|
A [[14. század]] elején még meglehetősen szabályozatlan volt a szolgálók státusa. Egyesek továbbra is a ''praediumon'' dolgoztak szolgaként, önálló gazdaság nélkül, a többség azonban már telke arányában fizetett adókat, ám hogy mennyit, az nem volt központilag szabályozva, ahogy az sem, hogy terményben vagy pénzben kell-e adózniuk.
Az egyértelmű szabályozást [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] [[1351]]-es törvényei jelentették. Ekkortól beszélhetünk tehát a már korábban létrejött ''nemesség'' mellett ''jobbágyságról'' is. A törvény őket telkük arányában ún. ''úrbéri szolgálatra'' kötelezi. Az egyház részére a treméstermés egytizedét kellett adniuk ''(dézsma)'', a fennmaradó rész tizede ''(kilenced)'' pedig a földesúrnak járt, terményben, vagy pénzben. Ahogy a városok és a pénzgazdálkodás fejlődött, a jobbágyok egyre inkább csak pénzben akartak adózni, hogy a terményt a ''vásárokon'' jó pénzért eladhassák. Ezen felül a jobbágyok adott mennyiségű ingyenmunkára voltak kötelezve az allódiumon, ez volt az ún. ''robot'', illetve különleges alkalmakkor (pl. a földesúr családi eseményei) ajándékokkal kellett szolgálniuk. {{idézet2|''Elmarad a paraszt, az időt úgyszólván lopva, termesztett gabonája mívelésével vagy betakarításával. De letöltötte szolgálatját, s most már fordíthat vagy két napot öngazdaságára. Ekkor jön a vármegye hajdúja, s hajtja útcsinálni, melytől vámot csak ő fizet, vagy amely tőle távol esvén, neki soha hasznára nem lesz, azért, hogy a mágnás s nemes oknélküli útjait gyorsabban tehesse, s a közelebbi városba egy-két órával hamarább érkezhessék dorbézolni, vagy otthon félbehagyott unalmát újra kezdeni. Hajtja a vármegyeházán dolgozni, melynek ő csak tömlöcéből részesülhet, - hogy a nemes vármegye fénye nevekedjék, s a Tekintetes magistratus nagyobb kényelemmel lakhassák. Végtére a kínos hét eltölt, a délesti harang szombaton nyugalmat hirdetve kondul meg, ő is letörli homlokáról izzadtságát, s legalább egy nap élni akar.''|[[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]]: ''Balítéletekről'' (1831) részlet<ref>[http://mek.niif.hu/01100/01135/01135.htm Wesselényi Miklós: ''Balítéletekről'']</ref>}}
== Az úrbéri rendelet ==
|
