„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés

Ezért [[1921]]. [[április 14.|április 14-én]] Horthy kormányzó a Telekihez közelálló, hasonló elveket valló [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] grófot bízta meg kormány alakítással. Bethlen folytatta Teleki politikáját.

A politikai konszolidáció első lépéseként Bethlen kiegyezett [[Peyer Károly]] szociáldemokrata vezetővel ([[Bethlen–Peyer-paktum]], 1921), mely egyezségnek eredményeként az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]] működhetett, de nem szervezhetett sztrájkot, és kapcsolatot sem kereshetett a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]]-vel.

Az [[Eskütt-féle panama|Eskütt -panamával]] lejáratott [[Nagyatádi Szabó István|Nagyatádit]] Bethlen már rávette pártjaik egyesítésére: 1922-ben a két legnépszerűbb párt, az [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]] és [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja|KNEP]] egyesítésével létrehozták az [[Egységes Párt]]ot. Az új Egységes Párt agrárpártból széles gyűjtőpárttá válva megnyerte az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az 1922-es választások|1922-es választásokat]], így Bethlen folytathatta konszolidációs politikáját. Bár a közös párt hivatalos irányvonala a kisgazdákéhoz állt közelebb, elnöke névlegesen Nagyatádi volt, ám a valóságban Bethlen fokozatosan a háttérbe szorította és lemondatta, a párt politikáját pedig átformálta a konzervatív-keresztény politikai erők és saját konszolidációs elképzeléseihez, a korábbi gazdapárt tagsága elvesztette saját arculatát.

A Bethlen-kormány a szélsőbal után a szélsőjobbot is visszafogta, például nem neveztek ki erősen antiszemita politikust például. Részben ilyen indíttatásbólemiatt hozta létre [[Gömbös Gyula]] [[1924]]-ben a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt|Fajvédő PártotPárt]]ot.

Fontos feladat volt, hogy átálljon gazdaságunk a békés termelésre a háborús gazdaságpolitika helyett. Ehhez jelentős szerkezeti váltásokra, ahhoz pedig tőkére volt szükség. A kormányzat kezdetben az infláció eszközéhez nyúlt, mely azonban veszélyes eszköz, alááshatja egy ország gazdaságát. Elkerülhetetlenné vált a külföldi tőke bevonása. Bethlen külpolitikájának köszönhetően [[1922]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] Magyarországot felvették a [[NépszövetségNemzetek Szövetsége|Népszövetségbe]]be. Ennek eredményeként fel tudtuk venni a hatalmas (250 millió aranykoronás) népszövetségi kölcsönt. A kölcsönből finanszírozták a gazdasági szerkezetváltást, [[1927]]-ben bevezették az új valutát, a ([[magyar pengő|pengőt]], 1927). hitelt nyújtottak a mezőgazdaság, a turizmus, a villamosipar, a közlekedés fejlesztéséhez. Olyan beruházások fémjelzik ezt a korszakot, mint a lillafüredi[[Lillafüredi Palota SzállóPalotaszálló]], a csepeli szabadkikötő, vagy a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása.

[[Klebelsberg Kuno]] akkori oktatás- és vallásügyi miniszter forradalmasította a magyar oktatást, iskolákat és könyvtárakat létesített. Szinte teljesen felszámolta az analfabetizmust. Külföldön magyar kulturális intézeteket létesített és magyar ösztöndíjasokat küldött egyetemi tanulmányaik elvégzésére.