„Pisco (ital)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
19. sor:
A piscónak két fő típusa van: az ''aromatikusat'' leginkább Italia, [[alexandriai muskotály]] vagy [[torontel]] szőlőből készítik, míg a ''nem aromatikushoz'' leggyakrabban az ''uva quebranta'' nevű szőlőt használják, ami nem más, mint a spanyolok által Dél-Amerikába behozott kékszőlő helyi viszonyokhoz genetikailag alkalmazkodott változata. Emellett létezik még az úgynevezett ''acholado'' típus, ami különböző szőlők keverékéből készül, illetve a legdrágább, a ''mosto verde'', amelynek a nem teljes erjesztés miatt van maradékcukor-tartalma is. Mintegy 7 kg szőlő kell ahhoz, hogy a végeredmény 1 liter pisco legyen.<ref name="alam"/><ref name="bora"/>
A szőlőt akkor szüretelik le, amikor már nagyon megérett, és cukortartalma legalább 12 fok. A gyümölcs ledarálása után az összezúzott bogyók kivételével a szőlő minden részét el kell távolítani a léből, mert azok keserűvé tennék a végterméket. Az erjedés a hőmérséklettől függően 8–12 napig tart, majd jön a lepárlás. Ha ehhez ''alambique'' eszközt használnak, akkor a
A párlatot nem érlelik tölgyfahordóban, hanem ''pisquera'' nevű agyagedényekbe töltik, és ott hagyják állni 2–4 hónapig.<ref name="bora"/>
27. sor:
[[Chile]] és [[Peru]] versengése, szembenállása régi eredetű. Ezen versengés egyik megnyilvánulása a pisco eredetéről szóló vita: mindkét ország sajátjának vallja az italt, és világszerte saját igazának elismerésére törekszik. Számos ország csak az egyik vagy csak a másik javára döntött, míg sokan, köztük például [[Magyarország]] is, mindkét országénak elismeri a ''pisco'' elnevezést.
Mindkét országban azt mondják, náluk már évszázadok óta készítik ezt a párlatot, bár a peruiak szerint a chileiek írásos dokumentumokat erről nem tudnak felmutatni, ráadásul a névadó, [[Pisco (település)|Pisco]] városa is Peruban található. A chilei vélemény azonban az, hogy bizonyíték van arra, hogy a rézércben gazdag országban már régóta készítettek lepárlóberendezéseket (''alambiquéket''), amelyek segítségével a piscót előállították. ''Pablo Lacoste'' történész még egy könyvet is írt ''El pisco nació en Chile'', azaz „A pisco Chilében született” címmel, ebben pedig leírja, hogy az ''Elqui''-völgyben található ''La Torre'' [[hacienda]] 1720-as években készült
Egy anekdota szerint egy alkalommal a [[lima]]i [[Perui kormánypalota|kormánypalotában]] [[Alan García]] perui és [[Sebastián Piñera]] chilei elnök találkozott, és a házigazdák a piscóból készült jellegzetes, de kimondottan perui koktélt, ''pisco sour''t kínáltak fel a vendégnek. Erre ő feltette a kérdést: „Tudják önök, hogy kié a pisco?” – majd a kérdés után eluralkodott meglepődöttséget azzal oldotta fel, hogy rögtön meg is válaszolta saját kérdését: „A pisco azé, aki megissza!”.<ref name="guio"/>
| |||