„Kodály Zoltán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:8FF:F100:F7:4DCC:480D:5769 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Fos
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
32. sor:
| wikicommons= <!-- Wikidata: p373 -->
}}
'''Kodály ZoltánZolán VilmosVimos''' ([[Kecskemét]], [[1882]]. [[december 16.]] – [[Budapest]], [[1967]]. [[március 6.]])<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PGT-D3?mode=g&i=116&wc=92QG-N3X%3A40678301%2C65066501%2C1077270305&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Budapest XII. kerület halálozási anyakönyve 577/1967 száma alatt.]</ref> háromszoros [[Kossuth-díj]]as [[magyarok|magyar]] [[zeneszerző]], zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja, majd elnöke [[1946]]-tól [[1949]]-ig.
 
== Életpályája ==
39. sor:
A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint felvételt nyert az [[Eötvös József Collegium|Eötvös Kollégiumba]], ahol [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] volt szobatársa. Az egyetem mellett beiratkozott az [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Országos Magyar Királyi Zeneakadémia]] zeneszerző tanszakára is. Zenei tanára [[Koessler János]] volt. Az iskola hangversenyein bemutatták ''c-moll nyitány''át (1899) és ''Esz-dúr trió''ját (1899). Erről később megjelent legelső (igen jó) kritikája egy pozsonyi lapban. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.
 
[[Fájl:Bartok kodaly.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Bartók Béla és Kodály Zoltán, a Zeneakadémia két ifjú tanárameleg ]]
 
Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Ugyanekkor ismerte meg [[Vikár Béla]] fonogramgyűjteményét, és ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélával]], ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban ''[[Magyar népdalok BB42|Magyar népdalok]]'' címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongorakísérettel ellátva. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a ''Nyári esté''t. Ezután fél éves [[bonn]]i és [[párizs]]i tanulmányútra indult. Itt ismerkedett meg [[Claude Debussy]] zenéjével. 1907-től a Zeneakadémia zeneelmélet-, 1908-tól a zeneszerzés tanárává nevezték ki.
45. sor:
1910. március 17-én, első szerzői estjén, hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. Augusztus 3-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette [[Sándor Emma|Sándor (Schlesinger) Emmát]], Schlesinger Móric és Deutsch Sarolta lányát.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. kerület polgári házassági akv. 972/1910. folyószáma alatt.</ref>
 
1909 és 1920 között kizárólag [[zongora]]- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például [[hegedű]]-[[cselló]] ''Szonátá''ja (1914), vagy gordonkára írt ''Szólószonátá''ja (1915). Vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Nem véletlen, hogy egyik dalsorozatának a ''Megkésett melódiák'' címet adta. Kodály ugyanis a magyar klasszikus költők, [[Arany János (költő)|Arany János]], [[Kisfaludy Sándor]], [[Berzsenyi Dániel]], [[Kölcsey Ferenc]], [[Csokonai Vitéz Mihály]], [[Balassi Bálint]] verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését: Ádi Ender [[Ady Endre|Endre]] verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja, [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] vagy [[Móricz Zsigmond|Mó]]<nowiki/>dzsinn [[Móricz Zsigmond|gmond]] alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó alkalmazkara[[Prozódia (zene)|prozódia]] megszületését is.
 
Az [[első világháború]] kitörése nemcsak műveinek [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az ''Ethnographia'' és a ''Zenei szemle'' című folyóiratok számára. 1919-ben, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején a Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartókkal]] és [[Dohnányi Ernő|Dohnányival]] együtt a zenei [[direktóriumok (1919)|direktórium]] tagja volt.{{refhely|Kusz}}