„Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.139.70 (vita) szerkesztéséről OsvátA szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor:
{{egyért2|az 1803-ban született politikusról}}'''Apád faszát szopkodd ne az ő péniszét'''!{{Vezető infobox
{{Vezető infobox
| név = Deák Ferenc
| kép = Deák Ferenc Ellinger.jpg
60 ⟶ 61 sor:
Egy vélemény szerint az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemőt még aznap egy kocsiba rakatta, és elküldte [[Zalatárnok]]ra az újszülött nagybátyjához, kehidai [[Deák József (főhadnagy)|Deák József]]hez ([[1764]]-[[1831]]), aki István Katalin ([[1780]]-[[1850]]) feleségével együtt nevelte fel őt. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalatárnoki család is épp ezidőtájt várt gyereket, és a szolgálónép között is akadt szoptatós dajka, így ott jobb helyen volt az újszülött. Ötéves korában, 1808-ban édesapja, idősebb Deák Ferenc is meghalt. Az árva neveltetését ezután testvéreinek (szüleinek ő volt a hatodik gyermeke, de a felnőtt kort rajta kívül [[Deák Antal|Antal]], [[Deák Jozefa|Jozefa]] és [[Deák Klára|Klára]] érték meg) támogatása, valamint [[Hertelendy György (alispán)|Hertelendy György]] (1764-1831)<ref name="hertelendydeakferencmegyeikonyvtar">{{Cite web|url=http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=412|title=Deák Ferenc megyei könyvtár . Hertelendy György adatlapja}}</ref> gyámsága biztosította.<ref name="rubicon"/>{{refhely|Szinnyei}} [[1808]] januárjának utolsó napjaiban Zala megye közgyűlése hozta a határozatot a gyámságról. Nagyságos lovászi és szentmargitai [[Sümeghy József (zalai alispán)|Sümeghy József]] ([[1757]]–[[1832]]) úr, zalai alispán, királyi tanácsos elismerte, és jóváhagyta Hertelendy György gyámsági szerepét; nemes Csertán Károly ([[1768]]-[[1832]]) főszolgabíró és [[Farkas János (helyettes alispán)|boldogfai Farkas János]] ([[1774]]–[[1847]]) alszolgabíró, az árvai a javaiknak az összeírását elkészítették.<ref name="gazdaságtörténeti">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_34_gazdtan/?query=deák%20ferenc%20farkas%20jános%20zala&pg=42&layout=s|title=Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)Molnár András: Deák Ferenc birtokai}}</ref>
 
=== Ifjúkora ===
=== Mikor kiderült a prostituált mivolta ===
Deák Ferenc gyerekkorát [[Zalatárnok]]on töltötte, 12 unokatestvérével együtt nevelkedett; közülök [[Deák Lajos (százados)|kehidai Deák Lajos]] ([[1817]]-[[1879]]), testőr, százados és [[Deák Gábor (százados)|kehidai Deák Gábor]] ([[1812]]–[[1848]]) testőr, százados urakkal ápolta a legközelebbi kapcsolatot. Tanulmányait [[Keszthely]]en, a premontrei gimnáziumban kezdte, majd [[Pápa (település)|Pápán]], a bencés algimnáziumban folytatta. A gimnázium felsőbb osztályait, a III. grammatikától a II. humanitásig a [[Piarista iskola (Nagykanizsa)|nagykanizsai piarista gimnázium]]ban végezte 1813/1814-től 1816/1817-ig. Ez alatt a nagykanizsai piarista rendházban lakott, konviktorként. A komoly, visszahúzódó fiú pártatlanságával, igazságérzetével és tanulmányi eredményével tűnt ki. A tanulmányi rangsorban mindvégig első ''(eminens primus)'' volt.<ref>Kalcsok Leó, A nagykanizsai kath. főgymnasium története, in Értesítő a kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló nagykanizsai katholikus főgymnasiumról, 1895/1896, 45.</ref> Később, [[1821]]-ben, végezte a jogi tanulmányait a [[Győri Királyi Jogakadémia|Győri Királyi Jogakadémián]],<ref name="győrijogakademiakisszsuzsanna">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_67_TortTan2009/?query=SZO%3D(de%C3%A1k%20ferenc)&pg=107&layout=s|title=Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)Tanulmányok és források Zala megye történetébő. lKiss Zsuzsanna: Zalai diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848}}</ref> végül [[Pest (történelmi település)|Pesten]] folytatott jogi gyakorlatot, és itt is tett – a királyi táblánál – ügyvédi vizsgát. A családi hagyományt követve megyéje szolgálatába lépett, előbb mint tiszti ügyész, majd mint árvaszéki jegyző. Első fennmaradt műve egy védőirat, amelyet mint tiszti ügyész nyújtott be egy hírhedt rablógyilkos védelmére. Már e mű is mutatja, milyen hatással volt a 18. század [[liberalizmus|liberális]] és [[Humanizmus|humanista]] felfogása az ifjú jogtudósra. Bár a pert elveszítette, [[Zala vármegye|Zala vármegyében]] ismertté és egyre elismertebbé vált.{{refhely|Szinnyei||Pallas}}