvardi Erzsébet]], [[Jankovich Ferenc]], [[Tamás István (költő, 1955)|Tamás István]], Bertényi Iván, [[Lissák György]], [[Pauler Gyula]], [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] művészetére.<ref name=":7" />
A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan a Badacsonyon is bazaltkitermelést végeztek az 1902 utáni évtizedekben, amely a természeti környezet maradandó károsodását okozta. Az 1950-es években kőbányáiban politikai foglyok is dolgoztak.<ref name=":5">{{Cite web |url=https://mno.hu/migr_1834/a_badacsonyi_klastrom-kut-216971 |title=A badacsonyi Klastrom-kút |accessdate=2019-02-02 |date=2010-09-07 |work=MNO.hu |language=hu}}</ref> A magyarországi természetvédelem nagy sikere volt a [[Badacsonytomaj|Badacsonytomaji]] kőfejtő bezárása, és a fejtés leállítása.<ref name=":2">{{Cite web |url=http://www.bfnp.hu/hu/torteneti-attekintes |title=Történeti áttekintés |accessdate=2019-02-01 |work=www.bfnp.hu |language=hu}}</ref> ▼
▲A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan a Badacsonyon is bazaltkitermelést végeztek az 1902 utáni évtizedekben, amely a természeti környezet maradandó károsodását okozta. A magyarországi természetvédelem nagy sikere volt a [[Badacsonytomaj|Badacsonytomaji]] kőfejtő bezárása, és a fejtés leállítása.<ref name=":2">{{Cite web |url=http://www.bfnp.hu/hu/torteneti-attekintes |title=Történeti áttekintés |accessdate=2019-02-01 |work=www.bfnp.hu |language=hu}}</ref>
A hegyet az országban másodikként, 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.<ref name=":2" />
Természeti, kulturális és tájhasználati történetét 4 km-es, 10 állomásból álló tanösvény ismerteti.<ref>{{Cite web |url=http://magyarnemzetiparkok.hu/tanosveny/geologiai-botanikai-tanosveny-badacsony/ |title=Geológiai-botanikai tanösvény – Badacsony {{!}} Magyar Nemzeti Parkok |accessdate=2019-02-01 |language=hu}}</ref>
== Legendái ==▼
=== A szürkebarát legendája ===▼
== Nevezetességei ==
87 ⟶ 79 sor:
=== Rodostó-turistaház ===
A [[Magyar Turista Egyesület]] az 1935. évi Rákóczi-év apropóján, 1936-ban építette a magyaros stílusú turistaházat. A Badacsony oldalában, a nemestördemici kilátó alatt álló épületet Rákóczi Ferenc és bujdosótársai emlékének ajánlották, így kapta az a [[Rodostó]] nevet.<ref>{{Cite web |url=http://balcsi.net/balatoni-tanuhegyek/badacsony/ |title=Badacsony - Balcsi.net - képek, térkép, tanösvény, gps, túra |accessdate=2019-02-01 |work=Balcsi.net |language=hu}}</ref> 2011-ben az akkor 75 éves épületet felújították, nádtetejét újrarakták.<ref name=":6">{{Cite web |url=http://mtsz.org/cikk/75_eves_a_rodosto_turistahaz_a_badacsony_oldalaban |title=mtsz.org - 75 éves a Rodostó turistaház a Badacsony oldalában |accessdate=2019-02-01 |work=mtsz.org}}</ref>
=== Szent Donát-kápolna ===
93 ⟶ 85 sor:
=== Kisfaludy Sándor-kilátó ===
{{Bővebben|Kisfaludy Sándor-kilátó}}
A kilátó 438 méteres tengerszint feletti magasságon épült, 2011-ben lebontották a 60-as években épült korábbi kilátót, és újat emeltek.<ref
=== Szegedy Róza-ház ===
102 ⟶ 94 sor:
Szeremley Miklós 1851-ben megemlíti a még fellelhető romokat. A romok később feledésbe merültek és elpusztultak, 1888-ban Ádám Iván ugyanis már csak a Klastrom-kút neve alapján azonosította a helyszínt. Felmrése alapján két különálló épületrészből állhatott a kolostor. Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás 1977-ben terepbejárást végzett, amikor megállapították a kolostor teljes pusztulását. Az átépítésekre utaló nyomok hiánya miatt valószínűsítik, hogy már igen korán, akár a török pusztítás első időszakában elpusztult az épületegyüttes.<ref name=":4" />
A 200 méteres szintmagasságon fakadó Klastrom-kút mellett ma szabadtéri szentély, és [[II. János Pál pápa]] emlékére szentelt kis kápolna áll. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képe [[Udvardi Erzsébet]] festőművész alkotása.<ref name=":
▲== Legendái ==
▲=== A szürkebarát legendája ===
A szürkebarátok legendája a szőlészethez és a hegyen egykor élő pálos szerzetesekhez kapcsolódik. A legenda szerint a 13–14. században számos nyugati rend küldött szerzeteseket Magyarországra, és egy alkalommal a felsőtomaji pálos szerzetesrendhez francia szerzetesek látogattak. A történet szerint a francia szerzetesek kedvenc szőlőjük, a [[pinot gris]] néhány vesszőjét is magukkal hozták. A szőlővesszőket a Badacsony oldalában nagy gonddal elültették, de mivel ez a szőlő sok gondozást igényelt, idejük nagy részét a hegyoldalon töltötték, s eközben fehér ruhájuk rendre bepiszkolódott. Mikor a munkából hazafelé tartottak, a helyiek látva ezt így szóltak: jönnek a hegyről a szürke barátok. <ref name=":3" /><ref>{{Cite web |url=http://www.badacsonykilato.hu/index.php/regek-mondak.html |title=Régi mondák Badacsonyról |accessdate=2019-02-02 |work=www.badacsonykilato.hu}}</ref> A badacsonyi szürkebarát eredetét illetően a legenda egy másik változata annyi említést tesz, hogy azt a szerzetesek azért honosították meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes bort ad minden évben. A miseborhoz ugyanis nem szabad cukrot adni.<ref>{{Cite web |url=http://www.bazaltbor.hu/hu/bor/laposa_szurkebarat |title=Laposa Szürkebarát |accessdate=2019-02-02 |work=www.bazaltbor.hu |language=hu}}</ref>
== Jegyzetek ==
| |||