Wikipédia

„Oroszország uralkodóinak listája” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
* '''A [[Vlagyimiri Nagyfejedelemség]] ([[1168]]–[[1362]]):''' Kijev lassú hanyatlása mellett fokozatosan vált egyre jelentősebbé az [[I. Andrej vlagyimiri nagyfejedelem|I. András]] által [[1168]]-ban alapított Vlagyimiri Nagyfejedelemség. [[1237]]-ben azonban az óorosz fejedelemségek keleti határainál megjelentek a [[Mongólia|mongolok]], akiknek seregei előtt sorra estek el a legerősebb államok is, így Vlagyimir is. Az óorosz állam ismét számos kisebb fejedelemségre hullott szét, amelyek részben a mongol [[Arany Horda]], majd az ennek örökébe lépő [[Tatárok|tatár kánságok]] fennhatósága alá kerültek. [[I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem|I. Sándor]] alatt ([[1252]]–[[1263]]) ismét egy virágzó korszak jött ugyan el, de a [[14. század]] elejére újra meggyengült a fejedelemség.
* '''A [[Moszkvai Nagyfejedelemség]] ([[1263]]–[[1547]]):''' Ebben az ínséges időszakban ragyogott fel a [[13. század]] végén alapított Moszkvai Nagyfejedelemség csillaga, ugyanis az egyetlen fejedelemség volt, amely jó kereskedelmi lehetőségeit kihasználva meg tudott egyezni a tatárokkal, és fejlődni tudott. Már [[I. Iván moszkvai nagyfejedelem|''Pénzeszsák'' Iván]]nak ([[1325]]–[[1340]]) sikerült megszereznie a vlagyimiri fejedelemség területeit, [[III. Iván moszkvai nagyfejedelem|''Nagy'' Iván]] ([[1462]]–[[1505]]) és [[III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem|III. Vaszilij]] ([[1505]]–[[1533]]) korára pedig beolvasztotta a többi fejedelemséget és egyesítetette az orosz területeket. A gyarapodó fejedelemség ezzel párhuzamosan úgy megerősödött, hogy képes volt [[1480]]-ra véglegesen legyőzni a tatárokat, és felszabadítani a területeket a megszállók alól. Ezen okokból a moszkvai fejedelmek a [[15. század]]ra már felvehették az ''egész Rusz uralkodója'' címet. Az állam szerepét emellett növelte, hogy Bizánc elfoglalása ([[1453]]) után Moszkva lett az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyház központja.
* '''A [[cár]]i Oroszország ([[1547]]–[[1917]]):''' Tulajdonképpen a Moszkvai Nagyfejedelemségből alakult ki [[1547]]-ben a cári Oroszország, amikor [[IV. Iván orosz cár|IV. Iván]] nagyfejedelem hivatalosan is felvette a ''cári'' (tkp. ''császári'') címet, mely a Bizánc császárok örököseként tüntette fel az orosz fejedelmeket. ([[Három Róma elmélet]]). [[1598]]-ban kihalt a Rurik-dinasztia moszkvai ága, és egy 15 évig tartó bizonytalan – a [[Zűrzavaros idők]] névvel illetett – időszak következett, melynek végét a [[Romanov-ház]] [[1613]]-as trónrajutása jelentette. – Az államalakulatot [[I. Péter orosz cár|''Nagy'' Péter]] reformjai után, [[1721]]. október 22-től kezdték [[Orosz Birodalom]]nak nevezni, ekkortól az uralkodó hivatalos címe az egész Oroszország császára (Императоръ Всероссійскій - ''Imperator Vszerosszijszkij''), vagy egész Oroszország császárnője ((Императрица Всероссійская - ''Imperatrica Vszerosszijszkaja''), de a mindennapokban továbbra is inkább a cárt, illetve cárnőt használták. Nem sokkal később, [[1762]]-ben kihalt a Romanov ház is, és [[III. Péter orosz cár|III. Péter cár]] trónra lépésével az [[Oldenburg-ház]] egyik oldalága, a – leányágon romanovi rokonsággal rendelkező – Holstein–Gottorp-ház került a trónra, így ettől kezdve az Orosz Birodalom urai a ''Holstein–Gottorp–Romanov-ház''ból kerültek ki. A dinasztia és a cári Oroszország végét az [[1917]]-es [[1917-es februári orosz forradalom|polgári demokratikus forradalom]] jelentette, ahol az utolsó orosz cárt, [[II. Miklós orosz cár|II. Miklós]]t megfosztották trónjától.
* <u>Jegyzet:</u> ''A dátumok az [[1582]]-től – a más országokban – akkor bevezetésre került [[Gregorián-naptár]] szerint vannak megadva. Oroszországban hivatalosan csak [[1917]]-ben vezették be a Gregorián-naptárt.''
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszország_uralkodóinak_listája”