„Badacsony” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
}}{{Egyért0|Ez a szócikk a Badacsony nevű tanúhegyről szól. Badacsony településrésszel kapcsolatban lásd [[Badacsonytomaj]] szócikkét! Hasonló névvel lásd még: [[Szilágybadacsony]]}}
{{Hegy infobox
| név = Badacsony
14 ⟶ 15 sor:
| pozíciós térkép = Veszprém megye
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc =48
| szélességi ívmásodperc = 12.64
| hosszúsági fok = 17
| hosszúsági ívperc = 28
| hosszúsági ívmásodperc = 45.01
}}
}}{{Egyért0|Ez a szócikk a Badacsony nevű tanúhegyről szól. Badacsony településrésszel kapcsolatban lásd [[Badacsonytomaj]] szócikkét! Hasonló névvel lásd még: [[Szilágybadacsony]]}}
A '''Badacsony''' a [[Tapolcai-medence]] legmagasabb [[tanúhegy]]e, amely a [[Balaton]] két öble között magasodik. A nagyjából kör alakú hegy kerülete 11 km. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke [[bazalt]]sziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.
 
Keletkezéstörténete a medence többi tanúhegyével közös: a kb. 11 millió évvel ezelőtt beltengerré záródó és kiédesedő [[Pannon-tenger]] lerakódott üledéke felett mintegy 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkanikus tevékenység alkotta bazaltalakzatokból alakultak e hegyeink, amikor az őket körülvevő üledéket az erózió elhordta.<ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |title=Tanúhegyek |accessdate=2007-03-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070711224723/http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |archivedate=2007-07-11 }}</ref>
 
A vulkanikus eredet alapvetően befolyásolja a hegy növényvilágát, ugyanis a napsütéstől jobban felmelegedő sötétebb kőzetek miatt mikroklímája – főleg a délies kitettségű meredek sziklafalakon – környezetéénél enyhébb, így intrazonális társulásoknak, szubmediterrán fajoknak is kedvez. Emellett a hegyoldal elváló, és kőfolyásokban, kőtengerekben elterülő bazalttörmelékén különféle törmeléklejtő-társulások telepedtek meg. Az élőhelyek ezen változatossága a növényzet kimagasló fajgazdagságát eredményezte.<ref name=":0" />
43 ⟶ 44 sor:
=== Kialakulása ===
[[Fájl:Pannoniansea currentborders hu.png|balra|bélyegkép|A Pannon tenger 10 millió évvel ezelőtti elhelyezkedése a mai államhatárokhoz képest]]
260 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti óidő, a [[paleozoikum]] vége felé a mai Tapolcai-medence területét kavicsos-homokos üledék borította. A szomszédos Örsi-hegy tömegét e réteg összecementálódott anyaga adja. A [[triász]] időszakában a [[Tethys-óceán]] öntötte el a vidéket. Az ekkor lerakódott agyagos, meszes, dolomitos iszap szilárdult meg később [[Márgamárga|márgává]], [[Mészkőmészkő (kőzet)|mészkővé]] illetve [[Dolomit|dolomittádolomit]].<ref name=":0" />
 
A következő 190 millió év földtörténeti nyomait jószerével eltüntette későbbi lepusztulásuk, így biztosat újra csak a [[Miocén|miocéntólmiocén]]tól tudhatunk. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt földszerkezeti mozgások hatására a Tapolcai-medence süllyedni kezdett, míg a környezetében a [[Keszthelyi-fennsík|Keszthelyi-hegység]] és a [[Balaton-felvidék]] kiemelkedett. A medencét félig sós vizű miocén tenger öntötte el. Kb. 11 millió évvel ezelőtt, mikor a világtengerektől elzáródott, az itt kialakuló Pannon-tenger fokozatosan [[Édesvízédesvíz|kiédesedett]], majd beltóvá alakult.<ref name=":0" />
 
A [[Tanúhegy|tanúhegyektanúhegy]]ek kialakulásának kezdete a Pannon-tenger homokos-agyagos üledékének lerakódásával egy időben, 4,5 millió évvel ezelőtt megindult [[Tűzhányótűzhányó|vulkáni tevékenység]] volt, amely kb. 3 millió éve csendesedett el. Az eddigre üledékkel rétegzett medence kiszáradt, és kiemelkedett, amit az üledék lepusztulása követett. A laza, cementálatlan anyagot a víz és a szél [[Erózióerózió (geológia)|eróziója]] elhordta, míg a bazaltvulkanizmus megmaradó képződményeiből kialakultak a ma ismert tanúhegyek.<ref name=":0" />
 
A Badacsony, a Szent György-hegy és a Csobánc szélein a kőzet érdekes elválási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. A hegyoldaltól lemezesen elváló bazaltorgonák, és a Badacsony bazaltalakzatai alatt törmelékes kőfolyások, kőtengerek alakultak.<ref>{{Cite web |url=https://www.bfnp.hu/hu/tapolcai-medence |title=Tapolcai-medence |accessdate=2019-02-01 |work=www.bfnp.hu |language=hu}}</ref>
53 ⟶ 54 sor:
=== Növényzete ===
[[Fájl:Anemone hepatica (1).jpg|bélyegkép|122x122px|Nemes májvirág]]
Növényföldrajzilag a Balaton-felvidék más részeivel együtt a Badacsony a [[Balatonicum flórajárás|Balatonicum flórajáráshoz]]hoz tartozik. [[Zonális társulás|Zonális társulásai]]ai közül a [[cseres-tölgyes]] és a [[Gyertyános–tölgyes|gyertyános-tölgyesgyertyános–tölgyes]] társulások jellemzőek, bár előbbi kisebb területekre szorult vissza, ugyanis a neki kedvező, alacsonyabb fekvésű területeken az intenzív szőlészeti tájhasználat jellemző. A Badacsony jellegzetessége a Tapolcai-medence más tanúhegyeihez képest, hogy lapos platóját összefüggő, jellemzően gyertyános-tölgyes erdőség borítja. A tető eróziótól védett területein így [[Rozsdabarna erdőtalaj|rozsdabarna erdőtalaj,]] és erdei vegetáció alakulhatott ki.
 
A tanúhegyeken a különleges élőhelyek jelenléte változatos intrazonális társulások megtelepedéséhez is vezetett. A törmeléklejtők illetve az északi sziklafalak hűvösebb mikroklímája például a [[Hársashársas törmeléklejtő-erdő|hársas törmeléklejtő-erdők]]k megjelenésének kedvez, amely a Badacsonyon is megfigyelhető. A délies kitettségű meredek sziklafalakon [[Sajmeggyessajmeggyes bokorerdő|sajmeggyes bokorerdők]],k és [[molyhos-cseres tölgyes]] állományok élnek, ezen kívül kisebb foltokban értékes szilikát-sziklagyepek is megfigyelhetők. A legaktívabban mozgó kőfolyásokon olykor néhány pionírfajból álló törmeléklejtő-növényzet alakult ki. A folyamatos lemosódás a lejtőkön megtelepedő erdők alatt [[erubáztalaj]] kialakulásához vezetett.<ref name=":0" />
[[Fájl:Colutea arborescens02.jpg|balra|bélyegkép|139x139px|Pukkanó dudafürt]]
A növényzet fajgazdagságát elősegíti az az enyhébb mikroklíma, amit a Badacsony dél felőli nyitottságának, illetve a sötét (emiatt a napfénytől jobban felmelegedő) bazaltkőzetnek köszönhetünk. A melegkedvelő (szubmediterrán területeken elterjedt) fajok legnagyobb gazdagsága a Szent György-hegyen tapasztalható (11 faj), de az efféle sokszínűség a Badacsonyon és a Csobáncon is tapasztalható (10-10 faj). Kiemelendő a kopár törmeléklejtők jellemző faja, a [[fehér varjúháj]], a barnásvörös, illetve a felfújt hüvelytermésű [[pukkanó dudafürt]]. A hegy platójának délkeleti peremén a kialakuló [[molyhos-cseres tölgyes]] társulás melegkedvelő [[virágos kőris]] ''(Fraxinus ornus)'' és [[molyhos tölgy]] ''(Quercus pubescens)'' állományai jellemzőek.
 
A hegyen 11 védett növényfaj él. Ezek közül kiemelkedőek a [[Szirtiszirti sziklaiternye|sziklai ternye]] ''(Aurinium saxatile)'' és a [[sárga kövirózsa]] ''(Jovibarba hirta)'' jelentős állományai. A sziklafalak repedéseiben megjelenik a ritka [[magyar pikkelypáfrány]] ''(Ceterach javorkaeanum)''. Emellett védettek még a [[Csenkeszcsenkesz|deres csenkesz]] ''(Festuca pallens)'', a [[tarka nőszirom]] ''(Iris variegata)'', az [[erdei deréce]] ''(Epilobium angustifolium)'', a [[piros madárbirs]] ''(Cotoneaster integerrimus)'', a mediterrán eredetű [[pirítógyökér]] ''(Tamus communis L. )'', a kora tavasszal kék szőnyeget alkotó [[Nemesnemes májvirág|májvirág]] ''(Anemone hepatica)'', a [[selymes peremizs]] ''(Inula oculus-christi L.)'', illetve a ritka [[vesepáfrány]] ''(Polystichum tsussimense)''.<ref name=":0" /><ref name=":1">{{Cite web |url=https://www.badacsony.com/badacsony_regio/badacsony/a-badacsony-hegy/ |title=A Badacsony-hegy – Badacsony Turisztikai Weboldala |accessdate=2019-02-01 |work=www.badacsony.com}}</ref>
 
=== Állatvilága ===
[[Fájl:European bee eater.jpg|balra|bélyegkép|166x166px|Gyurgyalagok]]
A Badacsony a többi környékbeli tanúheggyel együtt a [[Közép-dunai faunakerület]] [[Ősmátra faunakörzet|Ősmátra]] ''(Matricum)'' faunakörzetébefaunakörzet]]ébe, a [[Dunántúli-középhegység faunajárás|Dunántúli-középhegység]] ''(Pilisicum)'' faunajárásábafaunajárás]]ába, és a [[Balaton-felvidék faunakistáj|Balaton-felvidék faunakistájba]]ba sorolható. A hegy ökológiai jellemzőit nagyban átszabta az 1900-as évek elejétől folyó [[Bányászat|bányásztevékenység]]. Ettől fogva viszonylag jól elkülöníthetően három élőhelytípus lett jellemző a hegyen: a szőlő, az erdő és a bányaterületek.<ref name=":0" />
[[Fájl:Maggia lacerta muralis fg07.jpg|bélyegkép|A sziklarepedések és törmeléklejtők jellemző lakója a fali gyík]]
A hegyek zoológiai feltárása nem kimerítő, különös tekintettel a terület kétéltű-, hüllő- és emlősfaunájára. Emellett megjegyzendő, hogy a vízhez kötött életű kétéltűek számára a Badacsony nem ideális élőhely, ami szintén indokolhatja a megfigyelések, leírások ritkaságát. Mindazonáltal a Klastrom-kút körzetében, illetve a hűvösebb mikroklímájú Kőkapunál [[Erdeierdei béka|erdei békák]] ''(Rana dalmatina)'' figyelhetők meg. Emellett a mediterráneum szárazabb vidékeire jellemző [[fali gyík]] ''(Podarcis muralis)'' is előfordul a sziklásabb területeken, és az esetenként akár 40 centiméteresre növő [[zöld gyík]] ''(Lacerta viridis)'' is megél a tanúhegyeken. A kígyók közül kis számban előfordulhat a hegyeken [[vízisikló]] ''(Natrix natrix)'' és [[rézsikló]] ''(Coronella austriaca)'', ám [[Mérgeskígyómérgeskígyó|mérges kígyó]] a hegyen nem található. Emlősök közül előfordulnak kisebb rágcsálók, például [[Valódivalódi mókusok|mókusok]].<ref name=":0" />
 
A kétéltűek és hüllők állományairól rendelkezésre álló kis számú leírással szemben a terület madárvilágáról például [[Chernel István]], [[Horváth Lajos (ornitológus)|Horváth Lajos]], [[Keve András]] és [[Schmidt Egon]] kutatásai nyomán léteznek részletes tanulmányok. A Badacsonyban Chernel végezte az első madárvonulási megfigyeléseit 1917-ben.<ref name=":0" /> A hegyen védett [[Holló|hollófajokholló]]fajok költenek, emellett a tanúhegyek változatos élőhelyein [[vörös vércse]] ''(Falco tinnunculus)'', [[gyurgyalag]] ''(Merops apiaster)'', [[kövirigó]] ''(Monticola saxatilis)'' fészkel.<ref name=":1" />
 
== Történelme ==
74 ⟶ 75 sor:
=== A szőlőtermesztés és bortermelés kezdetei ===
{{Bővebben|Badacsonyi borvidék}}
A területen a római kortól kezdve jellemző lehetett a szőlőtermesztés és a bortermelés, amire a [[Római Birodalom]] e területre vonatkozó rendeletei ás ásatási leletek alapján következtettek. [[Domitianus római császár|Domitianus]] római császár [[92]]-ben egy év szűk gabonatermése miatt egy rendeletében korlátozást vezetett be a szőlőültetésre [[Pannonia (provincia)|Pannónia provinciában]], amelyet a pannóniai születésű [[Probus római császár|Probus]] császár a [[3. század|3. században]]ban feloldott.<ref>{{Cite web |url=http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/a-csaszar-vegzetes-furtjei |title=A császár végzetes fürtjei {{!}} Sulinet Hírmagazin |accessdate=2019-02-04 |work=hirmagazin.sulinet.hu}}</ref><ref name=":7" />
 
A szőlőkultúra Pannóniában az [[5. század]] népvándorlásai alatt is fennmaradt, és a honfoglaló magyarok is folytatták a fellelt, gazdag hagyományú szőlőtermelést ezeken a vidékeken.<ref name=":7" />
 
=== A honfoglalás kora, a középkor, és a kora újkor ===
A [[Honfoglalás|honfoglalásthonfoglalás]]t követően a Balaton környéke előkelő nemzetségek kezére került, amiről településnevekben fellelhető Lád, a Kál, a Keszi tagok tanúskodnak. Ennek egy példája a hajdani Lád község, amely ma a [[Badacsonytördemic|Badacsonytördemichez]]hez tartozó Badacsonylábdihegynek felel meg. [[Badacsonytomaj]] neve a [[Taksony magyar fejedelem|Taksony fejedelem]] ideje alatt hazánkban letelepedő [[Tomaj nemzetség|Tomaj nemzettségre]]re utal, amely [[Tonuzoba]] besenyő vezértől eredeztethető.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14-. század)|editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc|publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest|year=1994|isbn=963-05-6722-9}}</ref> Amikor 997-ben [[I. István magyar király|István]] állt a törzsszövetség élére, és ezt követően kirobbant [[Koppány vezér|Koppány]] somogyi lázadása, [[Tomaj (nemzetségős)|Tomaj]] István mellé állt. Ezen szolgálatáért Somogy mellett [[Zala vármegye]] területén jelentős birtokadományokat kapott, köztük [[Lesencetomaj|Lesencetomajt]]t, [[Badacsonytomaj|Badacsonytomajt]]t és [[Cserszegtomaj|Cserszegtomajt]]t.<ref name="Györffy:István:9.fejezet">{{cite book|author=[[Györffy György]]|title=István király és műve|chapter=9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása.|publisher=Gondolat Budapest 1983|isbn=963-281-221-2}}</ref>
 
A környező falvak nevében is megtalálható hegynév eredete nem tisztázott. Első írásos említése 1263-ból származik. Az oklevél [[II. Pál veszprémi püspök]] [[IV. Orbán pápa]] utasítására a remete közösségek körében tett látogatása után keletkezett, amelyben a '''''Bodochun''''' hegynév szerepel.<ref name=":7">{{Cite web |url=http://badacsonykilato.hu/index.php/badacsony.html |title=Badacsony Története |accessdate=2019-02-02 |work=badacsonykilato.hu}}</ref>
 
A [[13. század|13. századtól]]tól a terület legfőbb gazdasági erejét adó szőlőtermesztés javarészt egyházi kézben folytatódott. A [[18. század|18.]]–[[19. század|19. századra]]ra a badacsonyi [[ürmösbor]] országos ismeretségre tett szert.<ref>{{Cite web |url=http://www.boraszportal.hu/magyarorszag-borvidekei/badacsonyi-borvidek-6 |title=Badacsonyi borvidék bemutatása |accessdate=2019-02-04 |work=Borászportál.hu}}</ref>
 
=== Művészek a Badacsonyon ===
95 ⟶ 96 sor:
| szélesség =
}}
A Badacsony népszerűségének fontos forrása [[Kisfaludy Sándor]] költészete. A költő-polihisztor egy 1795-ös badacsonyi szüreten ismerkedett meg [[Szegedy Róza|Szegedy Rózával]], kettejük szerelme pedig bő alapanyagul szolgált a hegyről és környezetéről szóló költeményeihez. Ma is számtalan legenda kötődik személyükhöz. Kisfaludy egykori kúriáját 1951-ben emlékházzá alakították.<ref>{{Cite web |url=https://welovebalaton.hu/latnivalok.kultura/latnivalok/kisfaludy.sandor.emlekhaz |title=Kisfaludy Sándor Emlékház {{!}} WeLoveBalaton.hu |accessdate=2019-02-02 |work=welovebalaton.hu}}</ref>
 
A környék jellegzetes tája, a szőlőtermelő községek, és a természeti szépségek később is vonzották a művészeket. [[Egry József]] 1928-ban költözött Badacsonyba, de e táj nagy hatással volt [[Keresztury Dezső]] [[Nyugat (folyóirat)|nyugatos]] íróra, továbbá [[Udvardi Erzsébet]], [[Jankovich Ferenc]], [[Tamás István (költő, 1955)|Tamás István]], Bertényi Iván, [[Lissák György]], [[Pauler Gyula]], [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] művészetére.<ref name=":7" />
101 ⟶ 102 sor:
=== Bányászat és internálótábor ===
[[Fájl:Kőszállító csille sínpályája. Fortepan 29820.jpg|bélyegkép|Kőszállító csille pályája a Badacsonyon 1959-ben]]
A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan a Badacsonyon is [[Külfejtéskülfejtés|külszíni]] bazaltkitermelést végeztek az 1902 utáni évtizedekben, amely a természeti környezet maradandó károsodását okozta. A bányászok a hegyen 1928-ban kőkeresztet emeltek, amely ma is áll, „Szerencse fel” felirata pedig a bányászok emlékét őrzi.<ref name=":5" /> A bányászott bazaltot a háború utáni újjáépítés alatt jellemzően vasútépítéseknél alkalmazták.<ref>{{Cite web |url=http://ilovebalaton.blog.hu/2017/06/05/a_balaton_elhagyatott_helyei_munkatabor_a_badacsony_hegyen |title=A Balaton elhagyatott helyei - munkatábor a Badacsony hegyen |accessdate=2019-02-04 |work=I love Balaton}}</ref>
 
Az 1950-es években kőbányáiban politikai foglyok is dolgoztak.<ref name=":5">{{Cite web |url=https://mno.hu/migr_1834/a_badacsonyi_klastrom-kut-216971 |title=A badacsonyi Klastrom-kút |accessdate=2019-02-02 |date=2010-09-07 |work=MNO.hu |language=hu}}</ref> A Rózsakőtől 10 perces sétával elérhető egy 1949-ben létesített munkatábor romja. [[Bacsó Péter]] 1967-es [[Nyár a hegyen]] című filmje e helyen játszódott, a 2000-es évekre azonban az épületegyüttes erősen romlásnak indult, napjainkban az épületek falai már csak nyomokban lelhetők fel. A munkatáborról kevés dokumentum maradt fenn, az azonban valószínű, hogy ide [[Kecskemét|Kecskemétről]]ről szállítottak [[Munkaszolgálat|munkaszolgálatosokatmunkaszolgálat]]osokat, hogy a badacsonyi bazaltbányában dolgozzanak. A telep feloszlatásáról [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] 1953-ban rendelkezett, és azt 1954-ben számolták fel.<ref>{{Cite web |url=https://welovebalaton.hu/aktiv.balaton/a.hegy.ahogy.meg.nem.lattad.tura.a.badacsony.sotet.oldalara |title=A hegy, ahogy még nem láttad – túra a Badacsony sötét oldalára {{!}} WeLoveBalaton.hu |accessdate=2019-02-03 |work=welovebalaton.hu}}</ref>
 
=== A 20. század természetvédelmi eredményei ===
A magyarországi természetvédelem nagy sikere volt a [[Badacsonytomaj|Badacsonytomajibadacsonytomaj]]i kőfejtő bezárása, a fejtés leállítása.<ref name=":2">{{Cite web |url=http://www.bfnp.hu/hu/torteneti-attekintes |title=Történeti áttekintés |accessdate=2019-02-01 |work=www.bfnp.hu |language=hu}}</ref> A hegyet az országban másodikként, 1965-ben [[Tájvédelmi körzet|tájvédelmi körzetté]] nyilvánították, ma a [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] része.<ref name=":2" />
 
Természeti, kulturális és tájhasználati történetét 4 km-es, 10 állomásból álló tanösvény ismerteti.<ref>{{Cite web |url=http://magyarnemzetiparkok.hu/tanosveny/geologiai-botanikai-tanosveny-badacsony/ |title=Geológiai-botanikai tanösvény – Badacsony {{!}} Magyar Nemzeti Parkok |accessdate=2019-02-01 |language=hu}}</ref>
115 ⟶ 116 sor:
=== Rózsakő ===
{{Bővebben|Rózsakő}}
A Badacsony egy legendás kőképződménye, amely a Kisfaludy-ház közelében található. A lapos bazalttömb nevét [[Szegedy Róza|Szegedi Rózáról]] kapta, aki a hagyományok szerint [[Kisfaludy Sándor|Kisfaludy Sándorral]]ral szokott rajta üldögélni.
 
A Rózsakőről egy 1957-ben [[Király Ferenc (szőlőnemesítő)|Király Ferenc]] által nemesített szőlőfajtát neveztek el.<ref name=":8">{{Cite web |url=http://www.pincefalvak.hu/tema/140-rozsako |title=A Rózsakő legendája |accessdate=2019-02-04 |work=www.pincefalvak.hu}}</ref>
 
=== Bujdosók lépcsője ===
Az 1936-ban épített, 464 darab termésbazalt lépcsőfokból álló lépcsősor a [[Kuruc-körút]] piros sáv jelzése és az Országos Kéktúra útvonala között halad a Badacsony nyugati oldalán. A hosszú lépcsősoron a kuruc kor fontos személyeinek ([[Zrínyi Ilona]], [[Bercsényi Miklós]], [[Mikes Kelemen (író)|Mikes Kelemen]], [[Csáky Krisztina]], [[Lorántffy Zsuzsanna]]) emléket állító pihenőhelyeket alakítottak ki, a lépcsősor tetején áll a [[Czinka Panna|Cinka Panna]]-pihenőhely, maga a lépcső neve pedig a menekülésre késztetett kurucokra utal.
 
Közelében található a Tördemici-kilátó, amely szép kilátást nyújt a [[Szent György-hegy|Szent György-hegyre]]re.<ref>{{Cite web |url=https://funiq.hu/3951-bujdosók-lépcsője-badacsony |title=Bujdosók lépcsője, Badacsony |accessdate=2019-02-04 |last=Cartographia |work=funiQ |language=hu}}</ref>
 
=== Rodostó-turistaház ===
133 ⟶ 134 sor:
=== Kisfaludy Sándor-kilátó ===
{{Bővebben|Kisfaludy Sándor-kilátó}}
A kilátó 438 méteres tengerszint feletti magasságon épült, 2011-ben lebontották aaz 601960-as években épült korábbi kilátót, és újat emeltek.<ref name=":6" /><ref>{{Cite web |url=https://www.termeszetjaro.hu/hu/point/kilato/kisfaludy-kilato/26066323/ |title=Kisfaludy-kilátó |accessdate=2019-02-02}}</ref>
 
=== Szegedy Róza-ház ===
A táj jellegzetes épülete a Szegedy-ház (későbbi népszerű nevén Szegedy Róza-ház), amelyet Mezőszegedi Szegedy Ignác és neje, Rosty Katalin építtetett 1795-96-ban. Az épület irodalomtörténeti jelentőségét lányuk, Róza házassága adta Kisfaludy Sándorral.
 
A népi barokk stílusú épületegyüttes három részből áll: egy emeletes présházból, egy vincellérházból, illetve egy istállóépületből. A présház 19 x 919×9 méteres alapterületű, Balaton felé tájolt nádfedeles épület, amelynek udvari oldalán hat nyílásos árkádos folyosót, és egy ívesen kiugró lépcsőházat alakítottak ki. Emeletén négy gerendafödémes, egykor lakófunkciókat ellátó terem található. A folyosó közepén jellegzetes íves erkélyt alakítottak ki. Az épület földszintjén két nagyobb boltozott terem található: a boltozott pince, és a présház, emellett két kisebb raktárhelyiséget is kialakítottak itt.<ref name=":9">{{Cite web |url=https://www.szegedyrozahaz.hu/hu/info/a-haz-tortenete/a-haz-epitesenek-tortenete/index.html |title=A ház építésének története |accessdate=2019-02-04}}</ref>
 
A présház mellett álló egyszintes vincellérház szerényebb, parasztházra emlékeztető kialakítású épület szabadkéményes konyhával, két oldalán egy-egy szobával, és kamarával.
148 ⟶ 149 sor:
 
=== II. János Pál-kápolna és a Klastrom-kút ===
A [[13. század|13. századtól]]tól a hegyen egy [[Pálos rend|pálos]] kolostor működött. A [[Szent Imre|Szent Imrének]] szentelt kolostor alapítója és alapítási éve ismeretlen. [[Pázmány Péter]] 1266-ra keltezte, azonban valószínűleg korábban is fennállhatott. Elképzelhető, hogy a kolostor egyike lehetett a [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi egyházmegyében]] keletkezett első nyolc ilyen épületegyüttesnek, amit alátámaszt, hogy Pál veszprémi püspök 1263-as oklevelében már létező remetetelepként említi. További alapot szolgáltat e feltevésnek, hogy a ''Vitae Fratrum'' 1313-ban említ egy adományozást: ebben az évben Ladomér fiai egy szőlőt adományoztak a hegy oldalában a pálos barátoknak.<ref name=":4">{{Cite book|title=Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében|author=Cselenkó Borbála|series=Zalai Kismonográfiák 9.|year=2006|url=http://mek.oszk.hu/08100/08140/08140.pdf|location=Zalaegerszeg}}</ref>
 
[[Szerelmey Miklós]] 1851-ben megemlíti a még fellelhető romokat, amelyek később valószínűleg feledésbe merültek és elpusztultak, ugyanis 1888-ban [[Ádám Iván]] már csak a Klastrom-kút neve alapján azonosította a helyszínt. Felmérése alapján két különálló épületrészből állhatott a kolostor délen templommal, északon és nyugaton gazdasági és lakóépülettel.<ref name=":4" /> [[Fehérváry Rudolf]] és [[Guzsik Tamás]] 1977-ben terepbejárást végzett, amikor megállapították a kolostor teljes pusztulását. Az átépítésekre utaló nyomok hiánya miatt valószínűsítik, hogy már igen korán, akár a [[Török hódoltság|török dúlás]] első időszakában felhagyhatták az épületegyüttest, ami azóta indulhatott a teljes pusztulásnak.<ref name=":4" />
158 ⟶ 159 sor:
A hegy déli lejtőjén, a szőlőbirtokok közt áll a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond által 1789-ben építtetett kápolna.<ref>{{Cite web |url=https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/badacsony/szent-anna-kapolna-22739 |title=Szent Anna kápolna Badacsony Templom, Badacsony |accessdate=2019-02-04 |work=www.utazzitthon.hu |language=hu}}</ref> Az épület alapkövét ez év november 9-én rakta le Parraghy Imre szentbékkállai plébános. A templom sajátos berendezését jellemzi, hogy a padok a fal íves boltozata alatt, hosszanti irányban, és egymással szemben helyezkednek el.<ref name=":10">{{Cite web |url=https://www.badacsony.com/mit_csinaljak/latnivalok/szolohegyi-kapolnak-a-badacsony-regioban/ |title=Szőlőhegyi kápolnák a Badacsony Régióban – Badacsony Turisztikai Weboldala |accessdate=2019-02-04 |work=www.badacsony.com}}</ref>
 
A kápolnát 1800-as évek közepétől a [[Kisfaludy-család]] kezelte. A templom kriptáját 1884-ben építették, ahol később a birtokos családok és más környékbeliek nyughelyét alakították ki. A kápolna később az [[Ányos-család]] birtokába került, akik 1945-ig gondozták, 1929-ben végeztek nagyobb léptékű felújításokat. 2002-ben [[Bázel|bázelibázel]]i magyar emigránsok segítségével újból felújítás kezdődött, amelynek fő eredménye az állagmegóvás, a tető felújítása és a templom újranyitása volt. Az oltárt és az oltárképet 2004-ben restaurálták, az elkészült templomban 2005. július 23-án tartott szentmisét a veszprémi érsek.<ref name=":10" />
 
A kápolna ma a badacsonytomaji plébániához tartozik, évente tartanak benne szentmisét az Anna naphoz legközelebb eső szombaton.<ref name=":10" />
176 ⟶ 177 sor:
== Források ==
* Eötvös Károly (1901): Utazás a Balaton körül. Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.T. Budapest
* {{Cite web |url=http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |title=Tanúhegyek |accessdate=2007-03-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070711224723/http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |archivedate=2007-07-11 }}
* {{Cite book|title=Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében|author=Cselenkó Borbála|series=Zalai Kismonográfiák 9.|year=2006|url=http://mek.oszk.hu/08100/08140/08140.pdf|location=Zalaegerszeg}}
 
184 ⟶ 185 sor:
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=34 Légifotók a tanuhegyről]
* [http://welovebalaton.hu/aktiv.balaton/a.badacsonyt.benotte.az.oserdo.video A Badacsonyt benőtte az őserdő – videó], WeLoveBalaton.hu {{hivnyelv|magyar}}
 
*
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Magyarország|-|földrajz|}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Badacsony