|
[[Kép:Deák Ferenc Grimm.jpg|balra|bélyegkép|Deák Ferenc]]
A középkorban Hahóti és a Háshágyi család birtokosok voltak Söjtörön. Az első adat a Háshágyi családról söjtöri birtokosként [[1499]]-ben kelt. Ekkor idézik perbe – már itteni birtokaikról – Háshágyi Dénest, Imrét, Istvánt és Jánost. A 17. században több nemesi család lakta a települést: köztük a Mátay család és a söjtöri Patay család. Később, a Séllyey család majd az 1650-es évek közepén jelent meg Söjtörön. Séllyey István volt az első aki földet és jobbágyokat bírt a faluban a modern kori birtokos családok közül; felesége, söjtöri Patay István és Bán Erzsébet lánya volt. Neje, söjtöri Patay Judit úrnő révén jutott hozzá a szántókhoz, erdőkhöz, szőlőkhöz. Patay Istvánnak és Bán Erzsének ([[1656|1656–]]-[[1736]]) volt egy Patay Erzsébet nevű leánya is, aki [[1670]] körül lett nemes Mátay Farkas felesége. A hozomány egy darab Söjtör, amelyet aztán a Mátayak szorgosan gyarapítanak, és így került ez a nemesi család a településre.<ref name="söjtörfalu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Sojtor/pages/005_osbirtokos_nemzetsegek.htm|title=Söjtör. Száz magyar falu könyvesháza. Söjtör c. kötet borítója. Írta: BUZA PÉTER. Szerkesztette: PÁLFFY GÉZA}}</ref> Az 1697-es úrbéri összeíráson, a három alsó-söjtöri birtokos nemes Bán István, Mátay és Gyenessy György voltak.
Évtizedekkel később, a nemesi származású [[pókafalvi Póka család]] leszármazottja, pókafalvi Póka Gábor és söjtöri Patay István malmot és italmérő helyet építettek együtt a [[18. század]] elején Söjtörön. Patay István [[1697]] és [[1724]] között esküdt volt a kapornaki és az egerszegi járáson; neje, nemes Bán Erszébet ([[1656|1656–]]-[[1736]]), nemes Bán István söjtöri birtokos és nemes Kerpacsis Dorottya (fl. [[1690]]) leánya volt. A Patay család birtokos jogát Kerpacsics Katalin édesanyja felmenői, Kerpacsics István egerszegi várkapitányné csányi Csány Katalin úrnő révén örökölte meg. Csány Katalin anyja, Csány Imréné pölöskefői Eördögh Katalin volt, akinek az ősapja Háshágyi Dénes volt, aki a [[15. század]] végén birtokos lett Söjtörön. Patay István és Bán Erzsébet egyik lánya, söjtöri Patay Éva úrnő, akinek a férje bodorfalvi Baranyay Mihály ([[1717|1717–]]-[[1771]]), az egerszegi várnagya volt. Póka Gábor, söjtöri birtokos, és szenttamási Bertalan Klára lánya nemes Sümeghy Ferenc táblabíróné pókafalvi Póka Marianna ([[1728|1728–]]-[[1797]]) volt. Házasságukkal a [[Sümeghy család|lovászi és szentmargitai Sümeghy család]] is lett birtokos a településen. Söjtörön volt birtokos és végül itt hunyt el lovászi és szentmargitai [[Sümeghy József (zalai alispán)|Sümeghy József]] ([[1757|1757–]]-[[1832]]), Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos, a zalai aulikusok egyik vezetője.<ref>Boldogfai Farkas Ákos András. A Sümeghy (lovászi és szentmargitai) család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 186.o.)</ref>
Patay István és Bán Erzsébet fia, ifjabb Patay István, söjtöri birtokos, aki [[1738]] és [[1745]] között esküdt volt a kapornaki járáson, majd 1746 és 1752 között a kapornaki járás alszolgabirája volt. Ifjabb Patay István feleségül vette derecskei Derecskey Erzsébet (fl.[[1745]]–[[1776]]) kisasszonyt, és egyik gyermekük, Patay László (1738-17951738–1795), söjtöri birtokos volt. Felesége, bodorfalvi Baranyay Anna ([[1747|1747–]]-[[1823]]), több ivadékkal áldotta meg: tubolyszegi Tuboly Gábor ügyvédné Patay Katalin ([[1782|1782–]]-[[1826]]), söjtöri Patay József István ([[1789|1789–]]-[[1820]]), zalai tiszteletbeli esküdt, söjtöri birtokos, és söjtöri Patay Rozália ([[1779|1779–]]-[[1845]]), nemesnépi Marton György ([[1767|1767–]]-[[1843]]) táblabírónak, alszolgabirónak a felesége. Patay Rozália úrnő házasságával, a [[nemesnépi Marton család]] is jutott földbirtokhoz és jobbágyokhoz Söjtörön.<ref>Boldogfai Farkas Ákos András. A Marton (nemesnépi) család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 123.o.)</ref> A szenttamási [[Bertalan család]] sarja, Bertalan Tamás (1787-18271787–1827) úr, [[táblabíró]], szintén söjtöri földbirtokos volt; tágas kúriájában lakott feleségével, nagymádi és várbogyai Bogyay Anna Mária ([[1790|1790–]]-[[1833]]) asszonnyal.
A hertelendi és vindornyalaki [[Hertelendy család]] szintén a jelentős söjtöri földbirtokosok közé tartozott. [[Deák Gábor (táblabíró)|Deák Gáborné]] [[Hertelendy Anna]] úrnő örökölte az édesapja egész vagyonát, a söjtöri birtokot beleértve. Később, Deák Gábor és Hertelendy Anna fiai, idősebb [[Deák Ferenc (táblabíró)|Deák Ferenc]] és öccse Deák József [[1803]]. [[május 24.|május 24]]-én Kehidán szerződést kötöttek a földbirtokai felosztása ügyében: a legidősebb testvérnek jutott a söjtöri és a [[tófej]]i nemesi "udvarhey", a hozzátartozó majorsági és úrbéres földekkel, rétekkel és szőlőkkel, és a legfiatalabbnak viszont a [[Zalatárnok|tárnok]]i és a [[hahót]]i birtok a muraközi szőlőkkel.<ref>Molnár András — A fiatal Deák Ferenc, Bp., 2003. 27.o.</ref>
A Festetics család birtokolta a községben található főkastélyt. Híres tulajdonosai gróf [[Festetics Sándor]] (1805–1877), majd lánya, [[Festetics Mária]] grófnő (1839–1923), aki [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] udvarhölgye volt.
[[1892]]-ben a legnagyobb földbirtokosok nyirlaki [[Tarányi Ferenc]], a söjtöri Deák-birtok örököse, akinek a nagynénje, a gyermektelenül elhunyt nyirlaki Tarányi Józsefné kehidai Deák Klára ([[1793|1793–]]-[[1859]]) volt, a hazabölcsehaza bölcse nővére.<ref>[http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=336 MAGYAR CSALÁDTÖRTÉNETI ADATTÁR]</ref> Továbbá, [[Sümeghy Ferenc|lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc]] (1819-18691819–1869) országgyűlési képviselő özvegye, Séllyey Magdolna ([[1822|1822–]]-[[1901]]) asszony, akinek mind édesapja [[Séllyey Elek]], mind férje, kehidai Deák Ferenc közeli barátja volt; úgyszintén, Deák Ferenc kortársa, nemesnépi Marton Pál ([[1806|1806–]]-[[1893]]), és maga tolnai [[Festetics Mária]] grófnő is.<ref>Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)1892-11-27 / 48. szám</ref>
A 19. század végén és a 20. század első két évtizedében, a kastélyban gyakran voltak vendégségben zalai nemesek, aki jó baráti viszonyt ápoltak a Festetics családdal; köztük található volt pl.: séllyei [[Séllyey Elek]] alispán, [[Sümeghy Ferenc]] és később, lányának, [[Farkas József (politikus)|boldogfai Farkas József]]né lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália ([[1857|1857–]]-[[1924]]) fiai, [[Farkas Tibor (politikus)|boldogfai Farkas Tibor]], [[Farkas Dénes (politikus)|boldogfai Farkas Dénes]], valamint barátjuk, miskei és monostori dr. Thassy Kristóf ([[1887]]–[[1963]]),<ref>Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Arcanum, 2012. (725. o.)</ref> nemesnépi Marton Pál lánya, nemesnépi Marton Róza ([[1855|1855–]]-[[1933]]), felsőeőri Fábián Rozália ([[1842|1842–]]-[[1917]]) úrhölgy, Pajthy Emília és nyírlaki [[Tarányi Ferenc]] főispán. Utolsó tulajdonosa a kastélynak gróf Festetics Sándor ([[1876]]–[[1944]]), Mária grófnő unokaöccse (aki, testvérének, Festetics Viktornak a fia volt).<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Sojtor/pages/018_a_kastelylakok.htm</ref>
== Népesség ==
== Nevezetességei ==
* Szent Jakab-templom
* [[Deák-kúria (Söjtör)|Deák-kúria]] – [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] szülőháza.szülőházaként Ebbenismert, az épületben születettbár 1803. október 17-én Deák Ferenc, „a haza bölcse” a mellette álló régi kis házban született, mert a kúriában akkor éppen építési munkálatok zajlottak. A kúriát [[1785]] környékén építtette Deák Ferenc apja.
* Deák-[[kút]]
* [[Festetics-kastély (Söjtör)|Festetics-kastély]] – A Festetics család [[1820]] körül klasszicista stílusban épült kastélya, ma általános iskolaként működik.
== Híres emberek ==
*Itt lakott, földbirtokos volt és elhunyt lovászi és szentmargitai [[Sümeghy József (zalai alispán)|Sümeghy József]] ([[1757|1757–]]-[[1832]]), Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos, a zalai aulikusok egyik vezetője.
*Itt lakott, földbirtokos volt és elhunyt séllyei [[Séllyey Elek]] ([[1788]]–[[1850]]), zalai alispán, a Dunántúli Kerületi Tábla ülnöke.
*Itt született [[1789]]. [[április 15.|április 15-én]] [[Deák Antal]] ([[1789|1789–]]-[[1842]]) magyar államférfi, jogász, zalai alispán, országgyűlési követ.
*Itt született [[1803]]. [[október 17.|október 17-én]] [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] ([[1803|1803–]]-[[1876]]) magyar államférfi, az 1867-es [[kiegyezés]] előmozdítója, igazságügy-miniszter, jogász, országgyűlési követ.
*Itt született [[1819]]. [[október 19.|október 19-én]] [[Sümeghy Ferenc|lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc]] ([[1819|1819–]]-[[1869]]) Deák-párti országgyűlési képviselő.
*Itt lakott, földbirtokos volt és elhunyt gróf tolnai [[Festetics Mária]] ([[1839]]–[[1923]]), aki [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] udvarhölgye.
*Itt lakott, földbirtokos volt és elhunyt [[Farkas József (politikus)|boldogfai Farkas József]] ([[1857|1857–]]-[[1951]]) politikus, jogász, a [[Katolikus Néppárt]] országgyűlési képviselője, Zala vármegyei közigazgatási bizottságának a tagja.
== Jegyzetek ==
|
