„Badacsony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Rodostó-turistaház: bőv |
|||
62. sor:
A környező falvak nevében is megtalálható hegynév eredete nem tisztázott. Első írásos említése 1263-ból származik. Az oklevél II. Pál veszprémi püspök IV. Orbán pápa utasítására a remete közösségek körében tett látogatása után keletkezett, amelyben a Bodochun hegynév szerepel.<ref name=":7">{{Cite web |url=http://badacsonykilato.hu/index.php/badacsony.html |title=Badacsony Története |accessdate=2019-02-02 |work=badacsonykilato.hu}}</ref>
=== Művészek a Badacsonyon ===
A Badacsony népszerűségének fontos forrása [[Kisfaludy Sándor]] költészete. A költő-polihisztor egy 1795-ös badacsonyi szüreten ismerkedett meg [[Szegedy Róza|Szegedy Rózával]], kettejük szerelme pedig bő alapanyagul szolgált a hegyről és környezetéről szóló költeményeihez. Ma is számtalan legenda kötődik személyükhöz. Kisfaludy egykori kúriáját 1951-ben emlékházzá alakították.<ref>{{Cite web |url=https://welovebalaton.hu/latnivalok.kultura/latnivalok/kisfaludy.sandor.emlekhaz |title=Kisfaludy Sándor Emlékház {{!}} WeLoveBalaton.hu |accessdate=2019-02-02 |work=welovebalaton.hu}}</ref> A környék jellegzetes tája, a szőlőtermelő községek, és a természeti szépségek később is vonzották a művészeket. [[Egry József]] 1928-ban költözött Badacsonyba, de e táj nagy hatással volt [[Keresztury Dezső]] [[Nyugat (folyóirat)|nyugatos]] íróra, továbbá [[Udvardi Erzsébet]], [[Jankovich Ferenc]], [[Tamás István (költő, 1955)|Tamás István]], Bertényi Iván, [[Lissák György]], [[Pauler Gyula]], [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] művészetére.<ref name=":7" />
=== Bányászat és internálótábor ===
A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan a Badacsonyon is bazaltkitermelést végeztek az 1902 utáni évtizedekben, amely a természeti környezet maradandó károsodását okozta. A bányászaok a hegyen 1928-ban kőkeresztet emeltek, amely ma is áll, „Szerencse fel” felirata pedig a bányászok emlékét őrzi.<ref name=":5" />
Az 1950-es években kőbányáiban politikai foglyok is dolgoztak.<ref name=":5">{{Cite web |url=https://mno.hu/migr_1834/a_badacsonyi_klastrom-kut-216971 |title=A badacsonyi Klastrom-kút |accessdate=2019-02-02 |date=2010-09-07 |work=MNO.hu |language=hu}}</ref> A Rózsa-kőtől 10 perces sétával elérhető egy 1949-ben létesített munkatábor romja. [[Bacsó Péter]] 1967-es [[Nyár a hegyen]] című filmje e helyen játszódott, a 2000-es évekre azonban az épületegyüttes erősen romlásnak indult, az épületek falai nyomokban lelhető fel. A munkatáborról kevés dokumentum maradt fenn, az azonban valószínű, hogy ide Kecsekmétről szállítottak munkaszolgálatosokat, hogy a badacsonyi bazaltbányában dolgozzanak. A telep feloszlatásáról Nagy Imre 1953-ban rendelkezett, és azt 1954-ben számolták fel.<ref>{{Cite web |url=https://welovebalaton.hu/aktiv.balaton/a.hegy.ahogy.meg.nem.lattad.tura.a.badacsony.sotet.oldalara |title=A hegy, ahogy még nem láttad – túra a Badacsony sötét oldalára {{!}} WeLoveBalaton.hu |accessdate=2019-02-03 |work=welovebalaton.hu}}</ref>
=== A 20. század természetvédelmi eredményei ===
A magyarországi természetvédelem nagy sikere volt a [[Badacsonytomaj|Badacsonytomaji]] kőfejtő bezárása, és a fejtés leállítása.<ref name=":2">{{Cite web |url=http://www.bfnp.hu/hu/torteneti-attekintes |title=Történeti áttekintés |accessdate=2019-02-01 |work=www.bfnp.hu |language=hu}}</ref> A hegyet az országban másodikként, 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.<ref name=":2" />
Természeti, kulturális és tájhasználati történetét 4 km-es, 10 állomásból álló tanösvény ismerteti.<ref>{{Cite web |url=http://magyarnemzetiparkok.hu/tanosveny/geologiai-botanikai-tanosveny-badacsony/ |title=Geológiai-botanikai tanösvény – Badacsony {{!}} Magyar Nemzeti Parkok |accessdate=2019-02-01 |language=hu}}</ref>
| |||