„Sankt Georgen im Attergau” változatai közötti eltérés

| térkép = -

Sankt Georgen im Attergau Felső-Ausztria Hausruckviertel régiójában, a [[Salzkammergut]] tóvidékén, az [[Attersee]]től északnyugatra helyezkedik el, a Dürre Ager folyó mentén. Területének 18,1%-a erdő, 65,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Legmagasabb pontja a 808 méteres Buchberg. Az önkormányzat 11 településrészt és falut egyesít: Aich (28 lakos 2018-ban), Alkersdorf (152), Bergham (29), Buch (40), Kogl (358), Königswiesen (31), Lohen (215), Lohened (174), St. Georgen im Attergau (2986), Thalham (289) és Thern (73).

A Buchbergen a régészek [[Kelták|kelta]] települést tártak fel. Az i. e. 4. századtól [[Noricum]] kelta királyságának volt része. A királyságot i. e. 15. században a [[Római Birodalom]] kebelezte be, majd i. sz. 550 körül germán bajorok telepedtek meg a térségben, amelyet Attergaunak neveztek el. A név először 790-ben jelenik meg írásban. Nagyjából ekkor alapíthatták Attergaudorfot is, amelyet később temploma védőszentje után Sankt Georgennek kereszteltek át. Az Attergau nagyrészt bajor hercegi birtok volt, amely bukásuk után [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] frank császárra szállt. Az uradalom központja ekkor a szomszédos Atterhofenben (ma Attersee am Atterse) volt, ahol egy királyi vár is épült. 1007-ben [[II. Henrik német-római császár|II. Henrik]] császár a bambergi püspöknek adományozta az Attergaut. 1120-ig a település [[Altmünster]] plébániája alá tartozott. Önálló egyházközséggé valamivel 1200 előtt válhatott. 1156-ban a térség a Bajor Hercegségtől átkerült Ausztriához.

1264-ben a Koglbergnek megépült Kogl vára. Amikor 1379-ben a [[Habsburg-család|Habsburgok]] megszerezték a bambergi püspöktől az Attergaut, az uradalmi központot átköltöztették Atterseeből a jobban védhető várba. St. Georgent 1463-ban mezővárosi rangra emelték.

1848-ban felszámolták a feudális birtokrendszert, így a kogli uradalom is megszűnt, helyét választott városi tanács vette át. A köztársaság 1918-as megalakuláskor a település Felső-Ausztria tartományához került. 1938-ban Ausztria [[Anschluss|csatlakozott]] a Német Birodalomhoz, a régiót pedig az Oberdonaui gauba sorolták be. A nemzetiszocialista érában Thalhamban [[Birodalmi munkaszolgálat|birodalmi munkaszolgálatos]] (RAD) tábort építettek, amelyet a [[második világháború]] után menekülttáborként hasznosítottak, 1947 után pedig tüdőszanatóriumot rendeztek be benne. AAz 601960-as évektől ismét menekülteket szállásoltak el itt, akik főleg Ugandából, a kelet-európai vagy a balkáni országokból érkeztek.

A Sankt Georgen im Attergau-i önkormányzat területén 2018 januárjában 4375 fő élt. A lakosságszám 1900 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 84,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,7% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 5,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 79,7%-a római katolikusnak, 5,5% evangélikusnak, 8,6% mohamedánnak, 3,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (86,9%) mellett a horvátok (2,3%) és a szerbek (1,4%) alkották.

*Kogl várát 1264-ben építették a Koglberg tetején. 1524 után lakatlanná vált és romba dőlt.

*2012- óta Sankt Georgenből indul és ide fut be a Race around Austria 2200 km-es kerékpárverseny.

*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=41734&gemnam=St.+Georgen+im+Attergau 41734 – St. Georgen im Attergau] ''Statistik Austria''