Főmenü megnyitása

Módosítások

12 bájt törölve ,  10 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
| járás = Kaposvári
| rang = [[város]]
| polgármester = Czeferner Józsefné ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|FIDESZ]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T131/tjk.html |title=Nagybajom települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-01-27 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160303193241/http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T131/tjk.html |archivedate=2016-03-03 }}</ref>
| irányítószám = 7561
| körzethívószám = 82
 
== Nevének eredete ==
Neve az [[Árpád-kor]]i ''Baj'', ''Baján'' névből származik melynek jelentése „gazdag”.
 
== Története ==
Nagybajom [[Árpád-kor]]i település, nevét már [[1197]]-ben említették a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. Nevét [[1297]]-ben ''Boyon'', [[1357]]-ben ''Boyun'' alakban említették az oklevelekben. Az [[1332]]-[[1337]] között a pápai tizedjegyzék is említette, tehát ekkor már plebániájaplébániája is volt. [[1434]]-[[1435]]-ben a Nagymartoni (Fraknói) grófok voltak birtokosai, [[1440]]-ben mindkét Bayont [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], mint az utód nélkül elhalt ''Bajoni Imre'' birtokát, ''Zagorhidai Tárnok Demeternek'' adományozta. [[1466]]-[[1483]] között ''Korotnai János'' birtoka volt, [[1536]]-ban ''Bajomi László'' és ''János'', ''Ipoltfy János'' és ''Wárday Tamás'' mester, [[1550]]-ben ''Wárday Zsigmond'', ''Magyar Bálint'' és ''Horváth Péter'', [[1583]]-ban [[Lengyel család (Tóti)|Lengyel Lőrinc]], [[1598]]-[[1599]]-ben ''Koroknay János'', ''Horváth Ferenc'' és ''Bucsányi Farkas'' voltak a földesurai. [[1660]]-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben a ''Koroknay'' és a ''Topos'' családok birtoka, [[1699]]-ben pedig már ''Sárközy János'' is birtokos volt itt. [[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család volt a földesura, de e családon kívül, [[1717]] táján a ''Malik'', a ''Beke'', a ''Szelestey'', a ''Bátsmegyei'', a ''Jámbor'', a ''Szily'', a ''Kovács'' és a ''Csanády'' családoknak is voltak itt birtokrészeik. [[1721]]-ben Bajom negyedrészét, Koroknya-, Lencsen- és Lók-pusztákkal együtt, gróf ''Rindsmaul Zsigmond'' nyerte adományul, akitől [[1723]]-ban ''Sárközy János'' vásárolta meg, és még ugyanez évben a lerombolt ''Koroknya várához'' tartozó összes birtokokat Nagy- és Kisbajomban megvásárolta és [[1724]]-ben nejével együtt adományt nyert Szent-Ivánra (a későbbi Kiskorpád egy része) és Nagybajomban a Csanády Ferenc-féle részbirtokra is, majd [[1726]]-ban már az említett egész birtok Sárközy Jánosé lett. [[1776]]-ban ''Sárközy Antal'', ''Sáry Pál'', ''Somssich Antal'', ''Festetics Lajos'', ''Paiss Boldizsár'', ''Boronkay György'', a ''Pálffy''-örökösök, a ''Marton'' család, ''Sárközy Gábor'', ''Ferencz'', ''Juliánna'', ''János'', ''József'' és ''László'', ''Gombay András'', ''Sári Péter'', ''Kultsár János'', ''Szily Ádám'', a ''Bakó'', a ''Horváth'', a ''Márffy'' és más családok voltak itt birtokosok, az 1900-as évek elején pedig gróf [[Festetics család|Festetics Pál]], ''Felsőbükki Nagy György'', ''Igmándy Aladár'', ''Sárközy Jenő'' és ''Imre'', ''Pataky Vince'', ''Csorba Ferenc'' és ''Sárdi Somssich Miklós'' volt itt a nagyobb birtokos, mindegyik csinos úrilakkal.
 
Az [[1760-as évek]]ben itt töltötte gyermekkorát [[Virág Benedek]] költő és történetíró, itt élt két évig ([[1798]]-[[1799]]) Sárközy István vendégeként, [[Csokonai Vitéz Mihály]] és ide vonult, [[1707]]-[[1812]] között, élete alkonyán [[Pálóczi Horváth Ádám]], a költő, akinek Sárközy Jusztina volt a neje. Ugyancsak [[1734]]-ben Sárközy Jánosnál fordult meg vendégségben [[Bél Mátyás]] is.
A római katolikusok ősi templomát a reformátusok elfoglalták ugyan, de 1717-ben visszavették tőlük. 1717 után azonban új templom épült. A mostani református templomot 1792-ben emelték. A református temetőben kisebb, törökvilágbeli palánk sáncai ma is láthatók. Ugyancsak a község közelében állt egykor Koroknya (Korokna) vára, melynek sáncai szintén láthatók.<ref>{{hiv-web |url=http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2511 |cím=Geoláda Korotna várának maradványainál (Balogh Béla) |elérés=2014-12-01}}</ref>
 
[[1800]]. november 11-én a községet egy fellázadt önkéntescsapat feldúlta, amely akkor a fél vármegyét végigpusztította. [[1855]]-ben nagy [[kolera]]járvány pusztított itt, ekkor körülbelül 200-300-an haltak el.
 
A század közepéig Nagybajom falunak számított és [[1859]]-ben 2-3 ezer fős [[mezőváros]] lett. [[1870]]-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése volt. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.
 
===Koroknya===
Koroknya puszta a [[Győr nemzetség]] birtoka volt. A nemzetség tagjainak [[1346]]. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklós birtoka lett. A [[15. század]]ban a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) családé volt. [[1510]]-ben már fennállt a Koroknyaiak vára is, melyet [[1555]]-ben Tujgon budai basa foglalt el. [[1543]]-ban a jobbágyfalu még megvolt, valószínűleg az [[1555]]. évi ostrom alkalmával pusztult el.
 
===Nagybalogd===
Nagybalogd puszta eredetileg a [[Gutkeled nemzetség]] birtoka volt. [[1349]]-ben a Gutkeled nemzetségbeli Felső-Lendvai II. Miklós fiai, Amadé és János, e helységet a Szent-Trinitás és Kakonya nevű birtokokkal akarták elcserélni. [[1466]]-[[1483]] között Korotnai János birtoka, [[1660]]-ban pedig a Koroknay és a Topos, [[1703]]-ban a Koroknay család, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtoka volt.
 
===Lók===
Lók puszta már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. [[1466]]-[[1488]] között és [[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család birtoka volt. [[1726]]-ban Sárközy János, [[1733]]-ban pedig ismét a Koroknayak birtoka volt.
 
===Nemcsény===
Lencsen puszta a [[középkor]]ban ''Nemcsény'' néven falu volt, neve már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. A [[Győr nemzetség]] ősi birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak [[1346]] évi osztozkodásakor az e nemzetségből származó Szerdahelyi Dersfi Péter birtokába került. [[1550]]-ben Alya Mátyás és Székely Lukács voltak birtokosai. [[1703]] előtt már csak puszta, és a Koroknay család birtokában volt, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtokának írták, [[1733]]-ban azonban már ismét a Koroknay családé volt.
 
Idetartoztak még: Setétkerék-, Agáczás-, Alsókak-, Égettakol-, Fehértó-, Földhíd-, Kis-, Madársára-, Sápa- és Újház puszták, Pál-major és Sáritag is. Itt feküdt egykor ''Csikota'' falu is, melynek helye és templomának nyomai az [[1900-as évek]] elején is látható volt még.
 
==Népesség==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
 
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 9,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 9,8% (20,5% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=21652 Nagybajom] ''Helységnévtár''</ref>
== Nevezetességei ==
 
==Nagybajomhoz köthető nevezetes személyek==
* [[Gyergyai Albert]] ([[1893]]-[[1981]]) - irodalomtörténész, író, legkiválóbb műfordítóink egyike Nagybajom neves szülötte.
* [[Virág Benedek]] - az [[1750-es évek]]ben itt töltötte gyermekkorát.
* [[Pálóczi Horváth Ádám]] - [[1793]]-[[1812]] között itt élt és alkotott.
* [[Csokonai Vitéz Mihály]] - [[1798]]-[[1799]]-ben itt vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[http://www.gige.hu/csokonai.doc]
 
 
==Források==
* Solymosi, L. - Mikóczi, A. 1979: Nagybajom története.
* [[Borovszky Samu]]: Somogy vármegye
 
* [http://nagybajom.lap.hu Nagybajom linkgyűjtemény]
* [http://nagybajomfigyelo.wordpress.com Nagybajom Figyelő]
<!--* [ Nagybajom a Vendégvárón]-->
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
69 449

szerkesztés