„Badacsony” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→II. János Pál-kápolna: korrekciók |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Hegy infobox
| név = Badacsony
14 ⟶ 15 sor:
| pozíciós térkép = Veszprém megye
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc =48
| szélességi ívmásodperc = 12.64
| hosszúsági fok = 17
| hosszúsági ívperc = 28
| hosszúsági ívmásodperc = 45.01
}}
▲}}{{Egyért0|Ez a szócikk a Badacsony nevű tanúhegyről szól. Badacsony településrésszel kapcsolatban lásd [[Badacsonytomaj]] szócikkét! Hasonló névvel lásd még: [[Szilágybadacsony]]}}
A '''Badacsony''' a [[Tapolcai-medence]] legmagasabb [[tanúhegy]]e, amely a [[Balaton]] két öble között magasodik. A nagyjából kör alakú hegy kerülete 11 km. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke [[bazalt]]sziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.
Keletkezéstörténete a medence többi tanúhegyével közös: a kb. 11 millió évvel ezelőtt beltengerré záródó és kiédesedő [[Pannon-tenger]] lerakódott üledéke felett mintegy 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkanikus tevékenység alkotta bazaltalakzatokból alakultak e hegyeink, amikor az őket körülvevő üledéket az erózió elhordta.<ref name=":0">{{Cite web |url=http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |title=Tanúhegyek |accessdate=2007-03-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070711224723/http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |archivedate=2007-07-11
A vulkanikus eredet alapvetően befolyásolja a hegy növényvilágát, ugyanis a napsütéstől jobban felmelegedő sötétebb kőzetek miatt mikroklímája – főleg a délies kitettségű meredek sziklafalakon – környezetéénél enyhébb, így intrazonális társulásoknak, szubmediterrán fajoknak is kedvez. Emellett a hegyoldal elváló, és kőfolyásokban, kőtengerekben elterülő bazalttörmelékén különféle törmeléklejtő-társulások telepedtek meg. Az élőhelyek ezen változatossága a növényzet kimagasló fajgazdagságát eredményezte.<ref name=":0" />
43 ⟶ 44 sor:
=== Kialakulása ===
[[Fájl:Pannoniansea currentborders hu.png|balra|bélyegkép|A Pannon tenger 10 millió évvel ezelőtti elhelyezkedése a mai államhatárokhoz képest]]
260 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti óidő, a [[paleozoikum]] vége felé a mai Tapolcai-medence területét kavicsos-homokos üledék borította. A szomszédos Örsi-hegy tömegét e réteg összecementálódott anyaga adja. A [[triász]] időszakában a [[Tethys-óceán]] öntötte el a vidéket. Az ekkor lerakódott agyagos, meszes, dolomitos iszap szilárdult meg később [[
A következő 190 millió év földtörténeti nyomait jószerével eltüntette későbbi lepusztulásuk, így biztosat újra csak a [[
A [[
A Badacsony, a Szent György-hegy és a Csobánc szélein a kőzet érdekes elválási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. A hegyoldaltól lemezesen elváló bazaltorgonák, és a Badacsony bazaltalakzatai alatt törmelékes kőfolyások, kőtengerek alakultak.<ref>{{Cite web |url=https://www.bfnp.hu/hu/tapolcai-medence |title=Tapolcai-medence |accessdate=2019-02-01 |work=www.bfnp.hu |language=hu}}</ref>
53 ⟶ 54 sor:
=== Növényzete ===
[[Fájl:Anemone hepatica (1).jpg|bélyegkép|122x122px|Nemes májvirág]]
Növényföldrajzilag a Balaton-felvidék más részeivel együtt a Badacsony a [[Balatonicum flórajárás
A tanúhegyeken a különleges élőhelyek jelenléte változatos intrazonális társulások megtelepedéséhez is vezetett. A törmeléklejtők illetve az északi sziklafalak hűvösebb mikroklímája például a [[
[[Fájl:Colutea arborescens02.jpg|balra|bélyegkép|139x139px|Pukkanó dudafürt]]
A növényzet fajgazdagságát elősegíti az az enyhébb mikroklíma, amit a Badacsony dél felőli nyitottságának, illetve a sötét (emiatt a napfénytől jobban felmelegedő) bazaltkőzetnek köszönhetünk. A melegkedvelő (szubmediterrán területeken elterjedt) fajok legnagyobb gazdagsága a Szent György-hegyen tapasztalható (11 faj), de az efféle sokszínűség a Badacsonyon és a Csobáncon is tapasztalható (10-10 faj). Kiemelendő a kopár törmeléklejtők jellemző faja, a [[fehér varjúháj]], a barnásvörös, illetve a felfújt hüvelytermésű [[pukkanó dudafürt]]. A hegy platójának délkeleti peremén a kialakuló [[molyhos-cseres tölgyes]] társulás melegkedvelő [[virágos kőris]] ''(Fraxinus ornus)'' és [[molyhos tölgy]] ''(Quercus pubescens)'' állományai jellemzőek.
A hegyen 11 védett növényfaj él. Ezek közül kiemelkedőek a [[
=== Állatvilága ===
[[Fájl:European bee eater.jpg|balra|bélyegkép|166x166px|Gyurgyalagok]]
A Badacsony a többi környékbeli tanúheggyel együtt a [[Közép-dunai faunakerület]] [[Ősmátra faunakörzet|Ősmátra
[[Fájl:Maggia lacerta muralis fg07.jpg|bélyegkép|A sziklarepedések és törmeléklejtők jellemző lakója a fali gyík]]
A hegyek zoológiai feltárása nem kimerítő, különös tekintettel a terület kétéltű-, hüllő- és emlősfaunájára. Emellett megjegyzendő, hogy a vízhez kötött életű kétéltűek számára a Badacsony nem ideális élőhely, ami szintén indokolhatja a megfigyelések, leírások ritkaságát. Mindazonáltal a Klastrom-kút körzetében, illetve a hűvösebb mikroklímájú Kőkapunál [[
A kétéltűek és hüllők állományairól rendelkezésre álló kis számú leírással szemben a terület madárvilágáról például [[Chernel István]], [[Horváth Lajos (ornitológus)|Horváth Lajos]], [[Keve András]] és [[Schmidt Egon]] kutatásai nyomán léteznek részletes tanulmányok. A Badacsonyban Chernel végezte az első madárvonulási megfigyeléseit 1917-ben.<ref name=":0" /> A hegyen védett [[
== Történelme ==
74 ⟶ 75 sor:
=== A szőlőtermesztés és bortermelés kezdetei ===
{{Bővebben|Badacsonyi borvidék}}
A területen a római kortól kezdve jellemző lehetett a szőlőtermesztés és a bortermelés, amire a [[Római Birodalom]] e területre vonatkozó rendeletei ás ásatási leletek alapján következtettek. [[Domitianus római császár
A szőlőkultúra Pannóniában az [[5. század]] népvándorlásai alatt is fennmaradt, és a honfoglaló magyarok is folytatták a fellelt, gazdag hagyományú szőlőtermelést ezeken a vidékeken.<ref name=":7" />
=== A honfoglalás kora, a középkor, és a kora újkor ===
A [[
A környező falvak nevében is megtalálható hegynév eredete nem tisztázott. Első írásos említése 1263-ból származik. Az oklevél [[II. Pál veszprémi püspök]] [[IV. Orbán pápa]] utasítására a remete közösségek körében tett látogatása után keletkezett, amelyben a '''''Bodochun''''' hegynév szerepel.<ref name=":7">{{Cite web |url=http://badacsonykilato.hu/index.php/badacsony.html |title=Badacsony Története |accessdate=2019-02-02 |work=badacsonykilato.hu}}</ref>
A [[13. század
=== Művészek a Badacsonyon ===
95 ⟶ 96 sor:
| szélesség =
}}
A Badacsony népszerűségének fontos forrása [[Kisfaludy Sándor]] költészete. A költő-polihisztor egy 1795-ös badacsonyi szüreten ismerkedett meg [[Szegedy Róza|Szegedy Rózával]], kettejük szerelme pedig bő alapanyagul szolgált a hegyről és környezetéről szóló költeményeihez. Ma is számtalan legenda kötődik személyükhöz. Kisfaludy egykori kúriáját 1951-ben emlékházzá alakították.<ref>{{Cite web |url=https://welovebalaton.hu/latnivalok.kultura/latnivalok/kisfaludy.sandor.emlekhaz |title=Kisfaludy Sándor Emlékház {{!}} WeLoveBalaton.hu |accessdate=2019-02-02 |work=welovebalaton.hu}}</ref>
A környék jellegzetes tája, a szőlőtermelő községek, és a természeti szépségek később is vonzották a művészeket. [[Egry József]] 1928-ban költözött Badacsonyba, de e táj nagy hatással volt [[Keresztury Dezső]] [[Nyugat (folyóirat)|nyugatos]] íróra, továbbá [[Udvardi Erzsébet]], [[Jankovich Ferenc]], [[Tamás István (költő, 1955)|Tamás István]], Bertényi Iván, [[Lissák György]], [[Pauler Gyula]], [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] művészetére.<ref name=":7" />
101 ⟶ 102 sor:
=== Bányászat és internálótábor ===
[[Fájl:Kőszállító csille sínpályája. Fortepan 29820.jpg|bélyegkép|Kőszállító csille pályája a Badacsonyon 1959-ben]]
A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan a Badacsonyon is [[
Az 1950-es években kőbányáiban politikai foglyok is dolgoztak.<ref name=":5">{{Cite web |url=https://mno.hu/migr_1834/a_badacsonyi_klastrom-kut-216971 |title=A badacsonyi Klastrom-kút |accessdate=2019-02-02 |date=2010-09-07 |work=MNO.hu |language=hu}}</ref> A Rózsakőtől 10 perces sétával elérhető egy 1949-ben létesített munkatábor romja. [[Bacsó Péter]] 1967-es [[Nyár a hegyen]] című filmje e helyen játszódott, a 2000-es évekre azonban az épületegyüttes erősen romlásnak indult, napjainkban az épületek falai már csak nyomokban lelhetők fel. A munkatáborról kevés dokumentum maradt fenn, az azonban valószínű, hogy ide [[Kecskemét
=== A 20. század természetvédelmi eredményei ===
A magyarországi természetvédelem nagy sikere volt a [[
Természeti, kulturális és tájhasználati történetét 4 km-es, 10 állomásból álló tanösvény ismerteti.<ref>{{Cite web |url=http://magyarnemzetiparkok.hu/tanosveny/geologiai-botanikai-tanosveny-badacsony/ |title=Geológiai-botanikai tanösvény – Badacsony {{!}} Magyar Nemzeti Parkok |accessdate=2019-02-01 |language=hu}}</ref>
115 ⟶ 116 sor:
=== Rózsakő ===
{{Bővebben|Rózsakő}}
A Badacsony egy legendás kőképződménye, amely a Kisfaludy-ház közelében található. A lapos bazalttömb nevét [[Szegedy Róza|Szegedi Rózáról]] kapta, aki a hagyományok szerint [[Kisfaludy Sándor
A Rózsakőről egy 1957-ben [[Király Ferenc (szőlőnemesítő)|Király Ferenc]] által nemesített szőlőfajtát neveztek el.<ref name=":8">{{Cite web |url=http://www.pincefalvak.hu/tema/140-rozsako |title=A Rózsakő legendája |accessdate=2019-02-04 |work=www.pincefalvak.hu}}</ref>
=== Bujdosók lépcsője ===
Az 1936-ban épített, 464 darab termésbazalt lépcsőfokból álló lépcsősor a [[Kuruc-körút]] piros sáv jelzése és az Országos Kéktúra útvonala között halad a Badacsony nyugati oldalán. A hosszú lépcsősoron a kuruc kor fontos személyeinek ([[Zrínyi Ilona]], [[Bercsényi Miklós]], [[Mikes Kelemen (író)|Mikes Kelemen]], [[Csáky Krisztina]], [[Lorántffy Zsuzsanna]]) emléket állító pihenőhelyeket alakítottak ki, a lépcsősor tetején áll a [[Czinka Panna|Cinka Panna]]-pihenőhely, maga a lépcső neve pedig a menekülésre késztetett kurucokra utal.
Közelében található a Tördemici-kilátó, amely szép kilátást nyújt a [[Szent György-hegy
=== Rodostó-turistaház ===
133 ⟶ 134 sor:
=== Kisfaludy Sándor-kilátó ===
{{Bővebben|Kisfaludy Sándor-kilátó}}
A kilátó 438 méteres tengerszint feletti magasságon épült, 2011-ben lebontották
=== Szegedy Róza-ház ===
A táj jellegzetes épülete a Szegedy-ház (későbbi népszerű nevén Szegedy Róza-ház), amelyet Mezőszegedi Szegedy Ignác és neje, Rosty Katalin építtetett 1795-96-ban. Az épület irodalomtörténeti jelentőségét lányuk, Róza házassága adta Kisfaludy Sándorral.
A népi barokk stílusú épületegyüttes három részből áll: egy emeletes présházból, egy vincellérházból, illetve egy istállóépületből. A présház
A présház mellett álló egyszintes vincellérház szerényebb, parasztházra emlékeztető kialakítású épület szabadkéményes konyhával, két oldalán egy-egy szobával, és kamarával.
148 ⟶ 149 sor:
=== II. János Pál-kápolna és a Klastrom-kút ===
A [[13. század
[[Szerelmey Miklós]] 1851-ben megemlíti a még fellelhető romokat, amelyek később valószínűleg feledésbe merültek és elpusztultak, ugyanis 1888-ban [[Ádám Iván]] már csak a Klastrom-kút neve alapján azonosította a helyszínt. Felmérése alapján két különálló épületrészből állhatott a kolostor délen templommal, északon és nyugaton gazdasági és lakóépülettel.<ref name=":4" /> [[Fehérváry Rudolf]] és [[Guzsik Tamás]] 1977-ben terepbejárást végzett, amikor megállapították a kolostor teljes pusztulását. Az átépítésekre utaló nyomok hiánya miatt valószínűsítik, hogy már igen korán, akár a [[Török hódoltság|török dúlás]] első időszakában felhagyhatták az épületegyüttest, ami azóta indulhatott a teljes pusztulásnak.<ref name=":4" />
158 ⟶ 159 sor:
A hegy déli lejtőjén, a szőlőbirtokok közt áll a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond által 1789-ben építtetett kápolna.<ref>{{Cite web |url=https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/badacsony/szent-anna-kapolna-22739 |title=Szent Anna kápolna Badacsony Templom, Badacsony |accessdate=2019-02-04 |work=www.utazzitthon.hu |language=hu}}</ref> Az épület alapkövét ez év november 9-én rakta le Parraghy Imre szentbékkállai plébános. A templom sajátos berendezését jellemzi, hogy a padok a fal íves boltozata alatt, hosszanti irányban, és egymással szemben helyezkednek el.<ref name=":10">{{Cite web |url=https://www.badacsony.com/mit_csinaljak/latnivalok/szolohegyi-kapolnak-a-badacsony-regioban/ |title=Szőlőhegyi kápolnák a Badacsony Régióban – Badacsony Turisztikai Weboldala |accessdate=2019-02-04 |work=www.badacsony.com}}</ref>
A kápolnát 1800-as évek közepétől a [[Kisfaludy-család]] kezelte. A templom kriptáját 1884-ben építették, ahol később a birtokos családok és más környékbeliek nyughelyét alakították ki. A kápolna később az [[Ányos-család]] birtokába került, akik 1945-ig gondozták, 1929-ben végeztek nagyobb léptékű felújításokat. 2002-ben [[
A kápolna ma a badacsonytomaji plébániához tartozik, évente tartanak benne szentmisét az Anna naphoz legközelebb eső szombaton.<ref name=":10" />
176 ⟶ 177 sor:
== Források ==
* Eötvös Károly (1901): Utazás a Balaton körül. Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.T. Budapest
* {{Cite web |url=http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |title=Tanúhegyek |accessdate=2007-03-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070711224723/http://www.badacsony.net/badacsony/tanuhegy.htm# |archivedate=2007-07-11
* {{Cite book|title=Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében|author=Cselenkó Borbála|series=Zalai Kismonográfiák 9.|year=2006|url=http://mek.oszk.hu/08100/08140/08140.pdf|location=Zalaegerszeg}}
184 ⟶ 185 sor:
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=34 Légifotók a tanuhegyről]
* [http://welovebalaton.hu/aktiv.balaton/a.badacsonyt.benotte.az.oserdo.video A Badacsonyt benőtte az őserdő – videó], WeLoveBalaton.hu {{hivnyelv|magyar}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Magyarország|-|földrajz|}}
|