„Gempaaton” változatai közötti eltérés

99 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a ((üres) Külső hivatkozások → További információk AWB)
[[Fájl:GD-EG-Caire-Musée061.JPG|220px|bélyegkép|Az egyik kolosszus]]
[[Fájl:Plan temple d'Aton Karnak.svg|220px|bélyegkép|A templom alaprajza]]
[[Fájl:Gempaaten talatats.jpg|220px|bélyegkép|A templom egyik fala, újraépítve a később az Ámon-templom 9. pülónjába beépített kövekből. [[Luxor Múzeum]]]]
A '''Gempaaton''' ''(gm[.t]-p3-ỉtn)'' épületkomplexum az első olyan templomegyüttes volt, melyet [[Ehnaton]] – uralkodása első éveiben még IV. Amenhotep – építtetett [[Aton]] tiszteletére, még mielőtt belefogott volna új fővárosa, [[Ahet-Aton]] építésébe. Az épületegyüttest a [[karnaki templom]] közvetlen szomszédságában építették fel, és a Gempaatonon, valamint a ''Hut-benben, Rud-menu'' és ''Teni-menu'' nevű templomokon kívül tartozott hozzájuk egy palota is, ahol a királyi család élt az Ahet-Atonba költözés előtt. Ehnaton halála után a későbbi fáraók leromboltatták az épületeket, eredeti formájuk nem nagyon rekonstruálható.<ref name="A83">{{AldredAkhenaten}}, p.83</ref> A területen [[1966]] óta [[Donald Redford]] vezetésével a [[UniversityTorontói of TorontoEgyetem]] ''Akhenaten Temple Project''je keretében végeznek feltárásokat.<ref name="Wilkinson">{{Wilkinson}}, p.164</ref>
 
Az épületkomplexum felépítését IV. Amenhotep nem sokkal trónra lépése után megkezdte, és az építkezésekhez új homokkőbányákat nyittatott [[Gebel esz-Szilszile|Gebel esz-Szilszilénél]], valamint gránitot hozatott [[Asszuán]]ból. A vállalkozások felügyelői közé tartozott Maja, a seregek írnoka, és [[Bek]] királyi főszobrász.<ref>Aldred, op.cit., p.262</ref>
 
== A Gempaaton ==
A fő templom, a ''Gempaaton'' (teljes nevén: ''Gem(et)-pa-Aton-em-per-Aton,'' „A Napkorong megtaláltatott a Napkorong birtokán”<ref name="A83" />) kb. 130&times;200 méteres területen helyezkedett el, legfontosabb eleme egy nyitott udvar volt, melyet falakkal feltehetőleg kisebb udvarokra tagoltak. Fedett folyosó vette körül, 7 méternél is magasabb, négyszögletes [[homokkő]] pillérekkel, melyek előtt a fáraó groteszk kolosszusai álltak, fején felváltva Egyiptom kettős koronájával, illetve a ''[[nemesz]]'' fejkendővel. Ezek valószínűleg a héliopoliszi háromság két tagjának megtestesüléseként ábrázolják Amenhotepet: a [[Ré]]vel, így Atonnal azonosított [[Atum]] alakjában, fején a kettős koronával és [[Su]] levegőistenként, fején a ''nemesszel.'' Nofertitit a templomban álló szobrai a háromság harmadik tagjaként, [[Tefnut]] páraistennőként ábrázolják. Az oszlopok mögött a homokkőből épült falakon a fáraó [[Szed-ünnep|''szed-''ünnepe]] adja a díszítés fő témáját.<ref name="Wilkinson" /><ref>Aldred, op.cit., pp.235-235,264</ref> Gránitból készült áldozati asztalok töredékei is vannak a leletek között.<ref name="Wilkinson" />
 
A keleti tájolású templomnak egyetlen bejárata volt, a nyugati falon, ez feltehetőleg a palota felé vezetett. Gempaaton a karnaki Ámon-templom kelet-nyugati tengelyének északi oldalán helyezkedett el; az egyiptomi épületek szimmetriájából kiindulva feltételezhető, hogy a déli oldalon is állt egy épület,<ref name="A85">Aldred, op.cit., p.85</ref> ennek feltárását azonban megnehezíti, hogy modern kori épületek állnak rajta.<ref name="Wilkinson" /> Ez a még feltáratlan épület lehetett a királyi palota, melyet feliratok említenek a Gempaatonban.<ref name="A85" /> A [[Ramosze (vezír)|Ramosze]] vezír sírjában fennmaradt ábrázolások alapján a palotában – hasonlóan az [[Királyi palota (Ahet-Aton)|ahet-atoni királyi palotához]] – volt egy ún. ''Megjelenések ablaka,'' ahol a fáraó megjelent népe előtt.<ref>Aldred, op.cit., p.175</ref>
 
[[Horemheb]] uralkodásának végére a Gempaatont a többi épülettel együtt teljesen lebontották, építőköveiket ([[talatát]]ok; összesen több mint 36&nbsp;000) több más épületben találták meg, köztük a nagy Ámon-templom oszlopcsarnokában, illetve a 2., 9., és valószínűleg a 3. és a 9. [[pülón]]ban.<ref name="Wilkinson" /> A fal egy 18 méteres, újjáépített szakasza megtekinthető a [[Luxori Múzeum]]ban.
 
== A Hut-benben ==
A ''Hut-benben'' („A benben-kő palotája”) központjában a [[benben-kő]] állt, a napkultusz fontos jelképe, mely piramis alakjával az ősvízből elsőként kiemelkedő szárazföldet idézte, itt azonban nem szokásos formában, kis piramisként jelenik meg, hanem sztéléként vagy obeliszkként.<ref name="A83" /><ref name="A265">Aldred, op.cit., p.265</ref> A Hut-benben IV. Amenhotep karnaki épületei közül utolsóként épült, a 4. uralkodási évben.<ref name="A85" /> Szokatlan módon a templom díszítésén a fáraó nem jelenik meg; a szertartások ábrázolásain a főszerepet a minden addigi királynénál nagyobb jelentőségre szert tevő [[Nofertiti]] játssza, akit két legidősebb lánya, [[Meritaton]] és [[Maketaton]], valamint templomi zenészek és énekesek kísérnek.<ref>Aldred, op.cit., pp.225</ref> A királyné és a hercegnők [[szisztrum]]ot ráznak. Lehetséges, hogy Nofertitit ábrázolja az a kolosszus, melyet itt találtak, és fáraói jelképeket viselő emberalakot ábrázol.<ref name="A265" />