„Magellán Föld körüli útja” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
Faleiro és Magellán parancsot kaptak, jelenjenek meg a Királyi Tanács előtt és adják elő terveiket.{{refhely|azonos=E4445}} Mindketten előadták hát azokat a korábbi érveket és „tényeket”, amikkel már meggyőzték Barbosáékat és Arandát is. Amikor a Tanács tagjai azt kérték, mutassák hát meg a feltételezett átjárót a földgömbön, azt felelték, óvatosságból nem jelölték be és nem mutatják meg, nehogy illetéktelenek kezébe kerüljön ez a nagyon fontos információ. Meglepetésre Fonseca bíboros, aki Kolumbuszt egyszer már elutasította, váratlanul támogatóan lépett fel a tervekkel kapcsolatban, és ez el is döntötte a dolgot: Magellán és társa írásban terjesszék ügyüket a király elé.{{refhely|Erdődy|46-47. oldal|azonos=E4647}}
 
Ebben a döntő pillanatban lépett kapcsolatba Magellánnal egy üzletember, az őt már Portugáliából ismerő [[Christopher de Haro|Cristobal de Haro]], [[flamandok|flamand]] származású bankár és fűszer-nagykereskedő,{{refhely|azonos=E4647}}, aki [[Maximilianus Transsylvanus]]tól, leendő rokonától értesült a tervekről.{{refhely|azonos=E4647}} Haro tudta, a spanyol kincstár jószerével üres, ezért felajánlotta Magellánnak, ha megszerzi a királyi engedélyt az útra, ő megszervezi az expedíció pénzügyi hátterét, természetesen megfelelő részesedésért cserébe. Mivel így Magellán már pénzügyi támogatókat is a háta mögött tudhatott, már majdnem egyenrangú félként léphetett a Királyi Tanács és a király elé, hiszen már a maga erejéből képes lett volna útjára bocsátani a flottát.{{refhely|azonos=E4647}} Ekkor Aranda lehetett az, aki azt sugallta a királynak, ha egy olyan üzletember, mint Haro is szívesen részt venne a vállalkozásban, akkor az út bizonyára nagy hasznot fog hajtani, kár lenne, ha a Spanyolország és a kincstár kimaradna belőle.{{refhely|Erdődy|48-49. oldal|azonos=E4849}} Így határozatot hoztak, miszerint a költségek nagyobb részét a kincstár állja, Haro csak egy bizonyos összeggel vehet részt benne, és megengedték, hogy a [[Jakob Fugger (bankár)|Fugger-bankház]] is támogassa az expedíciót.{{refhely|azonos=E4849}}
 
[[1518]]. [[március 22]]-én kiállították a királyi [[pátens]]t, mely a spanyol korona nevében felhatalmazza Magellánt és társait, hogy az amerikai kontinenst megkerülve utat keressen a Maluku-szigetek felé.{{refhely|azonos=E4849}}