„Tom of Finland” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Karrier: nyelvi rendberakás
12. sor:
 
== Karrier ==
1956-ban Laaksonen beküldte rajzait a ''Physique Pictoral'' befolyásos amerikai magazinnak, amely a képeket az 1957-es tavaszi számában ''Tom'' álnév alatt tette közzé. Az álnévre azért esett a választás, mert hasonlított a ''Touko'' keresztnévre. A ''Tom of Finland'' nevet Bob Mizer szerkesztő alkotta meg a magazin téli számában.<ref>Arell & Mustola, p. 31.o. ThisEz followeda themagazin namingáltalános conventionsnévadási ofgyakorlatát the magazinekövette. Other pseudonymsTovábbi ofálnevek theebből timeaz wereidőszakból: ''Bruce of Los Angeles'' and ''Spartan of Hollywood'', for example.</ref> Az 1957 tavaszi szám címlapján jelent meg egyik rajza, amely két favágót ábrázolt munka közbe, akit egy harmadik férfi néz. A kép a finn mitológiára épül, amely a favágókat az erős férfiassággal azonosította, ennek a helyzetnek a "homoerotikus lehetőségeit" hangsúlyozta, amely "meleg összefüggésbe helyezte" a jelenetet. Ez a stratégia egész életpályájára jellemző volt.
 
A második világháborút követő időszak a motoros szubkultúra terjedését hozta, amely elutasította "a háború utáni konformizmusra és letelepedett életmódra épülő életet".<ref name="Löfström, pp. 190.o.">Löfström, p190. 190o.</ref><ref>Suarez, 1996, pp150. 150o.</ref> A motoros szubkultúra egyszerre volt marginális és ellenkulturális,; a lázadást és a kockázatvállalást középpontba állító stilizált férfiasságot biztosított a háború utáni meleg férfiaknak. Ez szemben állt a korban elterjed sztereotípiákkal: a filmek és a kabarék a meleg férfiakat nőiesnek állították be.<ref>''[//en.wikipedia.org/wiki/The_Celluloid_Closet The Celluloid Closet]''; Directors: Rob Epstein, Jeffrey Friedman (1996) UPC: 043396821071.</ref> Laaksonen rajzaira George Quaintance, Etienne és társainak motorosokat ábrázoló képei is hatással voltak.<ref name="ReferenceA">Kalin 1990, p111.o. 111; Hooven 1993, pp. 84–85.o.</ref> Laaksonen motoros és bőrös férfiakat ábrázoló rajzai a meleg férfiakat leathermen használni a bőrvadság, farmer ruhák, amely differenciált azok a férfiak,fizikai alét mainstreamés kultúraaz javasoltönállóság voltakmegtestesítőiként vad,mutatták fizikai, önálló jogosultbe.<ref>Suarez, 1996, pp. 152, 158.o.</ref><ref name="Löfström, pp. 190-1.o.">Löfström, pp190–1. 190–1o.</ref>, Ezzel ellentétbenszemben a hagyományos,mainstream kultúrával és az orvosi, és pszichológiai szakirodalommal, amely a meleg férfiakat szomorú, érzékeny, fiatalpasszív melegfiataloknak férfi,állította aki passzívbe.<ref>Suarez, 1996, pp. 152, 158.o.; Dyer 1983</ref> Laaksonen rajzok eztrajzai az időt "lehet1950-es tekinteni,években mintmeleg konszolidáló egy sor tényező, stílusok, diskurzusokszubkultúrájában már meglévő,létező azstílusokat 1950-esés évekbendiskurzusokat meleg szubkultúrák,konszolidálta" lehet, hogy ez vezetett ahhoz, hogy széles körben elterjedt, népszerűsítetteés belülnépszerűvé azokatvált ae kultúrákatszubkultúrán belül.<ref name="Löfström, pp. 191.o.">Löfström, pp191. 191o.</ref>
 
== Jegyzetek ==