„Ókori egyiptomi vallás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
ennek nincs sok értelme így
1. sor:
{{vallás infobox
|vallás=
|név=Ókori egyiptomi vallás
|saját név=
|vallás felekezetnél=
|jelkép=
|jelkép mérete=
|jelkép aláírása=
|térkép =
|térkép mérete=
|térkép aláírása=
|kialakulásának ideje =''nem ismert''
|alapító =
|fő próféta =
|vallási vezető tisztsége=[[fáraó]]
|vallási vezető neve =
|szent iratok=
|felekezetek=
|iskolák =
|államvallás =[[Ókori Egyiptom|Egyiptomi Birodalom]]
|államvallás korábban =
|fő vallás =
|fő vallás korábban =
|követők száma=kihalt vallás
|követők százalékban =
|követők százalékban forrása=
|főbb tanok =
|személyiségek nevei 1 =
|személyiség megnevezése 1 =
|személyiségek nevei 2 =
|személyiség megnevezése 2 =
|főbb események =
}}
 
[[Fájl:Medinet Habu Ramses III30.JPG|right|thumb|250px|„Szárnyas napkorong”, [[III. Ramszesz]] fő templomában, [[Medinet Habu]], [[Egyiptom]]]]
Az '''ókori egyiptomi vallás''' az [[egyiptom]]i emberek több mint 3000 évig fennálló hitvilágának öröksége, a [[kereszténység]] és az [[iszlám]] előtti időkből, melyről ismereteink a hivatalos egyiptomi teológiából és a lakosság felső rétegeinek kultuszemlékeiből származnak. E vallásból a mai fogalmak szerinti dogmatikus rögzítés hiányzik, az egyiptomi világképnek azonban egységes színezetet ad a vallási mítoszokban a világrend harmóniájára való törekvés megnyilvánulása. Nincs kanonikus rögzítés a vallási irodalomban sem, melyek első megjelenési formája az V. dinasztia utolsó fáraójának, [[Unisz]]nak (ur. i. e. 2356-2323) és a VI. dinasztia fáraóinak piramisában talált [[Piramisszövegek]]kel esik egybe. E szöveggyűjtemények [[Egyiptomi Középbirodalom|középbirodalmi]] utódjának tekinthetők a [[koporsószövegek]] és a már papiruszra írt [[Halottak Könyve]] a Közép- és [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] idejéből. Az egyiptomi vallásfilozófia egyik alapvetése az úgynevezett [[memphiszi teológia]]. Ezekből az írásos emlékekből megállapítható, hogy az egyiptomiak egyes természeti jelenségekben természetfölötti erőknek a megtestesülését látták, melyet a hieroglif írásban, a művészi ábrázolásokban emberi, állati, növényi vagy akár egy tárgy alakjában mintáztak meg. Egy-egy isten megjelenhetett nemcsak emberi, hanem állati alakban is, sőt nagyon gyakran az emberi testet állatfejjel olvasztották egybe. Ugyancsak lényeges volt az istenek elnevezése is, ami jellemezte viselőjét: az Elrejtett, az Alkotó, a Hatalmas, stb. A vallásos hiedelmek között nagy szerepe volt a mágiának, hisz az egyiptomiak felfogása szerint egy természetfeletti erő igénybe vétele kellett mindenféle baj, veszedelem, betegség leküzdéséhez. Ilyen természetfeletti erőt tulajdonítottak a különböző varázsszövegeknek. Elképzelésük szerint a fáraó, akit [[Hórusz]] földi helytartójának tartottak szintén varázserőt sugárzott. A fáraónak a napisten, [[Ré]] fiaként való tisztelete az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] közepétől vált általánossá.