„Az ajtó (film)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Az ajtó (történet): egységes jelen időbe átraktam a mondatokat, és rendeztem is, ahol szükségesnek érződött
→‎Az ajtó (történet): Sajtóhibák javítása
58. sor:
[[Fájl:Az ajtó-Emerenc.jpeg|bélyegkép|bal]]
 
Közben kiderül, hogy a Grossmann családot annak idején deportálták, hagyatékukat és a lányukat Emerencre bízták, így menekült meg a kislány. Emerenc nagyapja először ellenkezett, de hamar megkedvelte és unokájaként szerette a kislányt. Így amikor Grossmannék hazzatértekhazatértek, alig akarta nekik visszaadni a kis Évikét.
 
Zord időjárás érkezik, de Emerenc továbbra is kint sepri a járdát, ezért alaposan megfázik, több hétig nem lehetettlehet hallani felőle. Barátja, a rendőrfőnök, az orvos és Magda férje rá akarják törni az ajtót, eredménytelenül. Magda beszélni próbál vele, kilátásba helyezi, hogy átviszik hozzájuk és ott ő maga fogja ápolni. Az asszony Magdának sem nyitja ki az ajtót, csak annyit két, hogy hozzon egy dobozt, mert elpusztult az egyik macskája. Amikor Emerenc kiadja a szatyorba rejtett tetemet, a készenlétben álló orvos megragadja a kezét, de így sem bírja kihúzni őt a lakásból. Közben Magdának el kell mennie, mert épp a [[Kossuth-díj]]at kell átvennie, ezért nem tud ott lenni, amikor a jelenlévők betörik az asszony lakásának ajtaját.
 
Az ajtó mögött ekkor már nem rend és tisztaság van, hanem kosz és borzalmas bűz mindenütt. Emerencet kórházba viszik, ahol a nővérekkel megtalálja a hangot, de Magdára haragszik, hogy miért nem volt ott, amikor ez a „szégyen” megesett vele. Magda először kitalál kegyes hazugságként egy idealizált történetet, mely szerint ő senki nem engedett be a lakásba, kitakarított és naponta eteti a macskákat is. Emerenc erre megenyhül, de hamar rájön, hogy ez nem így történt, a lakását valójában kifertőtlenítették, a bútorait pedig elégették. Innentől Emerenc ismét nem áll szóba az írónővel, és mire az legközelebb látogatni érkezik, addigra már nem is él. Halála után érkezik csak meg Amerikából látogatóba Grossmann Évike, aki már nem is emlékszik az asszony arcára. Magdával kimennek a temetőbe Emerenc sírjához, ahol akkor épp zuhog eső és tombol a szél, mintha Emerenc haragudna, ám amikor a sírnál Évike bocsánatot kért, a viharnak egyszerre vége szakad.