„Apollo-program” változatai közötti eltérés

Kis idő múlva Aldrin is követte a felszínre.<ref>biztonsági megfontolások miatt mindkét űrhajósnak kinn kellett tartózkodnia, nem lehetett egyikük a kabinban, mert baj esetén csak úgy lett volna biztosítható a gyors segítség, ha egymás közelében vannak</ref> Armstrong mintákat vett és fényképezett, Aldrin pedig a mozgást tanulmányozta, illetve a magukkal vitt [[ALSEP|műszereket]] állította fel és üzemelte be. Kitűzték az amerikai lobogót, egy csomagban apró emléktárgyakat hagytak a felszínen és leleplezték a holdkomp lábán levő plakettet, amelyen békeüzenetet vittek:

:'''„Itt vetette meg az ember a Föld bolygóról először a lábát a Holdon. Békével érkeztünk az egész emberiség nevében.”'''

 

Később biztonságban felszálltak a holdfelszínről és randevúztak a Columbiával, az anyaűrhajóval. Ezzel teljesítették a LOR-koncepció elvárásait, igazolták egy 55 éves, korát megelőző teória helytállóságát, valamint megfeleltek a Kennedy féle felhívás második részének („…és biztonságosan haza is hozzuk…”). Nem sokkal a dokkolás és a hazahozandó minták, fényképkazetták átrakodása után hazaindultak az űrhajósok és újabb 3 nap múltán 1969. [[július 24.|július 24]]-én leszálltak a [[Csendes-óceán]]on. Az Egyesült Államok megnyerte a Hold meghódításáért folytatott versenyt, az Apollo-program beteljesítette az összes kitűzött célját.