„Rákosi Mátyás” változatai közötti eltérés

A [[Szovjetunió]]ban a [[munkásmozgalom]] hőseként fogadták; érkezése másnapján, [[1940]]. [[november 7.|november 7-én]] [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] mellett állhatott a [[Vörös tér]]i felvonulás díszemelvényén. Bár eleinte megdöbbentették a sztálini politika által radikálisan megváltozott viszonyok, gyorsan akklimatizálódott, és mindenben követte Sztálint és az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|SZKP]]-t. Az emigráns [[Magyar Kommunista Párt]] vezetője lett, ő irányította az emigráns-magyar Kossuth Rádiót, és a magyar foglyok közötti [[propaganda]]munkát. Ezekben az években ismerte meg leendő feleségét, a [[jakutok|jakut]] származású, 1903-ban született [[Feodora Fjodorovna Kornyilova|Feodora (Fenya) Fjodorovna Kornyilovát]], akivel 1942-ben kötöttek házasságot. Gyermekük nem született; felesége első házasságából származó gyermekét azonban közösen nevelték fel, ahogy 1945-től húga fiát, Vlagyimirt is. (Rákosi számos testvére élt hosszabb-rövidebb ideig a Szovjetunióban és hozzá hasonlóan egy részük „helyi” férjet, vagy feleséget választott.)

Magyarországon maradt apját és két testvérét, Bélát és Hajnalt 1944-ben [[Szabadka|Szabadkáról]] deportálták és [[auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitzban]] haltak meg július 29-én.<ref>[http://mult-kor.hu/20140805_mi_lett_rakosi_matyas_csaladjaval''Mi lett Rákosi Mátyás családjával?''], Múlt-kor történelmi portál, 2014. augusztus 5.</ref> Ez a hely és dátum áll a hivatalos holttá nyilvánításban (Szabadka, 1947. június 10.), maga Rákosi azonban erről mást írt. Rákosi visszaemlékezéseiben: „Arról beszámol, hogy apja„apja a [[Mauthauseni koncentrációs tábor|mauthauseni lágerban]] halt meg kiütéses tífuszban. Bátyja, Béla ugyanaznap, ugyanott pusztult el, és [[Bergen-belseni koncentrációs tábor|Bergen-Belsenben]] lelte halálát a húga, Hajnal...”.<ref>[http://www.forrasfolyoirat.hu/0310/punkosti.html [[Pünkösti Árpád]]: ''A szerelmes Rákosi''] Forrás c. folyóirat, 2003. október.</ref>